2018. június 18., hétfő
Levente névnap

Bele vagyunk zúgva az irodalom szerelmes történeteibe

Radnóti, Mészöly, Csinszka – jöhet minden mennyiségben. Imádunk belesni nagy művészeink hálószobatitkaiba, amelyeket épp úgy falunk, mint a bulvárlapok aktuális szerelmi históriáit.

Az egész Nyáry Krisztiánnal kezdődött. A korábban költészettörténetet oktató Nyáry még 2012 elején kezdte el publikálni múlt századi magyar írók és költők szerelmi életéről szóló képes etűdjeit a Facebookon barátai szórakoztatására. A tárcák aztán nem várt sikert hoztak: az internet népe úgy repült rájuk, mint galambok az eldobott kenyércsücsökre, az online szövegekből pedig hamarosan Így szerettek ők címen egy kétkötetes, 40-40 történetet tartalmazó könyvsorozat született.

Károlyi Amy és Weöres SándorKárolyi Amy és Weöres Sándor

Pedig Nyáry tulajdonképpen semmi rendkívülit nem tett. Mindössze összegyűjtötte a szakkönyvekben, személyes naplókban egyébként megtalálható adatokat és az azokat kevésbé ismerő, de az érdekes információra éhes köz javára bocsátotta. Egy kicsit úgy, mint ahogy a bulvárlapok teszik. Azzal a különbséggel persze, hogy – bár a szerző maga is irodalmi bulvárnak nevezi könyvét – Nyáryt nem a szenzációhajhászás hajtotta, sokkal inkább az irodalomtörténet kis színeseit akarta megalkotni.

E tekintetben abszolút működnek a könyvei. Szórakoztató tárcák gyűjteményei, amelyeknek történetmesélői formája a 30. kapcsolatot olvasva ugyan már unalmassá válik, de amelyek megható, megdöbbentő vagy egyszerűen boldog meséket tárnak elénk az irodalomból. És amelyek egy kicsit közelebb hozzák az olvasóhoz a sokszor csak életrajzi adatok halmazának tűnő, a tankönyvek által isteni magasságokba emelt személyeket, akiknek jellemén semmilyen folt nem eshet. Nyáry – persze lekerekített és egyszerűsített – történeteiben Petőfi, Weöres vagy Szabó Lőrinc épp olyan esendő alakok, mint mi magunk, ez pedig úgy tűnik, jóval szimpatikusabb, mint egy sor évszám és helyszín: az írások hatására nemcsak az életművek kerültek némileg más megvilágításba, de a klasszikusok iránti olvasói kedv is növekedett.

Csinszka és AdyCsinszka és Ady

Úgy látszik tehát, Nyáry Krisztián valamire nagyon rátapintott, vagy legalábbis jókor volt jó helyen, hiszen az irodalom szerelmes történeteit boncolgató írások már korábban is születtek. Rockenbauer Zoltán még 2009-ben jelentette meg a Csinszka életéről szóló A halandó múzsa című monográfiáját, melyben Ady ravatalától követi végig Boncza Berta életét és viszonyait. A könyv jól fogyott, bár utódjaihoz képest nem keltett olyan nagy visszhangot, a bővített-frissített kiadás után viszont már annál többen kaptak.

A Könyvesblog által csak "irodalmi hálószobatitkok brandjének" nevezett jelenség abszolút „nyertese” azonban kétségtelenül a Radnóti házaspár. Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós kapcsolatának részletei ugyancsak ismertek voltak már korábban is, de rajongásig csak 2014-ig jutottunk el, amikor az özvegy Radnótiné halálát követően a Jaffa Kiadó megjelentette két kötetet kiadó naplóit. A Naplókat tavaly egy fényképalbum is követte a házaspár életéből, és még ki tudja, mikor ér véget a sor.

Radnóti Miklós és Gyarmati FanniRadnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Az említett darabok jelentősen eltérnek Nyáry meséitől. Személyességüknél fogva Gyarmati Fanni naplói sokkal megterhelőbbek, kevésbé instant oldódnak, az együttesen mintegy 1300 oldal végigolvasása pedig nem kevés türelmet igényel. Fanni sorai egyszerre rombolják le a legendás szerelem köré épített mítoszt, miközben a fotókkal együtt a dátumok közé beszorított tragikusan rövid élet, Radnóti sorsának valósága hirtelen nagyon is tapinthatóvá válik. Az 1935-46 között vezetett napló bejegyzései nemcsak Radnóti és Fanni kapcsolatáról vetítenek elénk őszinte képet – nem titkolva az intim részleteket, a folyamatos terhesség megszakításokat és a kikacsintások fájdalmát sem –, de hiteles korrajzként és kultúrtörténeti olvasmányként is szolgálnak az irodalmi életről és a nők helyzetéről.

A nosztalgiavonat pedig robog tovább, most éppen Mészöly Miklós és Polcz Alaine, a legszebb emberpár történetével. A bilincs a szabadság legyen címre hallgató kötet a 20. századi író és ugyancsak publikáló feleségének majd 50 évig tartó levelezését mutatja be, és épp azt ígéri, amit a cím is kimond: egy örökkévaló, gyönyörű, perzselő, mégis zsarnoki és birtokló szerelem históriáját, ahol a házastárs csak kikötő, akinél mindig le lehet horgonyozni, de ahonnan időnként új kalandok után nézve el is lehet hajózni. Bizonyos szempontból ideálrombolás ez a 700 levél is, de azért még szeretjük ma is a melodrámát. Valószínűleg kapunk belőle még néhányat.