2016 őszén a bakonybéli Szentkút mellett ásatást végző részészek váratlan kincsekre bukkantak. A szakembereknek nemcsak a sziklatetőn épült Árpád-kori kápolna maradványait sikerült felfedezniük, de egy körülbelül 150 darabos ezüstpénz-lelet is előkerült a szikla meredek oldalából.
Nagy Szabolcs Balázs régész, a kiállítás kurátora elmondta, a lelet elhelyezkedése valószínűtlenné teszi, hogy csupán egy elvesztett erszény tartalmáról lenne szó. A hozzávetőleg három ökör értékének megfelelő pénzmennyiséget minden bizonnyal tudatosan rejtették el, a legkésőbbi veretű érme alapján 1230 után. Mivel a lelet kizárólag külföldi érméket (úgynevezett bécsi dénárokat) tartalmazott, könnyen elképzelhető, hogy egy idegen kereskedővel kötött üzlet emlékéről van szó.
Az elrejtés helyét a sziklatetőn álló kápolna és talán egy azóta elpusztult fa vagy egyéb sajátosság jelölte. Maga a kápolna valószínűleg már a 12. században felépült, azonban – meglepő módon – még jóval a török hódítás előtt elhagyatottá vált. A feltárások eredménye alapján elképzelhető, hogy a kápolna alapítói Bakonybél szent remetéinek, Günther és Gellért lakhelyeként tisztelték a helyszínt, s ezért építtették ide a templomukat.
Az ásatás kézzel fogható eredményeit most a nagyközönség is megtekintheti: a Kincsek "Szent Gellért sziklája" mellől című tárlat a 2018-ban 1000. évordulóját ünneplő Szent Mauríciusz Monostor történetébe ágyazva mutatja be a Szentkút históriáját, mindehhez segítségül hívva a látványos leletanyagot is: a kápolna töredékeit, a mindennapi élet tárgyait és természetesen a díszes ezüstpénzeket.
A kiállítás megtekinthető 2017. szeptember 10-ig, hétfő kivételével 10-tól 18 óráig
