Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Több ezer út, amelyhez nem kellett autóba ülni

ma 9:55
Havonta több ezer bérlés, nyári napokon száz feletti indulás, a csúcsidőszakokban pedig a kétszázat is karcolja a napi átlag – a V-Bike három év alatt szép csendben a veszprémi mindennapok, és persze a városkép elválaszthatatlan részévé vált. Bartha Lászlóval, a szolgáltatásért felelős V-Busz Kft. ügyvezetőjével arról beszélgettünk, merre tekerünk a leggyakrabban, mi történik a bringákkal a háttérben, és merre gurulhatunk tovább a jövőben. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Veszprémben a kerékpározásnak van egy természetes ellensége: a következő emelkedő. A V-Bike sikertörténete mégis azt igazolja, hogy ha a város egyedi domborzatához a megfelelő eszközt párosítjuk, a két kerék igenis valós alternatívává lép elő. És mivel a V-bike flottája kivétel nélkül elektromos rásegítésű biciklikből áll, a hírhedt veszprémi dombok már nem jelentenek akadályt. A helyiek pedig nagyon is hamar ráéreztek a „hátszél” ízére.

A 2023-ban útjára indított rendszer ma 19 állomással és 146 kerékpárral üzemel – kezdte a statisztikákkal Bartha László, a V-Bike rendszerét is üzemeltető, egyébként a teljes veszprémi közösségi közlekedésért felelős cég, a V-Busz Kft. ügyvezetője. A számok pedig önmagukért beszélnek, idén júliusban például 6041 alkalommal bérelték ki valamelyik kerékpárt, a nyári szezonban a napi átlag stabilan száz fölött mozog, a legaktívabb napokon pedig bőven meghaladja a kétszázas bérlésszámot.

Bartha László elmondta, ezzel a teljesítménnyel a V-Bike – a budapesti Bubit leszámítva – az ország legnépszerűbb közösségi kerékpáros rendszerévé nőtte ki magát alig három év alatt, megelőzve olyan városokat, mint Pécs, Esztergom, vagy éppen a jóval laposabb földrajzzal bíró Győr. A bérlések mögött ráadásul leginkább nem a turisták, hanem a veszprémiek hétköznapi rutinja áll, úgy, mint a munkába, iskolába járás, de használják a belvárosba, vagy éppen egy esti buliba készülők is.

Ez a használati mintázat a leggyakoribb útvonalakon is kirajzolódik. A legforgalmasabb irány a vasútállomás és a belváros között van, de sokan tekernek a Jutas-lakótelepről az északi iparterületre, a Gyárkert koncertnapjain pedig szinte garantált, hogy csurig telik a helyszínhez közeli dokkoló. A V-Bike tehát éppúgy bevált a reggeli munkába járáshoz, mint az esti kikapcsolódáshoz, miközben a parkolóhely-vadászat stresszétől is megkímél. Érdekesség, hogy az idei év júliusában dőlt meg a korábbi napi és havi maximális bérlésszám is, az Utcazene fesztivál 3 napja alatt 736 bérlés történt, a legforgalmasabb pénteki napon a 277 alkalommal pattantak a szórakozni vágyók a V-Bike nyergébe.

Persze mindehhez az is kell, hogy a kerékpárok szó szerint kézre essenek. A Pannon Egyetem domborzatot is figyelembe vevő kutatása szerint Veszprém területének több mint 75 százalékáról tízperces, kényelmes sétával elérhető valamelyik V-Bike állomás. Míg a belvárosi hálózat kifejezetten sűrű, ma már nehéz találni a körgyűrűn belül olyan városrészt, ahol ne lenne telepítve legalább egy dokkoló állomás.

A tarifarendszer is a villámutazásokat ösztönzi. Bérlettel az első fél óra díjmentes, egy gyors dokkolás után pedig újraindul az ingyenes időszak. Ha pedig belegondolunk, hogy Veszprémben fél óra alatt szinte bárhová el lehet érni, így a rendszer tényleg kézenfekvő és pénztárcabarát megoldás.

A masszív lefedettség ellenére folyamatos az igény a bővítésre is, folytatta Bartha László. A tervek között szerepel egy gyulafirátóti állomás kialakítása, de több nagy helyi foglalkoztató is jelezte már, hogy szívesen beszállna egy-egy telephely-közeli dokkoló megépítésébe, elsősorban a munkavállalói oldalról érkezett igényeket szem előtt tartva. Az idei évben is a Veszprém önkormányzata által meghirdetett részvételi költségvetés egy kiváló platformként szolgál arra, hogy a V-Bike rendszer bővítésével kapcsolatban is elmondhassa a lakosság az igényeit, és megfelelő számú javaslat esetén azonnal rendelkezésre állhasson az a forrás, ami egy gyűjtőállomás és/vagy további kerékpárok beszerzését lehetővé teszi, ezzel is sűrítve a városrészek bérkerékpár rendszerrel történő lefedettségét.

A V-Bike közszolgáltatásként, a helyi járatos buszokhoz hasonló pénzügyi modellben működik, vagyis a fenntartását az önkormányzat biztosítja. Ebben a műfajban azonban a valódi nyereséget nem a kasszában, hanem abban a több ezer utazásban mérik, amihez nem kellett beindítani egy autót. A cél az, hogy a helyi járatos autóbuszos közlekedés és a V-Bike rendszer együttesen, egymást kiegészítve kínáljanak valódi alternatívát a városon belüli autóhasználattal szemben.

Ugyanilyen sokatmondó az is, ahogy a veszprémiek bánnak a flottával. Az ügyvezetőtől megtudtuk, három év alatt mindössze egyetlen szándékos rongálással és lopással egybekötött eset történt, aminek az elkövetője amúgy gyorsan meg is lett. Mindez azt mutatja, hogy a V-Bike mára több lett egy új közlekedési eszköznél, sokkal inkább egy olyan városi szolgáltatássá vált, amelyet Veszprém használ, alakít, és közben egy kicsit a magáénak is érez.

Hajas Bálint

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.