2017. október 23., hétfő
Gyöngyi névnap

Feltárult a 301-es parcella

Az 56-os forradalom utáni megtorlás áldozatainak emléket állító kiállítás nyílt hétfőn a Pannon Egyetem aulájában, mely a névtelen hősöknek helyet adó 301-es parcella történetét mutatja meg.

2017-ben is folytatódnak az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések, amely szinte példátlan összefogást indukált a város és az egyetem között. A sorozat részeként nyílt meg a 301-es parcella elhallgatott történetét bemutató „A tiltott parcellától a Nemzeti Sírkertig” című vándorkiállítás.

Porga Gyula polgármester, a kiállítás megnyitója emlékeztetett: a kádári konszolidáció évei alatt több mint 300 embert ítéltek halálra forradalmi tevékenységük miatt. A kivégzettek közül sokat embertelen módon, jellegtelen sírban temettek el, a Kádár-korszak kegyetlenségére jellemzően pedig, a halott forradalmárokról egy szó se eshetett. Akiket nem végeztek ki, gyakran lélekben és testben is megnyomorodva éltek tovább, de a történtekről nekik is hallgatniuk kellett.

– Mi veszprémiek sem emlékezhettünk meg hőseinkről, Brusznyai Árpádról, a szelíd forradalmárról és mártír társairól, akiknek a nevét még kiejteni is tilos volt. A hallgatás halálos csendjét csak fokozatosan tudták megtörni a demokratikus ellenzék tagjai, és közel 30 esztendőnek kellett eltelnie, mire a magyar szabadság ismét utat tört magának – fogalmazott.

Az 1980-as évek 2. felében az 56-os forradalmárok utódaiként léptek fel a rendszer bírálói, a szamizdat mozgalom tagjai pedig küldetésüknek tekintették a hősök emlékeinek megőrzését és a végtisztesség megadását. A kiállítás létrehozói ezt a szamizdat-hagyományt éltetik azzal, hogy létrehozták a vándorkiállítást, mely kegyeletállítás a megtorlás áldozatainak is. Egyben irányt is mutatnak abban, mi az utókor legfontosabb feladata: emlékezni, ezzel is enyhítve a még életben lévő hősök fájdalmát.

Balassa JánosBalassa János

Balassa János, a kiállítás megálmodója elmondta, több oka is volt, hogy ne az 56-os, hanem az azt követő eseményeket dolgozza fel, amikor az 1956-os Emlékbizottság pályázatára jelentkezett. Korából kiindulva is adott volt a téma, és azért is, mert maga is részt vett 1986-ban a szamizdat mozgalmakban. Történelmi tanúsorozatukban szerették volna megmutatni, hogyan lett vállalt esemény a korabeli propagandában csak ellenforradalomként és fasiszta pribékek lázadásaként emlegetett szabadságharc. Az 1956. november 4-től Nagy Imre exhumálásáig tartó sorozaton végi veszik a megtorlás, a kádári elhallgatás és az illegális ellenzék legfontosabb momentumait, megmozdulásait, és azt is megmutatják, miként fest ma a Nemzeti Sírkert, ahol a névtelen hősök nyugszanak.

A kiállítás január 18-ig tekinthető meg a Pannon Egyetem aulájában.