A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a mostani 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország a maga 114 voksával megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Moszkva Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.
Az Emberi Jogi Tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése - az ENSZ Emberi Jogi Bizottság utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása.
Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A választás regionális alapon történik, a jelölteket a térségek választják ki, ha nincs vetélytársuk, a megválasztásuk gyakorlatilag eldöntött kérdés. Így került be például most a testületbe Szaúd-Arábia is - amelyet pedig rengeteg bírálat ér különböző civil szervezetek részéről jemeni hadjárata, az ottani bombázások miatt -, méghozzá 152 szavazattal.
Magyarország ENSZ-nagykövete idén júniusban nyújtotta be az ENSZ Közgyűlése elnökéhez azt a levelet, amelyben előterjesztette, hogy Magyarország ismét jelölteti magát a tanácsba. A levélhez csatolt dokumentumban Budapest önkéntes ígéretet tett és kötelezettséget vállalt a többi között például az emberi jogok nemzetközi rendszerének erősítésére, a párbeszédet és együttműködést lehetővé tevő "átfogó megközelítések" erősítésére, melyek célja a tanács reagálóképességének javítása. Szerepelt az önként vállalt kötelezettségek között az évente megrendezett Budapesti Emberi Jogi Fórum folytatása, a csatlakozás a különböző nemzetközi emberi jogi kezdeményezésekhez, vagy újabb diszkrimináció-ellenes intézkedések foganatosítása.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Békéscsabán úgy nyilatkozott, a döntés világosan megmutatta, hogy az "inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk". Magyarország az egész világon az emberi jogok és a demokrácia érvényesüléséért fog fellépni, valamint azért, hogy a világ hiteles képet kaphasson minden országról - tette hozzá.
