Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
15°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
15°C

Bécsben is példaként állt a Veszprémi Petőfi Színház

2016. szeptember 18. 21:37
Építészetileg a kor egyik legmodernebb intézményének számított a Veszprémi Petőfi Színház 1908-ban, melynek eredeti formáját kívánja most visszaállítani a teátrum vezetősége. Az épületről és alkotójáról Potzner Ferenc Ybl-díjas építész mesélt szombaton a Kulturális Örökség Napjai keretében.

Medgyaszay István nem volt az a kifejezett csapatjátékos. Kifejezetten magányos típus volt, aki az épülettervek elkészítése mellett a konkrét kivitelezési munkálatokról is szívesebben gondoskodott saját maga. Mindezt azonban nem felróni szándékozik neki az utókor, sokkal inkább elismeri alkotói nagyságát.

Potzner FerencPotzner Ferenc

Bár nem szerzett akkora hírnevet, mint Ybl Miklós, egyéni útkeresésével és műszaki-szerkezeti újításaival kítűnik kortársai közül, noha a kibontakozó szocializmus idején megtűrt figura lett. Mégis számos épület viseli magán a kézjegyét – például Balatonalmádiban a Szent Imre plébániatemplom, a miskolci és az egykori nagykanizsai színház, nálunk a Laczkó Dezső Múzeum és a Petőfi Színház, valamint a Soproni Petőfi Színház –, s neki köszönhetjük azt is, hogy több, a szocializmusból ránk hagyományozódott lakóépület láttán nem az unalmas és szürke jelzők jutnak eszünkbe.

Medgyaszayt mindig is az innováció és az előremutató megoldások érdekelték, amit igyekezett sajátosan magyar formákra szabni. Ennek legékesebb példája a Veszprémi Petőfi Színház.

Válogatás Medgyaszay munkáibólVálogatás Medgyaszay munkáiból

A „Színházpártoló Egyesület” felkérésére készített épület terveit már 1907-ben véglegesítette az építész, nem máshol, mint Párizsban. Itt tartózkodott ugyanis a kor vasbeton technikákban jártas géniusza, Francois Hennebique, akinél huzamosabb időt eltöltött, hogy tanulmányozza a vassal erősített beton tulajdonságait, majd egy évvel később felépítse a világ első vasbeton színházépületetét.

Érdekesség, hogy a hivatalos források e címen az 1911-13 között épült párizsi Champs-Elysée színházat említik, pedig a dátumok magukért beszélnek, s előbbi csak példát vehetett a veszprémi teátrumról. Ezt támasztja alá a tény is, hogy 1908-ban a Bécsben megtartott VIII. Nemzetközi Építészeti Kongresszuson Medgyaszay a vasbetonról, mint a 20. század új építőanyagáról beszélve a Petőfi Színházról készült képekkel illusztrálta mondanivalóját.

Medgyaszay ezzel valóban egy korszakalkotó remekművet hozott létre: a vasbeton szerkezetnek köszönhetően az épület sokkal ellenállóbb lett az idő vasfogával és a környezeti hatásokkal szemben, ezzel együtt pedig a tűzeseteket is minimalizálni tudta. Emellett itt szabadalmaztatta először a színházi ajtózárat és a foglalat nélküli izzólámpát is.

A praktikum ugyanakkor nem ment a külcsín rovására: Medgyaszay mumkáiban mindig is a modern szerkezetek és a népi művészet, a jellegzetes magyar motívumok ötvözésére törekedett, s mivel nagy híve volt a gótikának, annak stílusjegyei köszönnek vissza az ablakok kialakításán.

A színház iránti elköteleződését sejteti, hogy a ’80-as éveket megelőzően, amikor a színházat teljes mértékben felújították, eredetileg két bejárattal is büszkélkedhetett az épület: az egyik az Óvári Ferenc utca felől nyílt, közvetlenül a Nagy Sándor-féle üvegablak mellett, míg a másik oldalon, a park felől is meg lehetett közelíteni az épületet, ahol korábban egy elegánsan kialakított terasz kapcsolta össze a színházat a később lebontott Korona Szállóval.

Ez a megoldás nemcsak sokkal illusztrisabbá varázsolta a teátrum épületét, de egyben újítónak is számított a korban, s mindamellett valószínűleg a társasági élet szempontjából is központibb helyszínné emelte a színházat. Medgyaszay minden szempontból minőségi és előremutató színházat hozott létre, ami után cseppet sem meglepő, hogy a társulata ma az eredeti tervek szerint kívánja rekonstruálni az épületet.

Bertalan Melinda
további cikkek
A művészet: béke A művészet: béke Jon Fosse norvég írót kérték fel arra, hogy fogalmazza meg üzenetét a színházi világnap alkalmából. Gondolatait világszerte felolvassák szerdán az esti előadások előtt.  2024. március 26. 22:37 Eddig csak albérlő volt a bábszínház, most végre otthonra lelt Eddig csak albérlő volt a bábszínház, most végre otthonra lelt Harminckét éve itt báboznak a városban, de igazán méltó helyet csak most sikerült találniuk. Nem csoda, ha ezt különleges módon szerették volna megünnepelni: pénteken a közönséggel együtt, a Várlak Fesztivál indulásával avatta fel a Kabóca Bábszínház új, Deák utcai épületét. 2024. március 23. 15:21 ’Vegyétek már észre, hogy itt vagyok, és ez megtörtént velem!’ ’Vegyétek már észre, hogy itt vagyok, és ez megtörtént velem!’ A perinatális veszteséget, azaz egy csecsemő, vagy magzat elvesztését feldolgozó színházi darab érkezik Veszprémbe április 6-án. A lélek legmélyebb szintjeire is ható előadásnak nem csak az a célja, hogy segítsen az érintett pároknak a tragédia feldolgozásában, a környezetüknek is szolgál tabudöntögető útmutatóval. Cikkünkben a rendező, a színészek és pszichológusok és szakemberek is beszélnek a témáról. 2024. március 21. 8:42 Bestseller: március 23-án világpremier a Pannon Várszínházban Bestseller: március 23-án világpremier a Pannon Várszínházban Március 23-án mutatja be a Pannon Várszínház Peter Quilter komédiáját, a Bestsellert. Az előadás rendezője – és egyik játszója – Szelle Dávid, aki maga talált rá a kétféle változatban is létező darabra, hiszen van egy háromszereplős, illetve egy hatszereplős verziója. Előbbit még soha nem játszotta egy színház sem, így a Pannon Várszínház világpremierre készül. A szereplőket kérdeztük a közelgő bemutatóról: Szelle Dávidot, Kárpáti Barbarát és Oravecz Editet. 2024. március 19. 15:47

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.