Másfél éve vette át Dr. Simon Attila a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetését, az új elnökként tett ígéretek pedig nagyon hamar konkrét tettekbe fordultak át, így a szervezet hamar érezhetően új irányba fordult. Közben a gazdasági környezet is egyre turbulensebbé vált, ahol a kamara már nem sugallhatja többé a poros hivatal atmoszféráját, hanem egy proaktív szolgáltatóközpontként kell jelen lennie a cégek életében, amely hidat képez a gazdasági döntéshozók és a piac szereplői között.
Elefántcsonttorony helyett lüktető szolgáltatóközpont
Sokáig élt a köztudatban egy sztereotip kép az iparkamaráról – egy olyan entitás, amely elefántcsonttoronyban ülve figyeli a vállalkozói világot, miközben a kötelező regisztrációs díjakat beszedi. Dr. Simon Attila stratégiája éppen ennek a lebontására épül. – „Én a szolgáltató kamarában hiszek. Egy élő, a vállalkozókkal együtt lélegző, rájuk figyelő és koncentráló kamarát indítottunk el, ahol a kommunikáció kétirányú. Nem csupán az állami szabályozók társadalmi vitáját kívánjuk lefolytatni, hanem a vállalkozói igényeket, a valós problémákat is becsatornázzuk a kormányzati döntéshozók felé. Szeretném, ha kamaránk a közös gondolkodás platformja lenne a piac, a gazdasági szereplők és a gazdasági döntéshozók között.” – fogalmazott az elnök.
A cél, hogy a kamara egyfajta hídként funkcionáljon. Ennek a hídnak a pilléreit pedig a láthatóság és a közösségépítés adja. Az elmúlt időszakban a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tudatosan növelte jelenlétét a közéletben. Az üzleti reggelik sorozata, a Női Vállalkozói Klub elindítása, a vármegye kiválóságait bemutató megújult Business Eminence rendezvény, vagy a járási központok végig látogatása mind azt a célt szolgálják, hogy a „nagykoalíciós vezetés” elve érvényesüljön. Az elnök hitvallása szerint addig kell egyeztetni, amíg konszenzusos javaslat nem születik. De a stratégia nem áll meg a vármegyehatárnál, a cél, hogy Veszprém a területi kamarák zászlóshajója legyen, sőt, a tekintetek már a határokon túlra, az osztrák és német kamarai modellek, illetve kapcsolatok felé is irányulnak.
A prioritások listája hosszú és ambiciózus. Az általános gazdaságfejlesztési feladatok – mint a Demján Sándor Program vagy a Széchenyi Kártya Program koordinálása – mellett idén fajsúlyos, specifikus célok is megjelentek. – „Az egyik legfontosabb az energiaközösségek ügye. Jelenleg a jogszabályi háttér nem teszi lehetővé, hogy ha én az ipartelepemen többletenergiát termelek, azt átadjam a szomszédos vállalkozónak, akinek szüksége lenne rá. Ezen a pazarló gyakorlaton változtatni kell, és mi ezért lobbizunk” – emelte ki Simon Attila. Emellett fókuszban van az infrastruktúrafejlesztés, különös tekintettel a 8-as út fejlesztésére és az Észak-Nyugat Magyarországi Gazdaságfejlesztési Tervre, valamint a minőségbiztosítási szemlélet erősítése, amely nélkül ma már nem lehet labdába rúgni a nemzetközi piacon. Újra szeretném aktivizálni a járműipari klaszterünket, és szeretném, ha Veszprém vármegye a kamara koordinálásával kreatív ipari központtá fejlődne.
A bizalom nem épül egyik napról a másikra
Amikor arról kérdeztük az elnököt, hogyan áll a bizalmi szint a vállalkozók és a szervezet között, elismerte, hogy a bizalmat nem lehet parancsszóra megteremteni, azt kitartó munkával ki kell érdemelni. Most nálunk van a labda, nekünk, a kamarának kell úgy dolgoznia, hogy arra bizalom épülhessen. Ezért ügyelnek a kamara vezetésében különösen a hitelességre és a folyamatos jelenlétre a legkisebb vállalkozók életében is.
Ez a bizalom azonban kölcsönös kell, hogy legyen. Amit a kamara szeretne kérni a vállalkozásoktól, az a közös gondolkodás. Simon Attila rávilágított egy érdekes dinamikára, miszerint mindig van egy optimális és egy valós vállalati működési környezet, amely mindig eltér egymástól. A cégvezetők feladata, hogy a valósat közelítsék az optimálishoz, de ez állandó kihívásokkal jár. Legyen szó bérfejlesztésről, profitnövelésről vagy a beszállítói láncok kezeléséről. – „Azt szeretném erősíteni a vállalkozókban, hogy legyenek nyitottak a világra, az innovációra, legyen az technológiai-, vállalatvezetési-, marketing-, jogi- vagy éppen termékfejlesztési innováció. Mindig keresni kell az újat, a jövőt. És ami talán a legfontosabb, keressenek minket a gondjaikkal, hozzák felszínre azokat az állami szabályozókat, amelyek megnehezítik a vállalkozói munkát. Mi képesek vagyunk közös platformra hozni a gazdasági szereplőket a döntéshozókkal, de ehhez tudnunk kell, hol szorít a cipő. Számtalan képzési, vállalatvezetési tudást átadó rendezvényünk van, amelyre áldozzanak időt a cégek képviselői, mert megéri” – ajánlotta a vármegyei cégvezetőknek.
Veszprém vármegye gazdasági látlelete: fények és árnyak
A vármegye gazdasági térképén megjelenő számok mögé nézve kettős kép rajzolódik ki, hiszen a stabilitás és a sérülékenység egyaránt jelen van.
Veszprém vármegyében jelenleg mintegy 32 ezer regisztrált vállalkozás működik, ebből tízezer a társas vállalkozás. A cégalapítási és megszűnési kedv 2025-ben nagyjából kiegyenlített volt, havonta 250-350 cég jött létre és szűnt meg, tehát a vállalkozói populáció stagnál. Ami azonban aggodalomra adhat okot, az a beruházások és az ipari termelés jelentős visszaesése az előző év azonos időszakához képest. – „Különösen a járműiparban látunk 15 százalékot meghaladó visszaesést. Ugyanakkor örvendetes, hogy a vegyipar 12 százalékkal tudott növekedni. Ez is mutatja, hogy a vármegye gazdasága több lábon áll, de a húzóágazatok gyengélkedése figyelmeztető jel” – elemezte az adatokat az elnök.
A foglalkoztatási helyzet is változóban van. Bár 2024-ben még szinte teljes foglalkoztatottságról beszélhettünk a 2,5 százalékos munkanélküliségi rátával, 2025 második felére ez a szám kúszni kezdett felfelé, elérve a 4,2 százalékot. A cégek óvatosabbak lettek. Nem hosszabbítják meg a határozott idejű munkaszerződéseket, leépítik a kölcsönzött munkaerőt. A költséghatékonyság lett az új jelszó.
Az árbevételi adatok ugyanakkor növekedést mutatnak. A vármegyei cégek összesített árbevétele 6,2 százalékkal, a vármegyei TOP 100 cégé pedig 8,3 százalékkal nőtt. Ez a látszólagos ellentmondás – csökkenő termelés mellett növekvő árbevétel – részben az inflációs hatásnak, részben a hatékonyságnövelésnek köszönhető. Ami Veszprém vármegyét egyedivé teszi, az az exportorientáltság. A TOP 100-as cégek árbevételének 96 százaléka exportból származik. Ez azonban egy kétélű fegyver. – „Az exportáló cégek számára komoly érvágást jelentett a forint erősödése. Egy év alatt az USA dollár árfolyama 400 forintról 326 forintra esett vissza. Ez egy 20 százalékos leértékelődés, ami az exportbevételeknél azonnali veszteségként jelentkezik, hacsak nem áll szemben vele jelentős importigény” – mutatott rá a monetáris politika hatásaira Dr. Simon Attila. Az USÁ-ba exportáló cégeknél, nemcsak a gyengülő USA dollár jelent problémát, de még a beviteli vámokkal is szembe kell nézniük.
A kockázatok listája itt nem ér véget. A geopolitikai helyzet, az Európai Unió gazdaságának stagnálása, az ukrajnai háború elhúzódása, az energiabiztonság kérdései, az Egyesült Államok által alkalmazott 15 százalékos védővámok, a bérköltségek növekedése, a tervezési bizonytalanság mind olyan tényezők, amelyekkel egy veszprémi cégvezetőnek is számolnia kell a reggeli kávéja mellett.
A kreatív ipar, mint kitörési pont
De nem csak a hagyományos iparágakban van potenciál. Az elnök külön kitért a kreatív ipar jelentőségére, amelyet a régió egyik legfontosabb kitörési pontjának tart. De mit is értünk ez alatt? – „Nem pusztán művészetről van szó. A kreatív ipar az, ahol egy eredeti, egyéni ötletből gazdasági érték, munkahely és profit születik. Legyen szó szoftverfejlesztésről, dizájnról, médiaiparról vagy akár a porcelán- és üveggyártásról. A lényeg a hozzáadott érték növelése. Ne összeszerelő üzem legyünk, hanem az értéklánc magasabb fokán álló szereplők” – hangsúlyozta.
Veszprém adottságai ezen a téren kiválóak. A Pannon Egyetem tudásbázisa, a város kulturális pezsgése és az olyan kezdeményezések, mint a CODE, mind abba az irányba mutatnak, hogy Veszprém regionális kreatívipari központtá válhat. Ehhez azonban elengedhetetlen az iparjogvédelem erősítése és egy támogató üzleti környezet kialakítása.
A jövő záloga a szakképzés
„Amilyen a ma szakképzése, olyan a holnap gazdasága” – hangzott el Simon Attilától. A kamara stratégiai kérdésként kezeli az oktatást, hiszen a munkaerőpiaci igények drasztikusan átalakultak. A cégeket ma már kevésbé érdeklik a diplomák, a HR-esek kompetenciákat keresnek. – „Gyakran tapasztaljuk, hogy a felsőoktatásból kikerülő fiatalok tudása nem találkozik a piaci igényekkel. Ezért indítottuk el a Szakképzési és Foglalkoztatási Bizottságot, hogy feltérképezzük, mire van szüksége a vármegyei vállalkozásoknak. A válasz egyértelmű: rövid, hatékony, kompetenciaalapú képzésekre és sokkal több gyakorlatra. Ebből a gondolatból kiindulva a kamara idei évi céljai között szerepel egy képzési Akadémia elindítása, amely olyan tanúsítvánnyal záródó tanfolyamokat szervezne, amelyek segítik a cégvezetőket, vagy éppen kötelezőek a vállalkozások számára. Több éves képzések helyett, a vállalkozásokhoz közel, helyben megtartott, a cégek igényeihez igazított, rövid idő alatt elsajátítható tudás átadásra kell koncentrálnunk. Bátorítom a cégvezetőket, hogy jelezzék felénk, milyen képzésekre lenne szükségük nekik, vagy a munkavállalóiknak, és Akadémiánk, lehetőleg az országos képzési árak alatt, ezeket meg fogja szervezni – mondta el Simon Attila.
Továbbá egy érdekes piaci résre is rávilágított. Eszerint hiányzik a rendszerből egy olyan technikusi réteg, amely többet tud egy középiskolásnál, de gyakorlatiasabb tudással rendelkezik egy felsőfokú diplomával rendelkező elméleti szakembernél. Ez a „felsőfokú technikusi” szint lehetne az egyetemek egyik új kitörési pontja, amire a vármegyei iparnak égető szüksége lenne. A duális képzés terén a kamara már most is élen jár, de az adminisztrációs terhek csökkentése és a gyakorlati helyek 21. századi szintre emelése még megoldandó feladat.
A számok nyelvén
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara statisztikái beszédesek. A kamara mögött egy rendkívül intenzív év áll. Csak a tavalyi évben 190 e-mailes kampányt indítottak, 200 gazdaságfejlesztési és pályaorientációs rendezvényt szerveztek, és közel 70 milliárd forint értékű hitel- és lízingügyletet közvetítettek a Széchenyi Kártya Programon keresztül. A duális képzésben 775 képzőhelyet ellenőriztek, és 5000 diák pályaorientációját segítették. A kamarai rendezvények palettája a logisztikai fórumoktól a mesterséges intelligencia tréningeken át a marketing workshopokig terjedt.
– „Gyakran éri kritika a kamarát a kötelező regisztrációs díj miatt. De ha valaki megnézi a szolgáltatásainkat, láthatja, hogy ezt az ötezer forintot a sokszorosában adjuk vissza. Egyetlen ingyenes rendezvényünkön való részvétel, vagy egy jogi tanácsadás piaci értéke nagyságrendekkel több ennél. Elnökké választásom után az egyik legfontosabb célom az volt, hogy ezt a regisztrációs díjat adjuk vissza a vállalkozóknak. Ezért vezettük be azt a lehetőséget, hogy évente egy alkalommal a szolgáltatási díjainkból ezt az összeget jóváírjuk.”
A gazdasági környezet tehát kihívásokkal teli, de az irány adott. A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt két évben bizonyította, hogy a passzív hivatal helyett aktív partnere kíván lenni a cégeknek. A navigációhoz szükséges eszközöket és az érdekképviseletet biztosítják, most már a vállalkozókon a sor, hogy éljenek a felkínált lehetőségekkel, és közösen kormányozzák sikerre a térség gazdaságát.
