Jelentős változás történt kedden az Alkotmánybíróságon, egyszerre négy tag, köztük a testület elnöke, Polt Péter megbízatása járt le. Rajta kívül Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán távozik. Polt Péter esete azért is figyelemre méltó, mert csak tavaly került az Alkotmánybíróságra. Az Országgyűlés 2025-ben választotta alkotmánybíróvá, majd a testület elnökévé. Korábban hosszú időn keresztül legfőbb ügyészként dolgozott: először 2000 és 2006 között, majd 2010-től egészen 2025-ig vezette az ügyészséget. Most nem a 12 éves alkotmánybírói mandátumának lejárta, hanem az életkora miatt kellett távoznia.
Visszahozták a 70 éves korhatárt
A változás hátterében az Alaptörvény júliusban elfogadott 17. módosítása áll. Ez ismét kimondja, hogy az alkotmánybíró megbízatása megszűnik, amikor betölti a hetvenedik életévét. Ilyen felső korhatár korábban is létezett. Az Alkotmánybíróság létrejöttétől 2013-ig 70 éves korukig tölthették be tisztségüket a testület tagjai, a szabályt azonban 2013-ban eltörölték. Az új módosítás indoklása ezt a korábbi rendszert állítja vissza. A jogalkotó szerint a lépés az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítását szolgálja, hogy a testület tényleges kontrollt gyakorolhasson az állam alkotmányos működése felett. A rendelkezés Polt Pétert röviddel kinevezése után érte el: az Alkotmánybíróság távozó elnöke 1955-ben született.
A Fidesz az Alkotmánybíróság „lefejezéséről” beszélt
A módosítás komoly politikai vitát váltott ki. A Fidesz–KDNP már júliusban, a Sándor-palota előtt tartott demonstráción tiltakozott ellene. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a frakció azóta lemondott vezetője az alkotmánybírók távozása kapcsán egyenesen a testület „lefejezéséről” beszélt. A Fidesz–KDNP jogi úton is megpróbálta megtámadni az Alaptörvény 17. módosításának több rendelkezését, köztük a 70 éves korhatárt. Az Alkotmánybíróság azonban – elsősorban hatáskör hiányára hivatkozva – érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt. Polt Péter mellett három alkotmánybíró megbízatása ért most véget. Haszonicsné Ádám Mária 2023, Lomnici Zoltán szintén 2023, Juhász Miklós pedig 2020 óta volt a testület tagja.
Már nyáron megkezdődött az átalakulás
Nem ők az első távozók, akiket az új szabályozás érintett. Hende Csaba már júliusban kikerült a 15 tagú Alkotmánybíróságból. Az ő esetében egy másik új rendelkezés vezetett a megbízatás megszűnéséhez. Az alkotmánybírósági törvény alapján annak a tagnak megszűnik a mandátuma, aki már nem választható országgyűlési képviselővé. Az Alaptörvény módosítása pedig kizárta a választhatóságból azt, aki összesen legalább tizenkét évig volt parlamenti képviselő, vagy legalább három választáson szerzett mandátumot. Hende Csaba 2002 és 2025 között volt országgyűlési képviselő, így a két rendelkezés együttesen az alkotmánybírói megbízatásának végét jelentette. Helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát és korábbi dékánját választotta meg. A Fidesz-frakció akkor közölte, hogy nem vesz részt az új alkotmánybíró jelölésében és megválasztásában, mert álláspontja szerint a Tisza Párt önkényesen fosztotta meg Hendét a tisztségétől.
Hatvan nap van az új alkotmánybírók megválasztására
Polt Péter és három társa távozásával rövid időn belül jelentősen megváltozik az Alkotmánybíróság összetétele. A törvény szerint az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell új tagokat választania a megüresedett helyekre. Az elnöki poszt kérdése azért is lényeges, mert a teljes ülés határozatképességéhez a hivatalban lévő tagok legalább kétharmadának jelenléte mellett az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tag jelenléte szükséges. Az Alkotmánybíróság elnökhelyettesi tisztségét szeptember 1-jétől Czine Ágnes tölti be. Az ő 12 éves alkotmánybírói mandátuma azonban már novemberben lejár, így az ősszel további változás várható a testületben. Polt Péter számára mindenesetre egy rövid alkotmánybírósági időszak ér véget. Miután 15 éven keresztül megszakítás nélkül vezette a Legfőbb Ügyészséget, 2025-ben került át az Alkotmánybíróságra, ahol végül alig több mint egy évig maradhatott.
