2019. szeptember 22., vasárnap
Móric névnap

Fenntartható városfejlesztés 2. - Kultúrnegyed és naperőmű

A következő hét évre tervezett fejlesztéseinkről Brányi Mária alpolgármester számolt be a múlt heti partnerségi fórumon.

Kifejtette: egy 10-30 kilométeres vonzáskörzet alakult ki a város körül, ami majdnem teljesen lefedi a megye keleti részét, kapcsolatot biztosít a Bakony és a Balaton között.

Elkezdődött az az egyeztetési folyamat, amelynek végére, tavaszára kibontakozik az integrált területfejlesztési stratégia (ITFS). Szerencsés helyzetben vagyunk: jelenleg folyik a város településszerkezeti tervének felülvizsgálata, így az ITFS kidolgozásában a már megfogalmazott stratégiai célkitűzésekre alapozhatunk.

Energetikai biztonság

Szeretnének fotovillamos erőművet létrehozni, ehhez gyűjtenek forrásokat. Az erőmű helyzetét is kijelölték már, magánberuházásban már van kísérlet egy ilyen létesítmény kialakítására, de emellett egy városi tulajdonú erőmű létrehozása is célszerű lenne. Ez nemcsak gazdasági bevételt jelentene, ami alapja lehetne a fenntartható fejlesztéseknek is, de ezzel egy időben egy elektromos töltőállomás-hálózatot hoznának létre, megteremtve ezzel a környezetbarát közlekedés lehetőségét.

Képünk illusztráció.Képünk illusztráció.

A más mezőgazdasági termények termelésére nem alkalmas területeken – ez 15-20 hektár önkormányzati tulajdont jelent – energiaültetvényeket telepítenének, ezt más tulajdonosok bevonásával együtt több száz hektáros területre terjeszthetnék ki, a megtermelt energianövényeket pedig biomassza-erőműben hasznosítanák.

Kulturális negyed

A város domborzati viszonyainak leküzdését, a hegyek és völgyek összekötését közösségi közlekedés által is erősítenék: a várhegy nyugati és keleti oldalán panorámaliftet építenének, és ugyanilyen szerkezetek kerülnének az állatkerthez és a Kálvária-dombra is.

Azt ugyan nem tudjuk, pontosan hol és milyen panorámalift lesz a várnál, de mi a budavári siklót is el tudnánk képzelniAzt ugyan nem tudjuk, pontosan hol és milyen panorámalift lesz a várnál, de mi a budavári siklót is el tudnánk képzelni

Kialakulna egy kulturális negyed, ennek a területnek a komplex megújítása lehet a belvárosi rehabilitáció második üteme. Ez az épületállomány, a közlekedés, a közterületek megújítását jelentheti. Nagyjából a Hangvillától az egykori Dimitrovig terjedő területről van szó: ide tartozik a múzeum, a Petőfi Színház és a Színházkert, a megyei könyvtár, a Dimitrov, a régi mozi és zeneiskola és a Szeglethy utcában található önkormányzati ingatlan.

Sárgával jelöltik a belvárosi rehabilitáció területét, kékkel a kulturális negyedetSárgával jelöltik a belvárosi rehabilitáció területét, kékkel a kulturális negyedet

Emellett múzeumot csinálnának a várbörtönből, felújítanák a stadiont, az uszodát, zárt gokartpályát és jégpályát hoznának létre.

Átszállópont

Kialakítanának egy intermodális tömegközlekedési csomópontot: a buszpályaudvart áthelyeznék a vasútállomás melletti, állami tulajdonú területre. Ez egy olyan arányú változás lesz, ami az egész közösségi közlekedési szervezet újragondolását indukálja majd. De nem elég a nagy hálózati elemeket megújítani, meg kell könnyíteni a hozzájutást is, vagyis a teljes térség közlekedését újra kell gondolni. A kötött pályás közlekedés népszerűségén nagyot lendíthet, hogy 2020-ra a vasúti fejlesztéseknek köszönhetően nagy sebességű vonalra kerülünk.

Gyorsabb, összehangoltabb lesz a tömegközlekedésGyorsabb, összehangoltabb lesz a tömegközlekedés

Évtizedek óta hiányzik a Jutasi út – Pápai út összeköttetése. Ennek a megépítése nemcsak a városi közlekedést helyezné magasabb szintre, hanem az északi iparterület megközelíthetősége is javulna, ami újabb gazdasági szereplőket vonzhat a városba. Tervben van a kerékpáros hálózat további fejlesztése. A Szabadságpuszta – Csopak közötti szakaszra már nyomvonal-tervek is léteznek, de a városon belüli rendszer hiányzó elemeit is kiépítenék.

Gazdaságélénkítés

Ez lesz a következő hét év leghangsúlyosabb területe. A volt gyermekkórház területére szeretnének valamilyen gazdasági fejlesztést befogadni, a Mester utcai söripari terület is alkalmas lenne a célra – vázolta a lehetőségeket Brányi Mária. Az északi iparterületen 50-100 hektár áll rendelkezésre a fejlesztési szándékra, tervben van az infrastruktúra fejlesztése, így még vonzóbbá válhat ez a körzet.

A repülőtér évtizedek óta vár a fejlesztésre, azonban jelenleg peres eljárás alatt van, a városvezetés bízik benne, hogy hamarosan a jogi folyamat végére érnek, és tényleges gazdasági fejlesztésekre is sor kerülhet. A repülőtér közvetlen környezetében 20 hektáros önkormányzati tulajdonú terület vár a hasznosításra.

Szociális szükségletek

Leromlott intézményállománnyal rendelkezünk, különösen a gyermekintézmények terén. A Ringató óvoda tervrajzát típustervként felhasználva alkalmaznák több óvoda fejlesztésénél is. Az alpolgármester szerint a bérlakások területén is előrelépésre számíthatunk.

Kiépítik a csapadékvíz-elvezető rendszereket Dózsavárosban, Gyulafirátóton, a Kertvárosban és Jutaspusztán. Ma, amikor az éghajlatunk egyre szélsőségesebbé válik, fontos, hogy gondoljunk a hirtelen lezúduló csapadék elvezetésére – zárta gondolatait Brányi Mária.