2019. szeptember 18., szerda
Diána névnap

Napirend előtt: vita a véleményszabadságról

A királyszentistváni hulladéklerakó, a húszemeletes és a várbeli épületek sorsa is szóba került a januári közgyűlésen napirend előtt.

Gerstmár Ferenc (LMP) indítványozta, hogy az önkormányzat csatlakozzon a szabadkereskedelmi egyezmények ellen kiálló Barcelonai Nyilatkozathoz. Meglátása szerint a helyi gazdaságra beláthatatlan következményei lennének, ha a szabadkereskedelmi egyezmények révén a multinacionális vállalkozások kerülnének előnybe. A nyilatkozat felhívja a figyelmet az ilyen egyezményekben rejlő veszélyekre.

A nyilatkozat teljes szövetét itt olvashatják el.

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) emlékeztetett, hogy a Kanadai-Európai Szabadkereskedelmi Egyezményt (CETA) az érintett tagállamok támogatták. Nincs bizonyíték arra, hogy ez a megállapodás a helyi gazdaságot hátrányos helyzetbe hozná, így előbb meg kell vizsgálni ezt a kérdéskört. Az indítványt akkor lenne érdemes előterjeszteni, ha konkrét számokkal alátámasztható lenne. A polgármester hozzátette: a német autóipar nyertese lehet a megállapodásnak, Veszprém gazdasága pedig jelentős kapcsolatban van ezzel a szektorral.

Az indítványt 2 igen, 2 nem és 13 tartózkodás mellett utasították el.


Visszakerülnek-e az intézményekhez a VKSZ Zrt. és a VeInSzol által ellátott működtetési feladatok? – kérdezte interpellációjában Gerstmár Ferenc, az LMP képviselője. Emlékeztetett: amikor az iskolák működtetése állami kézbe került, az önkormányzati intézmények üzemeltetési és működtetési feladatai a VKSZ Zrt-nél maradtak. Vannak-e arra vonatkozó tervek, hogy a feladatok visszakerüljenek az intézményekhez? – érdeklődött a képviselő.

A polgármester kijelentette: nem terveznek ilyesmit. A VKSZ Zrt-nél komoly apparátus épült ki, ami az intézményüzemeltetési feladatokat végezte, a Tankerület szerződést kötött az önkormányzati céggel a feladat ellátására, a VeInSzol takarítóit pedig átvette.


Hartmann Ferenc, a Demokraták Veszprémért frakcióvezetője interpellációjában a húszemeletes felújításának részleteire kérdezett rá. Az időközi parlamenti választás kampányában a Fidesz az épület felújítását ígérte, egy mintaprogramot is meghirdettek. Miért nem valósult meg a beígért mintaprogram? Mit tud tenni, és mit készül tenni az önkormányzat a mielőbbi rekonstrukció érdekében? – kérdezte a frakcióvezető.

Porga Gyula elismerte, a felújítás története „hosszú hullámvölgyeket élt meg”, és máig nem készült el. 2013-ban a Budapesti Műszaki Egyetem bevonásával készült vizsgálat a felújításra, 892 millió forintból megvalósítható tervet készítettek. 2016-ban pályázott is a társasház, első körben a pályázatot elutasították, de a társasház fellebbezett. Csúszott a pályázat kiírása, és hosszabb ideig tartott az elbírálás is, emiatt előre látható volt, hogy a korábban említett időpontig nem zárulhat le a projekt. Az önkormányzat továbbra is érdekelt a pályázat sikerében, és amennyiben ez mégsem történne meg, újabb forrásokat keresnek majd.


Hartmann egy újabb interpellációt is benyújtott, amiben a várbeli épületek – az egykori piarista gimnázium és a Várkert – sorsa felől érdeklődött.

A polgármester arról számolt be, hogy a volt piarista gimnáziumban kiállítótér kialakítása és az épület teljes energetikai megújítása szerepel a tervek között összesen 755 millió forint értékben, remélhetőleg 2017 elején kiírják az erre vonatkozó pályázatot. A Várkert ügye is régóta húzódik, két peres eljárás is volt a hasznosítással kapcsolatban, de mindkét eljárás megszűnt már. Az ügyvédi költségeket, mintegy 6,7 millió forintot a Művészetek Háza fizette. Az ingatlan újra a Művészetek Háza kezelésébe került, hasznosítását az intézmény keretein belül tervezik.


Egyeztetett-e a 2017. évi költségvetés tervezését megelőzően a polgármester a Gazdasági Tanácsadó Testülettel? – kérdezte Forgóné Kelemen Judit, a Jobbik képviselője.

Porga Gyula polgármester emlékeztetett: a tanácsadó testület 2014 óta nem létezik.

Forgóné Kelemen Judit szerint „ez azt jelenti, hogy ad-hoc döntésekre alapoz majd a város”. A polgármester kijelentette: az egykori testület tagjaival és más szakértőkkel is egyeztet, ráadásul az elmúlt néhány év gazdasági folyamatai nem adnak okot a panaszkodásra, az eredményekre mindannyian büszkék lehetünk, a munkában a kamarától a cégvezetőkig nagyon sokan részt vesznek.


Baumgartner Lajos (Fidesz-KDNP) Czaun Jánost, az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-Kezelési Önkormányzati Társulás elnökét kérdezte egy tíz évvel ezelőtti ügyről. „Közel 300 millió forintot költött el az akkori baloldali vezetésű társulás Szentgál község közigazgatási területén egy szántóra, amivel azóta se tudtak kielégítően elszámolni. (...) A társulás korábbi, szocialista elnöke arra mutatott rá, hogy a királyszentistváni központi hulladékkezelő telep vásárlása is aránytalan áron történt, ahogy fogalmazott: »Tíz évvel ezelőtt nem a szentgáli, hanem a királyszentistváni területet vásárolta meg a Czaun János vezette hulladékkezelési társulás a szentgálinak a duplájáért, 91 millió Ft-ért. A hasonló nagyságú terület művelési ága ráadásul nem szántó, rét, legelő, hanem sokkal értéktelenebb környezetvédelmileg kármentesített volt.«” Baumgartner arra kíváncsi, hogy ki és mikor döntött a regionális hulladékkezelő központ Királyszentistvánra költöztetéséről? Mikor és mennyiért vásárolta meg a Társulás a királyszentistváni telket? Mekkora volt a reális értéke? Ki tárgyalt az eladókkal, ki készítette elő és ki írta alá a szerződést a Társulás részéről, és ki volt az eladó?

Czaun János kijelentette: Hartmann Ferenc alpolgármestere volt annak az önkormányzatnak, aminek bizottsága szakértői vélemény nélkül rábólintott a szentgáli ingatlanvásárlásra. A királyszentistváni hulladékkezelő központ öt különböző helyrajzi számon helyezkedik el, az adásvételi szerződést mindegyik esetben Hartmann Ferenc írta alá 2006 szeptemberében. „Miért kellett az önkormányzati választások előtt sebtében aláírni az adásvételi szerződéseket?” – tette fel a kérdést Czaun. Hozzátette: Hartmann „elfelejtett csatlakozó utat vásárolni, ami nélkül nem kaphattunk volna építési engedélyt”, Czaun János kijelentette, ezt a hibát neki kellett kijavítania.


Meddig terjedhet ki a vélemény szabadsága? – kérdezte Halmay György (Fidesz-KDNP). Mint mondta, „a demokrácia fontos része, hogy mindenki vállalhatja és hangot is adhat egyéni véleményének mindaddig, amíg az mások becsületét nem sérti.”

„Városunk közéletét felkavarta, hogy nemrégiben egyik képviselőtársunk sárba tiporta a demokrácia ezen értékeit, és leereszkedett egy alpári és primitív szintre, miszerint a közösségi médiában becsmérelte, sőt fenyegette meg a városi hetilap köztiszteletben álló felelős szerkesztőjét. Mindezt látszólag egy olyan írás miatt tette, ami tartalmát és stílusát tekintve pusztán tényeket közölt, a magyar kormány által ez év elején bevezetett kedvezményekről, adócsökkentésekről. Hova jutottunk, hogy egy újságíró nem közölhet le tényszerű, objektív állításokat anélkül, hogy egyes szélsőséges emberek »botozással« és »motozással« fenyegetnék nyilvánosan, mindezt a demokrácia szellemében?”

Halmay kijelentette: „Képviselőként, tanáremberként és nem utolsó sorban családapaként mélységesen felháborított Katanics Sándor képviselőtársam és elvtársának interneten tett személyeskedő kijelentései, és rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy képviselőtársam az eset országos médiavisszhangját követően sem jutott el addig az erkölcsi szintig, hogy nyilvánosan elnézést kérjen a sértettől, aki ráadásul egykor tanítványa is volt.”

Porga Gyula polgármester kifejezte: egyetért a Halmay György által elmondottakkal. Kijelentette: büszkék lehetünk a veszprémi vitakultúrára, a véleménykülönbségeket kulturált körülmények között vitatjuk meg, és tiszteletben tartjuk a másik véleményét, még ha nem is értünk vele egyet. Az, ami történt, ebbe nem fér bele, idegen a város politikai közelmúltjától.

Katanics Sándor az ügyet megíró Pesti Srácok kommentelőit hozta fel ellenpéldának, akik a képviselő szerint vállalhatatlan hangnemben mondanak véleményt. Kritizálta a Veszprémi 7Nap újságíróját, aki „azt is elfelejtette megírni, hogy a népszavazás érvénytelen és eredménytelen volt”, és követendő példaként állította a kerítésépítést. Katanics emlékeztetett a Fideszes képviselők migránsokat fenyegető bejegyzéseire a közösségi oldalakon. Halmay Györgyhöz intézve szavait úgy fogalmazott: „nem értem, miért nem foglalkozik azzal, hogy a körzetében Trabantban él egy asszony”, miért nem foglalkozik a Csatárhegyen rossz körülmények között élőkkel. „Véleményt mondtam egy szerkesztőség munkájáról, amihez jogom van” – jelentette ki a képviselő.


Halmay György az olimpiai kvótát szerzett sífutót, Kónya Ádámot méltatta. Kónya számára „a 2016-os év aztán meghozta a várt nagy áttörést. Ádám dec. 19-én a szlovákiai Csorba tónál rendezett nemzetközi sífutó versenyen 14 ország 116 versenyzőjéből a 12. helyet szerezte meg. Ezzel a kiemelkedő, valamint a szezonban nyújtott további egyenletesen jó teljesítményének köszönhetően, végérvényesen, alanyi jogon -„A”szinten – kvalifikálta magát a 2018-as dél-koreai téli olimpiai játékokra. Ezzel Kónya Ádám, a Veszprémi Sí Egylet versenyzője elsőként szerezte meg városunkból és megyénkből a téli olimpiai indulási jogot.”