Az előterjesztés 131 igen szavazatot kapott a szükséges 133 helyett.
A javaslatra csak a kormánypárti képviselők szavaztak igennel; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.
A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.
A cikk folyamatosan frissül...
Kósa: csak a Fidesz-KDNP-re számíthat az ország a kvóta elleni küzdelemben
Kósa Lajos azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a parlament 131 igen szavazattal, 3 nem ellenében elutasította az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett alkotmánymódosítást, amely kimondta volna, hogy nem telepíthető be idegen népesség Magyarországra. Az elfogadáshoz legalább 133 igen szavazat kellett volna, az ellenzék részéről azonban senki nem támogatta az előterjesztést.
A Fidesz frakcióvezetője úgy értékelt: bebizonyosodott, hogy a Jobbik és az MSZP is hazudott, becsapta az embereket, korábban ugyanis mindkét párt a törvénymódosítás támogatásáról nyilatkozott.
Kósa Lajos azt mondta, az alkotmánymódosítás után kialakult helyzetet a Fidesz elnökségi ülésén értékelik.
A Jobbik terrorizmus elleni lépéseket javasol
Három pontban rögzítette kedden a terrorizmus elleni javaslatait Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki azt is közölte: a letelepedési kötvények kivezetése esetén akár 24 órán belül hajlandók megszavazni az alaptörvény módosítását.
Az ellenzéki politikus - a hetedik alkotmánymódosítás parlamenti elutasítása után tartott sajtótájékoztatóján - azt mondta, a kötvények azonnali kivezetését és a közvetítő irodák bezárását, az eddigi intézmény teljes átvizsgálását és a Pharaon-ügy lezárását követelik. Ezekről péntek délelőttre ötpárti egyeztetést kezdeményeznek.
Vona Gábor az alaptörvény-módosítás zárószavazását úgy értékelte: "a Fidesz számára nem az ország megvédése a fontos, hanem a szajré".
DK: Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott, mert az október 2-i kvótareferendumon a nép, kedden pedig a parlament mondott nemet a politikájára.
A párt alelnöke az alkotmány-módosítást elutasító szavazást követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök egy érvénytelen népszavazásra hivatkozva, felhatalmazás nélkül próbált alaptörvényt módosíttatni, de ez nem sikerült neki.
Varju László jelezte, a DK-s független képviselők bojkottálta az alaptörvény hetedik módosításáról szóló határozathozatalt, mert a módosítás "kifejezetten szembe ment volna a népakarattal". Hozzátette, hogy három, kétharmados többséget igénylő módosító javaslat szavazása során viszont voksoltak, méghozzá nemmel, mert távolmaradásukkal a kormányt segítették volna.
Kedden bebizonyosodott, hogy a sokat emlegetett új egység valójában az új kisebbséget jelenti - összegezte véleményét a politikus. "Azt mondhatnánk, a haza ma ellenzékben van", mert Orbán Viktor politikáját sem a népszavazáson, sem a parlamenti szavazáson nem támogatta az ország - tette hozzá.
Szijjártó Péter: a kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért
- jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter hozzátette, az alkotmánymódosításról tartott szavazás a parlamentben azt mutatta meg, hogy az ellenzékre nem lehet számítani az ország megvédéséért folytatott harcban.
Megjegyezte, a kötelező betelepítési kvóta elleni harc még nem ért véget, és ebben nagy segítséget jelentette volna az alaptörvény módosítása. "A mai parlamenti szavazás ezt a nagyon fontos eszközt vette el az ország megvédéséért folytatott küzdelemből" - fűzte hozzá Szijjártó Péter.
