A Mandulás ma első pillantásra nem úgy néz ki, mint egy fejlesztési terület. Gyerekek járnak át rajta az iskola után, ott a pumpapálya, a focipálya, a játszótér, a Séd-patak, néhány kisebb üzlet és egy fás, ligetes rész. Aki azonban nem a helyszínt, hanem Balatonalmádi településrendezési dokumentumait nézi, egészen más képet lát.
A Veszprémi út és a 71-es főút közötti új közúti kapcsolat gondolata ugyanis régi. Annyira, hogy a város korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégiájában már külön projektként szerepelt „A Veszprémi út kiváltása”. A dokumentum a beruházást Vörösberény egyik fejlesztéseként kezelte, és egy új közúti kapcsolat létrehozását irányozta elő.
Molnár-Sipos Csilla szerint az út szabályozási vonala már 1992-ben bekerült a városi tervekbe. Ezt az évszámot az általunk átnézett nyilvános dokumentumokból önállóan nem tudtuk visszaigazolni, az viszont biztos, hogy az elképzelés jóval a mostani városvezetés előtt megjelent Balatonalmádi fejlesztési dokumentumaiban.
A terv régi, a környezet viszont teljesen megváltozott
Molnár-Sipos Csilla szerint éppen ez az egyik alapvető probléma.
Amikor az út ötlete megszületett, a mai Mandulás környezete még egészen más volt. Elmondása szerint a Vörösberényi Általános Iskola első üteme 1997-ben, a következő 2001-ben készült el, később pedig focipálya, pumpapálya és más közösségi funkciók jelentek meg a területen.
– Lehetséges, hogy 1992-ben ez egy jó tervnek számított. De akkor még nem volt itt iskola, nem volt focipálya, nem volt pumpapálya, és a környezetvédelemről is egészen másként gondolkodtunk – fogalmazott.
A civil mozgalom egyik legfontosabb érve ezért nem az, hogy egy már elhatározott útépítést akarnak megakadályozni. Éppen ellenkezőleg: azt szeretnék elérni, hogy még azelőtt kerüljön ki az út szabályozási vonala az új Településtervből, mielőtt abból egyszer tényleges beruházás lehetne.
Molnár-Sipos ezt külön is hangsúlyozta:
– Mi nem az útépítés ellen gyűjtöttünk aláírást, hiszen nem tudunk arról, hogy útépítés lenne folyamatban. Azt szeretnénk, hogy maga az útszabályozás kerüljön ki a tervből, és gondolják újra ennek a területnek a jövőjét. Ez fontos különbség.
2022-ben újra bekerült a város hosszú távú stratégiájába
A történet egyik legfontosabb dokumentuma a 2022-es Almádi30 hosszú távú fejlesztési stratégia. A képviselő-testület által megismert és elfogadott stratégiai összefoglalásban Vörösberény központjánál konkrétan megjelenik a közúti kapcsolat. A dokumentum szerint a Veszprém felől érkező forgalmat egy körforgalmi csomópont segítségével vezetnék ki a 71-es főútra „a patak mellett kialakított nyomvonalon”. Az út mellett üzletek, lakóingatlanok és irodák létesítését is támogathatónak tartották.
Vagyis Bercsényi László polgármester azon állítása, hogy az elképzelés nem a jelenlegi városvezetés találmánya, dokumentumokkal alátámasztható. A polgármester júniusban az Új Almádi Újságnak arról beszélt, hogy a terv Kerényi László polgármestersége óta szerepel a városi elképzelések között, és szerinte azt korábbi testületek is támogatták. Azt ugyanakkor ő maga is hangsúlyozta, hogy egy lehetőség vizsgálata még nem jelent végleges döntést.
Ez az ügy egyik kulcspontja.
A korábbi fejlesztési koncepció elfogadása ugyanis nem ugyanaz, mint egy konkrét út megépítéséről szóló beruházási döntés. Az általunk áttekintett nyilvános anyagok között nem találtunk olyan határozatot, amely kimondaná, hogy a Manduláson keresztül most ténylegesen meg kell építeni az utat, és amely ehhez költségkeretet, kivitelezési határidőt vagy végleges műszaki nyomvonalat rendelne.
Közben a város saját dokumentuma szerint is kevés a zöld Vörösberényben
Itt válik igazán érdekessé a történet.
Balatonalmádi 2024-es Környezetvédelmi Programja külön rögzíti, hogy Vörösberényben kevés a zöldterület, és az önkormányzati tulajdonú zöldterületek között név szerint szerepelteti a Mandulást, a Vörösberényi Általános Iskola mellett. A program céljai között ott van a közhasználatú zöldterületek értékének növelése, a természeti értékek megóvása és a fenntartható fejlődés is.
Ez önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy a tervezett közlekedési kapcsolat szakmailag vagy jogilag ne valósulhatna meg, de felvet egy jogos kérdést: ha a város maga is kevésnek tartja Vörösberény zöldterületeit, akkor milyen áron érdemes egy már meglévő, intenzíven használt zöldfelületet közlekedési és fejlesztési célra átalakítani? Molnár-Sipos Csilla szerint éppen ezért nem egyszerűen egy útról van szó.
A Séd menti területet ma is használják gyerekek, kutyasétáltatók és családok. Mint mondta, a környéken rókát és őzet is láttak már, a patak pedig természetes kapcsolatot jelent a Malomvölgy és a Balaton irányába. A civil mozgalom a Sédet fontos ökológiai folyosóként kezeli.
Ennek pontos jogi besorolását ugyanakkor a nyilvánosan elérhető anyagokból nem tudtuk olyan egyértelműséggel igazolni, hogy az egész Mandulást hivatalosan ökológiai folyosónak nevezhetnénk. A természetvédelmi jelentőség ezért jelenleg inkább szakmai vizsgálatot igénylő kérdés, mint lezárt tény.
Hol vannak a hatástanulmányok?
Ez volt interjúnk egyik legérdekesebb pontja. Molnár-Sipos Csilla szerint azért is problémás a régi szabályozás automatikus továbbvitele, mert a terület az elmúlt három évtizedben teljesen megváltozott. A civilek állítása szerint nem ismernek olyan aktuális vizsgálatot, amely megmutatná, milyen forgalmat generálna az új kapcsolat, hogyan változna az iskola környékének zaj- és levegőterhelése, mi történne a Séd környezetével, vagy hogy van-e a jelenlegi közúti hálózaton olyan alternatíva, amellyel ugyanaz a közlekedési cél kisebb beavatkozással elérhető.
Fontos hozzátenni: abból, hogy a civilek nem találkoztak ilyen dokumentummal, nem következik automatikusan, hogy ilyen vizsgálat nem létezik.
A nyilvánosan hozzáférhető anyagok között azonban mi sem találtunk olyan részletes, aktuális környezeti vagy közlekedési hatástanulmányt, amely a Manduláson keresztülvezető mai nyomvonal következményeit számszerűen vizsgálná. Ez az egyik kérdés, amelyre az új Településterv elfogadása előtt érdemes lenne egyértelmű választ kapni.
A civilek szerint ma már a tehermentesítés indoka is újragondolandó
A régi dokumentumokban az új út egyik alapvető célja a Veszprémi út tehermentesítése volt. Molnár-Sipos szerint azonban a környék közúthálózata azóta jelentősen átalakult, és már önmagában azt is újra kellene vizsgálni, hogy a több mint harmincéves közlekedési probléma ma ugyanúgy létezik-e.
Úgy látja, hogy a nehéz teherforgalom jelentős része már más útvonalakat használ, ráadásul a Balatonalmádiban és Vörösberényben működő forgalomvonzó létesítmények – óvoda, bölcsőde, egészségház, gyógyszertár, piac – olyan helyi célpontok, amelyekhez a forgalom eleve ide érkezik, így ezt a célforgalmat egy új átkötőút nem tudná kiváltani. A nyári szezonban pedig a Wesselényi strandra érkező, az adott szakaszon haladó átmenő forgalmat sem lehet egy hosszabb útvonalra terelni, különösen nem a szezonban már eleve túlterhelt 71-es főútra.
A mozgalom ezért alternatívaként a meglévő Thököly út fejlesztését is felveti. A petícióban többek között járdát, csapadékvíz-elvezetést és a csomópontok korszerűsítését javasolják, miközben azt kérik, hogy a Mandulás hosszú távon zöldterületi besorolást kapjon.
Több mint ezer aláírás került az önkormányzathoz
Molnár-Sipos Csilla elmondása szerint a mozgalom végül 1122 aláírást adott át az önkormányzatnak. Az online petíció tartalma egyértelmű: azt kérik, hogy a Manduláson átvezető út szabályozása kerüljön ki a Településtervből, és a terület kapjon hosszú távú zöldterületi védelmet.
Molnár-Sipos Csilla szerint a júliusi lakossági fórumon nem csak a civil mozgalom emelt kifogást. Állítása szerint a Vörösberényi Általános Iskola szülői munkaközössége és a nevelőtestület is jelezte fenntartásait.
A polgármester szerint félreértelmezik a tervet
Bercsényi László egészen másként látja a konfliktust. A polgármester júniusi interjújában azt mondta, hogy a civilek egy átfogó vörösberényi fejlesztési koncepció egyetlen részletét emelték ki, és szerinte a vita során olyan kép alakult ki, mintha már eldöntött útépítésről lenne szó. Ezt határozottan visszautasította. Bercsényi szerint a fejlesztés forgalomcsillapítást hozhatna Vörösberény számára, közben pedig új, városgazdasági szempontból fontos területeket nyithatna meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a folyamat még az elején tart, és a teljes koncepció megismerése után lehet érdemben véleményt formálni róla.
A polgármester azt is állította, hogy a korábbi terv célja nem a zöldterület csökkentése volt, hanem a Magtár és a Kolostor közötti környezet rendezése, új gyalogos és közösségi tér kialakításával. Szerinte az Almádi30 elképzelései 2021–2022-ben széles társadalmi támogatottsággal rendelkeztek.
A civilek ezt az érvelést is vitatják. Szerintük a Magtár környéke már jelenleg is közösségi térként működik, amit többek között az Almádiak Napja rendezvényei is megmutattak.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a Magtár és a Kolostor között jelenleg is biztosított a gyalogos átjárás: a két helyszín a meglévő zebrán keresztül összekapcsolható akkor is, ha egy rendezvény egyszerre használná mindkettőt. Álláspontjuk szerint ezért önmagában a két terület közösségi összekapcsolása nem indokolja egy új közúti kapcsolat kialakítását.
Az Almádi30 korabeli anyagaiból az valóban látszik, hogy a kezdeményezést nyilvánosan ismertették, és lakossági véleményeket is vártak. Azt azonban az általunk talált dokumentumokból nem lehet számszerűen megállapítani, hogy konkrétan a Mandulás melletti útnyomvonal mekkora lakossági támogatottságot kapott. A korabeli anyagok maguk is hangsúlyozták, hogy az akkori rajzok még koncepcionális vázlatok voltak, nem kész beruházási tervek.
Most dőlhet el, mi marad a tervben
Az ügy azért különösen aktuális, mert Balatonalmádi új Településtervének véleményezése jelenleg zajlik. Az önkormányzat június 19. és július 24. között nyilvánosan bemutatta a tervlapokat, július 2-án civil és vállalkozói fórumot, július 7-én pedig lakossági fórumot tartott. A város saját tájékoztatása szerint ezek a fórumok nem döntéshozó alkalmak: a Településterv végleges elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Ez azt jelenti, hogy a Mandulás sorsa ebben az értelemben még nincs lezárva.
Az önkormányzat a Településterv készítése során 107 egyedi módosítási kérelmet is vizsgált, amelyekről külön rendkívüli ülésen tervezett dönteni. A Mandulás ügye ettől külön kezelendő: a nyilvános tájékoztatóból nem derül ki, hogy maga az útszabályozás ezek között a 107 kérelem között szerepelne.
Molnár-Sipos Csilla szerint akár már az első szeptemberi testületi ülésen is sor kerülhet a Településterv tárgyalására, de erre egyelőre nincs általunk ellenőrzött hivatalos időpont.
Nem csak tiltakoznak, alternatívákat is vittek a város elé
A Mandulásért Civil Mozgalom elsődleges célja egyértelmű: az út szabályozási vonalának törlése és a terület zöldként való megőrzése. Molnár-Sipos Csilla ugyanakkor azt mondta, számukra kompromisszumos megoldás is elképzelhető. Fontos része az álláspontjuknak, hogy nem kizárólag a jelenlegi elképzelés elutasításával fordultak az önkormányzathoz. A Településterv felülvizsgálatához alternatív javaslatokat is benyújtottak, és ebben nem egyedül vettek részt: több civil szervezet is élt javaslatokkal.
A következő lépést ezért nem pusztán újabb lakossági fórumokban vagy egymás mellett elhangzó álláspontokban látják. Azt szeretnék, ha a civilek, a város, valamint a Településterven ténylegesen dolgozó szakemberek – köztük településtervezők és közlekedésmérnökök – egy asztalhoz ülnének, és szakmai alapon lehetne összevetni a jelenlegi elképzelést az alternatív megoldásokkal.
Nem azt várják feltétlenül, hogy a város egyik napról a másikra minden korábbi fejlesztési elképzelést töröljön. Szerintük az is előrelépés lenne, ha az önkormányzat egyelőre nem hozna visszafordíthatatlan döntést, hanem közösségi tervezést indítana, alternatív nyomvonalakat vizsgálna, és elkészítené azokat a közlekedési, környezeti és zajterhelési vizsgálatokat, amelyek alapján már ténylegesen össze lehetne hasonlítani az egyes lehetőségeket. A terület jövőjére tanösvényt, gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat, közösségi teret, vízmegtartó megoldásokat és természetközeli fejlesztéseket is elképzelhetőnek tartanak.
Egy dologban tulajdonképpen mindkét oldal egyetért
Bercsényi László szerint nincs végleges döntés. A Mandulásért Civil Mozgalom szerint nincs folyamatban útépítés. Ez elsőre furcsának tűnhet egy ennyire éles vita után, de valójában pontosan ettől fontos most az ügy. Nem egy épülő útról zajlik a konfliktus, hanem arról, hogy egy több évtizede örökölt szabályozási és fejlesztési elképzelést változatlanul továbbvigyen-e Balatonalmádi, vagy a város az elmúlt harminc év változásai alapján újragondolja azt.
A régi dokumentumok alapján az út ötlete valóban nem új. A civilek viszont abban is joggal hivatkozhatnak megváltozott körülményekre, hogy a mai Mandulás egészen más szerepet tölt be, mint amikor a közlekedési kapcsolat gondolata először megjelent.
Most már ráadásul nem csak két egymással szemben álló álláspont van az asztalon. A civilek alternatív javaslatokat is benyújtottak, miközben a város előtt ott van egy évtizedek óta továbbörökített közlekedési elképzelés. A kérdés így egyre kevésbé az, hogy ki tud hangosabban érvelni a saját változata mellett, és egyre inkább az, hogy a különböző lehetőségeket összevetik-e valaha ugyanazon szakmai szempontok alapján.
A következő érdemi lépés ezért már nem egy Facebook-poszt vagy újabb petíció lesz.
A döntés a képviselő-testület kezében van.
