Az új elnök a megválasztásával azonnal hivatalba is lépett. Sonnevend Pált az Országgyűlés július 27-én választott az Alkotmánybíróság tagjává, elnöki megbízatása három évre szól.
Az Ab közleménye szerint az új elnök pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és az európai testvérintézményekkel való kapcsolatok újjáépítését.
Sonnevend Pál 1995-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK), PhD-fokozatát Németországban, a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetemen szerezte.
Az ELTE egyetemi tanára, valamint a Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék vezetője 2017 óta; 1997 és 2000 között az Ab-n Sólyom László tanácsadójaként dolgozott; 2000-től 2010-ig a Köztársasági Elnöki Hivatalban Mádl Ferenc és Sólyom László államfők munkáját segítette alkotmányjogi tanácsadóként, majd az alkotmányügyi és jogi főosztály vezetőjeként.
2010 és 2019 között az ELTE ÁJK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, 2019-től 2025-ig dékánja volt.
Az Ab elnökének megválasztását az alaptörvény tizenhetedik módosítása utalta ismét a testület tagjainak hatáskörébe. A módosítás azt is kimondta, hogy az "Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik".
Mindez azt jelentette, hogy Polt Péter Ab-elnök, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírók mandátuma is lejárt, ahogy júliusban Hende Csabáé is. Az ő helyére választották meg Sonnevend Pált.
A testület elnöki jogköreit Polt Péter távozása után után Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolta, akinek ugyanakkor november közepén szintén lejár a mandátuma.
Az Országgyűlés szeptember 15-én választott új tagokat az Ab-be: Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot.
