Matematikából középszinten a hagyományoknak megfelelően idén is két különálló feladatlap várta a vizsgázókat. Az első rész megoldására 45 perc állt rendelkezésre, ezalatt 10-12 rövidebb feladatot kell megoldaniuk. Ebben a blokkban a feladatszerzők nagyrészt a matematikai alapfogalmak és az egyszerűbb összefüggések biztos ismeretét kérik számon.
Ennél a szakasznál az időbeosztás mindig kritikus tényező, a háromnegyed óra leteltével a felügyelő tanárok beszedik a lapokat, így az esetlegesen befejezetlenül maradt példákhoz a diákok a későbbiekben már nem térhetnek vissza.
Mik voltak a konkrét feladatok?
Az idei első feladatsor változatos témaköröket ölelt fel az Eduline információi alapján. A diákoknak többek között az alábbi példatípusokkal kellett megbirkózniuk:
- exponenciális függvények és gráfok értelmezése,
- statisztikai számítások, azon belül is a medián és a kvartilis meghatározása,
- halmazelméleti alapok,
- klasszikus, dobókockás valószínűség-számítás,
- valamint a kör egyenletének felírása és alkalmazása.
A pontozás a már jól ismert rendszer szerint alakul: az első, rövidebb feladatsorral maximum 30 pont szerezhető meg, míg a hosszabb, komplexebb feladatokat tartalmazó második résszel további 70 pont gyűjthető.
Mi a helyzet az emelt szinttel?
Az emelt szintű érettségit választó diákok központilag összeállított, egységes feladatsort írnak.
A második részben a diákoknak halmazokkal, valószínűség-számítással, de még a falusi focicsapatok számának csökkenésével is meg kellett birkózniuk. Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint, aki becsületesen készült, azt nem érhette meglepetés.
A vizsga második feladatsora hagyományosan két részre (A és B) oszlott, amely eltérő stratégiát kívánt meg a tanulóktól:
A „II. A” rész: Három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmazott, amelyeket kivétel nélkül meg kellett oldani. Itt többek között másodfokú egyenletekkel és átfogó függvényelemzéssel kellett megbirkózniuk a végzősöknek.
A „II. B” rész: Három, egyenként 17 pontos, komplexebb feladat közül választhattak a diákok, melyekből csupán kettőt kellett kidolgozniuk.
Utóbbi blokkban idén is akadtak életszagú, szöveges problémák: a diákoknak például egy viharjelző magasságát, vagy éppen a falusi focicsapatok számának csökkenését kellett matematikailag levezetniük.
A választható feladatoknál kiemelten fontos formai követelmény, hogy a kihagyott – azaz a harmadik – feladatot a vizsgázónak egyértelműen (általában egy áthúzással) jelölnie kell a feladatlapon. Amennyiben ezt valaki elfelejtette, a javító tanár az érettségi szabályzata alapján automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe az értékelésnél, függetlenül attól, hogy mi van a papíron.
Azok a végzősök, akik idén emelt szinten adtak számot tudásukról, némileg eltérő struktúrával találkoztak. Számukra a második részben öt feladatot adtak meg, amiből négyet kellett kötelezően megoldaniuk. A középszinthez hasonlóan azonban náluk is szigorú elvárás volt a mellőzni kívánt, ötödik feladat egyértelmű áthúzása és jelölése.
