2019. szeptember 21., szombat
Máté névnap

Szezont zárnak a képviselők

A tavaszi ülésszak utolsó közgyűlését rendezik szerda reggel a városházán.

Napirend előtt

Hartmann Ferenc, a Demokraták Veszprémért frakcióvezetője indítványozta, hogy a közgyűlés vegye napirendjére a közoktatási intézmények önkormányzati fenntartásba vételére vonatkozó szándéknyilatkozatot. • Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) emlékeztetett: a városnak nincs döntési lehetősége arról, hogy ki legyen az intézmények fenntartója. Ezzel együtt Veszprémben nagy tradíciója van a színvonalas oktatásnak, a város mindig megtett minden tőle telhetőt azért, hogy ezt biztosítsa. Jelenleg is számos oktatási intézmény fejlesztése van előkészületben, például a zeneiskola belső megújítását a Modern Városok Program keretéből oldhatják meg. • Hartmann szerint az, hogy az önkormányzat támogatja az intézmények fejlesztését, az nem egyenértékű a sajét fenntartással. A helyi demokrácia alappillére az oktatás - jelentette ki. Úgy gondolja, hogy bár a törvény nem teszi lehetővé az önkormányzati fenntartásba vételt, azt semmi nem tiltja, hogy az igényünket kifejezzük a kormány felé. • Katanics Sándor (Demokraták Veszprémért) emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy a választók delegálták őket a testületbe, az ő érdekeiket kell szolgálni. • A polgármester megismételte, hogy a kérdésben az önkormányzatnak nincs döntési lehetősége. Abban bízik, hogy a korábban jelentkezett problémákat a rendszer finomhangolásával megoldják. • Az indítványt 11 nem 4 igen arányban elutasították.


A kéménysepréssel kapcsolatban interpellált Gerstmár Ferenc (LMP). „Július 1-től a kormány által kijelölt kéményseprő-ipari szerv látja el a tevékenységet. Az első félévben még a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. végezte a feladatot. Az előző évek tapasztalatai alapján - elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhetően – valószínűleg veszteségesen. (…) Hogyan sikerült teljesíteni az első félévet? Szükség lesz-e költségvetés módosításra, hogy a VKSZ Zrt-nél jelentkező hiányt csökkentse az önkormányzat? (…) A hírek szerint a katasztrófavédelem úgy veszi át a szolgáltatást az ország jelentős részén, hogy nem alkalmaz megfelelő számú dolgozót. Van-e polgármester úrnak információja arról, hogy az eddigi ellátási területen hány és milyen felkészültségű kéményseprő végzi majd a szolgáltatást?” • A polgármester elmondta, hogy a VKSZ Zrt-nek augusztus 31-ig kell a hiányáról számot adnia, és ha szükséges, az ősz során módosítják a költségvetést. A legnagyobb problémát ezen a területen is a munkaerőhiány jelenti. A munkaerő-felvételt a katasztrófavédelem nem megyei szinten szervezi, azt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi, információink szerint július elsejétől megfelelő létszámmal tudják ellátni a tevékenységet.


Forgóné Kelemen Judit (Jobbik) Némedi Lajos alpolgármestert kérdezte (volna) a hulladékkezeléssel kapcsolatban. A díjak meghatározását és a számlázást egy országos központi szervezet, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vette át, ő szedi be a díjat a lakosságtól és osztja azt vissza a szolgáltatóknak. Csakhogy az NHKV rendszere még nem állt fel, hónapok óta nem szedik be a díjakat és nem fizetnek a szolgáltatóknak. A Jobbikos politikus arra kíváncsi, hogy „a jelenlegi finanszírozási anomáliák miatt Veszprémnek kellett-e hitelt felvenni a közszolgáltatás zavartalan működése érdekében, és ha igen, akkor mennyit? Van-e információja arról, mikor indul a számlázás, mikor kap számlát a lakosság, hogy fizetni tudjon?” Némedi Lajos nincs jelen az ülésen, így a kérdésre 15 napon belül írásban válaszol.


Katanics Sándor (Demokraták Veszprémért) az Intézményi Szolgáltató Szervezettel kapcsolatban kérdezte a polgármestert arról, „érzi-e a saját és/ vagy mások személyes felelősségét abban, hogy a 2015 őszén távozó ISZSZ igazgatója által elvesztett munkaügyi per miatt jelentős nagyságrendű összeg került közpénzből kifizetésre”, illetve arról, hogy a rendőrség számlákat foglalt le a szervezetnél, amik miatt „úgy hallani”, hogy „polgármester úr egy vezetőtársával” szemben felmerült a hűtlen kezelés gyanúja. • A polgármester a munkaügyi perrel kapcsolatban elmondta, hogy egy ezres nagyságrendű munkáltatónál időnként előfordul, hogy perrel végződik egy nézeteltérés a foglalkzotató és a munkavállaló között, vannak olyan helyzetek, amikor "még egy ilyen kártérítés is bőven belefér", hogy a munkahelyi jó hangulatot megőrizzék. A bíró gyakorlat többnyire a munkavállalónak kedvez az ilyen ügyekben. Ami a számlák lefoglalását illeti, hivatalosan semmilyen információ nem áll rendelkezésre, "nehéz olyasmit cáfolni, amiről nincs adatunk". • Katanics felelevenítette, hogy a Lovassy igazgatójaként több munkaügyi perben is érintett volt, "és nem dicsekvésből mondom, de munkáltatóként mindegyiket megnyertem". A számlalefoglalásokkal kapcsolatban fontosnak tartja, hogy az önkormányzatot ne gyengítsék suttogások, tisztázni kell a helyzetet, nem a szőnyeg alá söpörni. • Porga Gyula ismét elmondta, hogy a folyamatban lévő nyomozásról nem tud érdemben nyilatkozni.

Czaun János (Fidesz-KDNP) a szovjetek utolsó magyar áldozatára emlékezett napirend előtti felszólalásában. Radics József 30 évvel ezelőtti halálának körülményeiről és a múlt heti megemlékezésről – benne Czaun Jánosnak a közgyűlésen is elmondott beszédével – részletesen itt írtunk.


A közgyűlésen a közönség soraiból egy Quaestor-károsult arra kérte a fideszes képviselőket, hogy karolják fel az ügyüket, és jelezzék a Parlamentnek, hogy ők továbbra is igényt tartanak a pénzükre.


Napirend

Változtak az iskolai védőnői körzetek.

Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Ezt a tevékenységet valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként, vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni. Egy-egy körzetet úgy kell kialakítani, hogy a tanulói létszám legalább 800 fő legyen, és ne haladja meg az 1000 főt. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos és iskolavédőnő a nevelési-oktatási intézményekben, az erre a célra létrehozott iskolaorvosi rendelőkben végzik. Az eddigi 12 körzet helyett 11 körzetben is hatékonyan ellátható a feladat, a beíratott tanulói létszám ugyanis évről-évre változik, sajnos az eltelt időszak alatt folyamatos csökkenés tapasztalható. Az újonnan kialakított körzetek működtetése közalkalmazotti létszámleépítést nem jelent.


Módosították a Bóbita, Csillag Úti és Egry Úti óvodák alapító okiratait, mindegyikbe felvették a beszédfogyatékos gyermekek ellátását.


A város a Csarnok Kft-n keresztül közvetetten tulajdonrészt vásárol a kézilabdacsapatban.

A Csarnok Kft. és a Veszprém Handball Team Zártkörűen Működő Részvénytársaság (korábbi nevén: MKB Veszprémi Kézilabda Zrt.) évek óta tartós üzleti kapcsolatban állnak egymással, és a jövőre vonatkozóan is hosszútávú marketing együttműködés kialakítását tervezik.

A Veszprém Handball Team Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 2012-ben hozták létre. A cég jegyzett tőkéje 50 db 100.000 Ft névértékű törzsrészvényből áll, amelyeknek egyedüli tulajdonosa a Veszprémi Kézilabda Sportegyesület (korábbi nevén: MKB Veszprém KC.) A Zrt. új törzsrészvényeket bocsájt ki, a Csarnok Kft. 600 000 Ft névértékű törzsrészvény tulajdonjogát szerzi meg a társaságban.

Hartmann Ferenc kijelentette: mindig támogatta a sportegyesületeket, gazdasági társaságba viszont akkor szokás befektetni, ha atól további nyereséget remélünk, ebben az esetben azonban erről szó sincs. Közpénzről van szó, a zrt. tőkeemelése pedig virtuális pénz. De ha már tulajdonszerzésről van szó, miért nem az önkormányzat a tulajdonszerző? Honnan van a Csarnok kft-nek erre pénze? • Gerstmár Ferenc felelevenítette: a klub hosszú ideje stratégiai szövetségesként tekint a városra, miért éppen most jött el a tulajdonszerzés ideje? Mennyire tartja azt jónak a polgármester, hogy országos politikai szereplők szponzorként jelennek meg a csapatnál? • Katanics Sándor azt kérdezte meg, kap-e tiszteletdíjat a polgármester a felügyelő bizottságban, illetve Ovádi Péter az igazgatóságban végzett munkájáért? Kritizálta, hogy a pénzügyi bizottság úgy döntött az előterjesztésről, hogy nem látták a szakértői véleményt. Nem gond, ha az önkormányzat támogatja a kézilabdacsapat sikereit, de tegyük ezt átlátható módon! - hangsúlyozta. • Ovádi Péter (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy az igazgatóságban társadalmi munkában vesz részt, azért tiszteletdíjat nem kap.

Porga Gyula "naivan azt gondolta", hogy a kézilabda közös ügye a veszprémieknek, nem okoz törésvonalakat. A mindenkori önkormányzat segítette a csapatot abban, hogy fejlődjön és egyre nagyobb sikereket érjen el. Ilyen transzparens soha nem volt az egyesület, mint most. A városnak fontos az, hogy részese legyen a döntési folyamatoknak is, ha már támogatást nyújt. Egy sportegyesület esetében "nehéz az egyenlőségjel után odaírni bármilyen összeget", nem lehet számokban kifejezni az értékét, az identitást. A polgármester is elmondta, hogy az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban "senki egy fillért sem vesz fel". • Hartmann Ferenc hangsúlyozta: nem a csapat támogatását kritizálja, hanem annak a módját, azt, hogy tulajdonrészt szerez egy virtuális tőkével rendelkező társaságban.


Az FCV Sportszervező Kft TAO-támogatásból 22 új parkolóhelyet hoz létre az Erdész utcában, a Jutasi úti sporttelep mellett.


Az Otthon Melege Programban az önkormányzat összesen 10 millió forintot biztosít a pályázaton nyertes társasházaknak az önerő csökkentésére.

A pályázat nyertesei között öt veszprémi társasház van, nekik összesen 123 millió forint támogatást ítélt oda a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az állami támogatás 50 százalékos intenzitású, vagyis a társasházaknak legalább ennyit önerőként hozzá kell tenniük a felújításhoz: az önkormányzat ebben segít az összesen tízmilliós keret elkülönítésével. Ezt a pénzt az öt társasház között az állami támogatás arányában osztják szét, egy-egy pályázó így 1,3-3,2 millió forint közötti összeget kap.


Megint kiírják a helyi tömegközlekedés ellátására vonatkozó pályázatot.

Az önkormányzat már négy éve nem talál alkalmas jelentkezőt a feladat ellátására, a pályázatok rendre eredménytelenül zárultak. A jogszabályok értelmében az önkormányzatnak sikertelen pályázat esetén lehetősége van kétéves ideiglenes közszolgáltatási szerződést kötnie egy szolgáltatóval – ezt megtették 2012-ben és 2014-ben is, utóbbi épp ez év végén jár le. A most kiírt pályázat már eleve csak két évre: 2017-re és 2018-ra szól. Erre Gerstmár Ferenc rá is kérdezett, neki Porga Gyula azt válaszolta, hogy vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a volán és a VKSZ Zrt hogyan tudná közösen működtetni a helyijáratos közlekedést, ezért nem akarja magát az önkormányzat hosszan elkötelezni. Brányi Mária alpolgármester elmondta, hogy jelenleg is kiegyensúlyozott közösségi közlekedés működik a városban, a rendszert addig nem érdemes módosítani, amíg nem tudunk érdemben változtatni a feltételeken.


Megszűnik a Veszprémi Egyetemi Stadion Nonprofit Kft.

Az önkormányzat jelentős fejlesztéseket tervez a Stadionnál, ehhez javarészt a Modern Városok Programból kaphat állami támogatást. Az ingatlan jelenleg állami tulajdonban, a Pannon Egyetem vagyonkezelésében áll, az önkormányzat azonban saját tulajdonába venné, a munkatársakat pedig önkormányzati tulajdonú cégben foglalkoztatná tovább: az ingatlan kezelését a VKSZ Zrt fogja átvenni.

Baumgartner Lajos (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy Stupián Anikó nehéz időszakban vette át a társaság irányítását, és sikerült stabil működést biztosítania. Tisztességgel, becsülettel vitte ezt a munkát. Ezt a polgármester is megerősítette, és kifejezte, hogy a jövőbeli kihívásoknál is számítanak a munkájára.


Benyújtják a belvárosi dupla körforgalom és több kerékpárút építésére vonatkozó pályázatot.

A dupla körforgalom egyik eleme az OTP előtti 45 méteres átmérőjű turbókörforgalom a Budapest-Brusznyai-Mártírok utak jelenleg lámpás kereszteződésében, a másik pedig a Kórház-Mártírok-Bajcsy-Zsilinszky utcák csomópontjában létesítendő 36 méteres átmérőjű egyszerű körforgalom lesz.

Kerékpárutakat a Jutasi úton a vasútállomás és a belváros között terveznek, valamint délen a várost Szabadságpusztával összekötő szakaszon. Ezek mellett a Cholnokyvárosban összesen csaknem 3 kilométerrel bővülhet a kerékpárút-hálózat.

A most felsorolt fejlesztések összesen egymilliárd forintba kerülnek, a kerékpárutak 2018. október 31-ig, míg a körforgalmi csomópont 2019 szeptemberéig készülhet el.

Ovádi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadságpusztaiak régi kívánsága válik valóra a kerékpárút kiépítésével. • Gerstmár Ferenc azt kérdezte, hogy az önkormányzat vizsgálta-e a Jutasi úti fejlesztés alternatív megoldásait, esetleg úgy, hogy a rossz minőségű útfelületet is megújítsák ugyanebből a forrásból. Mennyire lesz alkalmas a kettős körforgalom a gyalogosok áteresztésére (ez a felszínen, kijelölt gyalogátkelőhelyen történik majd)?

Katanics Sándor emlékeztetett, hogy a Budapest-Jutasi nagykörforgalom építése esetén felmerült, hogy az aluljáró helyett a felszíni gyalogos közlekedést kellene preferálni, akkor ez nem valósult meg. Kíváncsi arra, hogy fog az új csomópont az előzővel működni, mert az praktikusan látható, hogy a nagykörforgalom önmagában praktikusan nem megfelelő. Szükség lenne arra, hogy ne csak egy-egy projektet lássunk, hanem a teljes közlekedés koncepicóját megismerjük. • Brányi Mária elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják a közlekedési rendszert. A szakértői véleményekre hivatkozva állítja, hogy a belvárosi csomópontokra ennél jobb műszaki megoldást senki nem tud felmutatni. Az útfejlesztéssel kapcsolatban elmondta: kimerítettük a forrásainkat, nincs pénz a Jutasi út felületének felújítására. Az alpolgármester vitatkozott azzal az állítással, hogy a Budapest úti angykörforgalom rosszul működik, reggel és délután fordulnak el ő rövid ideig torlódások, de ezek elsősorban a város más pontjain tapasztalható közlekedési hiányosságokból erednek, ezt a Pápai-Jutasi összekötő út megépítése helyre fogja tenni. Kijelentette azt is, hogy az Iskola utca forgalmi irányának megfordítását minden vizsgálat elvetette. • Czaun János szerint nincs arra műszaki megoldás, hogy a belvárost kevesebb gépjármű használja, a jelenlegi forgalmat kell kezelni, erre pedig a körforgalmak jelentik a legjobb megoldást. "Aki igazán rossz körforgalmat akar látni, az menjen el kora délután Székesfehérvárra Veszprémből". • Porga Gyula hozzátette: a városvezetés kalkulál a meglévő gépjármű-forgalommal, ennek az áteresztősebességét kell minél jobban megoldani. Ugyanakkor a forgalom csökkentésére is intézkedéseket kell tenni - a közösségi közlekedés korszerűsítsével, a kerékpáros és gyalogos közlekedés infrastruktúrájának javításával.

A Fenntartható városi közlekedésfejlesztés projekt keretében egy jól használható, Veszprém városára és annak vonzáskörzetére alkalmazható mobilitási tervet készítenek majd, erre 23,2 millió forintos támogatást igényel az önkormányzat.

A város közlekedésfejlesztési terveiről a közelmúltban lakossági fórumot tartottak, az ott elhangzottakat itt foglaltuk össze.


A polgármesteri hivatal és a Laczkó Dezső Múzeum épületeinek energetikai korszerűsítésére is pályázik az önkormányzat.

A polgármesteri hivatal fejlesztésére 368 millió forintot terveznek elkölteni. Az épületek hőtechnikai paramétereinek javításával a földgáz-energia felhasználását csökkentenék, továbbá az épület villamosenergia-igényének egy részét megújuló energiaforrás hasznosítással elégítenék ki. A három Óváros téri épületen homlokzati nyílászárócserére, részleges homlokzati hőszigetelésre, tetőfelületek és tetőfödém (lapostető) utólagos szigetelésére kerül sor. A főépület tetején napelemeket helyeznének el – a műemlék jelentűségű épületre vonatkozó előírásokat figyelembe véve – a városképet nem befolyásoló módon.

A múzeumban 192 millió forintból fejlesztenének. A Medgyaszay István tervei alapján megépített, 1925-ben megnyitott épület homlokzati nyílászárói elavultak, az akkori beépített anyagok a jelenlegi elvárásokhoz képest gyengébb energetikai jellemzőkkel bírnak, üzemeltetése jelentős anyagi ráfordítást kíván. A felújítás során nyílászáró-cserét terveznek.


A polgármester tájékoztatta a közgyűlést a társadalmi konzultáció eredményeiről.

A konzultációs kérdőíveket 1088 fő töltötte ki. A kitöltők az iskolai osztályzatoknak megfelelően 1-től 5-ig értékelhették az egyes programelemeket. A legmagasabb támogatottságot a napenergiapark és szolár erőmű építése kapta (4,23), de hasonlóan jól szerepelt a Pápai út és a Jutasi út összekötése (4,16) és a Vérellátó mellett építendő parkolóház is (4,07). A három legnépszerűtlenebb elem az elektromos töltőállomások telepítése (3,38), az állatkert fejlesztése (3,42) és – holtversenyben – a kulturális negyed valamint a biofűtőmű (3,58).

A lakosoknak jelezhettek egyéni igényeket is, a legtöbb ilyen javaslat út- és járdafelújításokra, parkolóhelyek létesítésére vonatkozott. Sokan kérték a helyi járatos menetrend újragondolását, a járműpark cseréjét, több kerékpárutat, a vasútállomás környékének rehabilitációját, a nyolcas út fejlesztését, illetve több zöldterületet a belvárosban.

(Sajnos egy technikai hiba miatt a legutolsó frissítésünk elveszett, a kellemetlenségért elnézést kérünk, a napirend vitáját az alábbiakban röviden rekonstruáljuk:)

A Demokraták Veszprémért felszólalói sikertelennek értékelték a konzultációt, amit megkésettnek is tartanak. Úgy gondolták, hogy épp azért övezte a kérdőívet és a személyes fórumokat ekkora érdektelenség, mert a döntések a konzultáció előtt megszülettek. Katanics Sándor szerint a polgármester azért döntött úgy, hogy egyeztetést kezdeményez a lakossággal, mert látta, hogy az ellenzék egyeztetése révén a színházkerti mélygarázs kérdésében mekkora ellenállás bontakozott ki. Hartmann Ferenc felhívta arra is a figyelmet, hogy ma már sokkal olcsóbb és ugyanakkor hatékonyabb módszerek is rendelkezésre állnak, amivel a lakosságot be lehet vonni a döntéshozatalba: a Demokraták konzultációjára tizenötezer válasz érkezett. Brányi Mária alpolgármester feltette a kérdést: milyen részvételt várhatunk a lakosságtól, ha még azok a képviselők sem vettek részt a fórumokon, akik egyébként rendszeresen panaszkodnak a társadalmasítás hiánya miatt? Forgóné Kelemen Judit erre azt felelte, hogy ő egyetlen fórumra sem kapott meghívót, a saját lakókörzetében megrendezett találkozóra is mint helyi lakos ment el, és ott azt tapasztalta, hogy nem volt jelen olyan szakember, aki a kérdésekre érdemben válaszolni tudott volna. Hartmann Ferenc szerint nem az ellenzéket kell hibáztatni azért, mert keveseket érdekelt a konzultáció. Brányi Mária elmondta, hogy senki ne várja, hogy személyre szabott meghívót küldjenek neki a fórumokról, a szokásos felületeken közzétett lakossági felhívást a képviselők nyugodtan magukra is értelmezhetik. Kifejtette azt is, hogy szerinte nem sikerült elmagyarázni az embereknek, milyen munka áll a megvalósuló fejlesztések mögött, sokan természetesnek veszik, hogy Veszprém fejlődik, és ezért nem is foglalkoznak a kérdéssel. Porga Gyula a vitát azzal zárta, hogy bár ő maga sem elégedett a részvételi aránnyal, nem szabad lekicsinyelni azoknak a véleményét, akik akár a kérdőíveket, akik a fórumokon keresztül tudatták a gondolataikat. Ezer ember fontosnak érezte azt, hogy részt vegyen a város közéletében. Ami pedig az alacsony részvételt illeti, nem a politikusoknak kell felróni az érdektelenséget.


Ez történt még

  • A VKSZ Zrt. haszonkölcsön szerződés révén közfeladat ellátására használhatja az önkormányzati tulajdonú 0105/1. hrsz és 0103/1. hrsz ingatlanokat Csererdőben (vízi létesítményeket, monitoring kutakat üzemeltetnek).
  • Elfogadták a Közgyűlés második féléves munkatervét
  • Beszámolt tevékenységéről a Veszprémi Települési Értéktár Bizottság és a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft.
  • Zárt ülésen döntöttek a Volkra Ottó-díj adományozásáról.