Pontosan harminc évvel az alapítása után, november 11-én tartotta jubileumi ünnepségét a Veszprém Vármegye Mérnöki Kamarája. A veszprémi ActiCityben a szervezet jelenlegi és korábbi vezetői, kamarai tagok, valamint a térség gazdasági és közéletének képviselői gyűltek össze. A kamara 1996-ban alakult meg, de a helyi mérnökök szerveződése ennél korábbra nyúlik vissza. Az ünnepségen elhangzott, hogy már 1989-ben létrejöttek mérnöki közösségek Veszprémben és Pápán, amelyek később a kamarai működés alapjait is megteremtették.
A harmincéves jubileumon az elmúlt évtizedek eredményei mellett a mérnöki munka megbecsülése, a szakmai utánpótlás és a kamarák jövője is szóba került.
„Már akkor számítsanak ránk, amikor még el lehet kerülni a bajt”
Az ünnepségen elsőként Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke mondott beszédet, aki felidézte a veszprémi szervezet megalakulásának történetét, és megköszönte az alapítók, valamint a korábbi vezetők munkáját. Beszédében arról is beszélt, hogy a mérnökök véleményének sokszor csak akkor tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, amikor már valamilyen probléma merült fel.
– Ha baj van, a mérnökre mindig lehet számítani. Én azt szeretném, hogy már akkor számítsanak ránk, amikor még el lehet kerülni a bajt – fogalmazott.
Wagner Ernő szerint fontos lenne, hogy a beruházások előkészítésénél elegendő idő jusson a felmérésekre és a tervezésre, a szakmai észrevételeket pedig valóban figyelembe vegyék a döntéshozók. A mérnöki pálya megbecsülését is kiemelte. Úgy látja, a fiatalok számára akkor lehet igazán vonzó ez a hivatás, ha a magas szintű tudás mellett biztos megélhetést és megfelelő társadalmi elismerést is kínál. A Balatonhoz kapcsolódó feladatokat külön is megemlítette. Szerinte a vízellátás, a szennyvízkezelés és a tó védelme olyan területek, ahol elengedhetetlen a különböző mérnöki szakmák együttműködése.
A mérnökök munkája ott van Veszprém szinte minden részén
A rendezvényen dr. Simon Attila, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is köszöntötte az ünneplőket. Beszédét egy személyes gondolattal kezdte. Jogászként – mint mondta – bizonyos értelemben irigyli a mérnököket, hiszen ők olyan alkotásokat hagynak maguk után, amelyek akár évszázadokkal később is meghatározzák egy település vagy egy egész ország arculatát. Példaként hidakat, felhőkarcolókat és az ókori piramisokat említette, amelyek mind a mérnöki tudásról tanúskodnak. Simon Attila azt kívánta a veszprémi kamarának, hogy a jövőben is megfelelő feltételek között képviselhesse tagjai érdekeit, és egyre több szakember csatlakozzon a közösséghez. A két kamara közötti együttműködés folytatására is ígéretet tett.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere szintén a mérnökök munkájának fontosságát hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy egy város fejlődéséhez nem elegendők az elképzelések, szükség van azokra a szakemberekre is, akik ezeket meg tudják valósítani. Veszprém jellegzetes épületei, közterei, útjai és a viadukt is mérnöki munkával jöttek létre. A polgármester szerint ugyanakkor a kamara közösségként is fontos szerepet tölt be, hiszen olyan szakembereket fog össze, akik a mindennapi munkában akár versenytársak is lehetnek, mégis képesek közösen képviselni a hivatásukat.
Az ünnepségen Brányi Mária is felszólalt, aki idén nyáron kapta meg a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja címet. A városfejlesztésben végzett munkáját elismerő kitüntetést különösen nagy megtiszteltetésnek nevezte.
A csetényi Holitscher-kastély kapta az építőipari nívódíjat
A jubileumi ünnepség egyik fontos része a Csomay Kálmán Építőipari Nívódíj átadása volt. A kitüntetést 2018-ban alapították azzal a céllal, hogy elismerjék Veszprém megye kiemelkedő építészeti alkotásait. A díj különlegessége, hogy nem frissen elkészült épületeket jutalmaznak. A pályázók csak olyan alkotásokkal indulhatnak, amelyek legalább öt éve elkészültek, és azóta a mindennapi használatban is bizonyítottak. Az értékelésnél az építészeti megjelenés, a kivitelezés minősége, az anyaghasználat és az épület környezetére gyakorolt hatása is számít. A díjazottakról Csomay Zsófia Ybl-díjas építész, a bírálóbizottság elnöke beszélt.
A 2026-os Csomay Kálmán Építőipari Nívódíjat a csetényi Holitscher-kastély kapta.
Az elismerést Csetény önkormányzata nevében Nagy Attila polgármester, valamint az épület tervezésében és kivitelezésében részt vevő szakemberek vehették át. A projekt építész tervezője Peresztegi Gábor, tartószerkezeti tervezője Ther Antal volt. A kivitelezést végző KoBa Bt. képviseletében Kovács Gábor és Bakonyi István szerepelt a díjazottak között.
A Pápai Sportcentrum dicsérő oklevelet kapott. Az elismerést az építtető Pápa önkormányzatának képviseletében Vadász Krisztina alpolgármester, valamint az üzemeltetésben, tervezésben és kivitelezésben részt vevő szakemberek vehették át. A sportlétesítmény építész tervezői között Siffel Gábor, Siffel Béla és Ávár Áron szerepeltek, a kivitelező Vemév-Szer Kft.-t pedig Csehi Lóránt projektvezető képviselte.
Takács Péter lett az Év mérnöke
Az ünnepségen átadták a 2026-os Év mérnöke díjat is, amelyet idén Takács Péter okleveles építőmérnök érdemelt ki. A szakember 2001-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd két évvel később szerkezetépítő szakmérnöki végzettséget is szerzett. Pályafutása során számos acél- és vasbeton szerkezetű épület tervezésében, felülvizsgálatában és korszerűsítésében vett részt. Munkái között ipari létesítmények, közúti és vasúti hidak, támfalak, irodaépületek és szállodafelújítások is szerepelnek.
A díj indoklásában külön megemlítették a Bakony Mentőcsapatnál végzett munkáját, valamint a balatonfőkajári MotoGP-versenypálya megvalósításához kapcsolódó mérnöki tevékenységét. Az Év mérnöke díjat 2019 óta ítéli oda a kamara olyan szakembereknek, akik kiemelkedő munkájukkal, szakmai elkötelezettségükkel és példamutatásukkal hozzájárulnak a mérnöki hivatás elismertségéhez.
Gaál Róbert Örökös tag címet vehetett át
A harmincéves jubileum alkalmából Gaál Róbert földmérő mérnököt Örökös tag címmel tüntették ki. A szakember pályafutása jelentős részét a geodézia területén töltötte. Tanulmányait a Budapesti Geológiai Technikumban, majd a földmérési és földrendezési szakon végezte. 1972 és 1996 között a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál, illetve jogutódjánál dolgozott, ahol a szakmai ranglétra több fokát is végigjárta. Később a Pannon Geodézia Kft. ügyvezető igazgatója volt, majd a Fókusz Geodézia Kft. szakmai irányításában vállalt szerepet.
Bár ma már nyugdíjas, a munkától nem szakadt el teljesen. A díj indoklása szerint továbbra is aktívan részt vesz a cég tevékenységében, és a könnyebb terepi feladatokat is szívesen elvégzi. Gaál Róbert a kamara alapító tagja, korábban a Felügyelő Bizottságban is dolgozott, és jelenleg is tevékenykedik geodéziai tervezőként, illetve szakértőként. Az Örökös tag címmel a kamara azokat a legalább 75 éves tagjait ismerheti el, akik hosszú időn keresztül végzett szakmai és közösségi munkájukkal sokat tettek a mérnöktársadalomért.
A jubileumi rendezvényen a díjátadások mellett kulturális műsorral is készültek, a résztvevők Sz. Csordás Éva előadóművész tolmácsolásában verseket is hallhattak.
