„2017 nagyon sikeres év volt a Művészetek Háza számára pályázati szempontból is: számos irodalmi programunk valósult meg, az idén év elején érkező darabbal együtt hat kötetet tudtunk megjelentetni és összesen 22 kiállításunk volt – idézi fel még a mögöttünk hagyott évet Hegyeshalmi László. – Az NKA támogatása nélkül ez nem alakulhatott volna így, hiszen nyolc tárlatot ők finanszíroztak.”
Hasonló arányokban gondolkodik a stáb a 2018-as évet illetően is, bár a kiállítások számát tekintve egyelőre kevesebbel terveznek, az éves program pedig még alakulóban van. Annyi azonban már bizonyos, hogy az év elején Györgydeák György retrospektív kiállítást rendezünk. A művész március 2-án töltené be 60. életévét, ennek kapcsán a tárlat mellett egy az életművet bemutató kötet, válogatásalbum is készül a Művészetek Háza kiadásában. Veszprém kiemelt programjának ígérkezik a lengyel–magyar barátság napjához kapcsolódó egyhetes programsorozat március 19–25. között, melynek apropóján Lengyel geometrikus művészet a Vass-gyűjteményben címmel nyílik kiállítás az itt található jelentős művekből. A ház régóta szoros szakmai kapcsolatokat ápol a Lengyel Intézettel, akikkel közösen fiatal lengyel művészek alkotásaiból rendeznek egy további tárlatot, illetve az emléknapról irodalmi művekkel is megemlékeznek majd.
December eleje óta már látható a Szilágyi László Utcagalériában a Goldilocks Zone című országos képzőművészeti pályázat legjobbnak ítélt nyolc darabja, a Várgalériában pedig a későbbiekben egy nagyobb lélegzetvételű válogatást is megtekinthetünk az exobolygók körüli lakhatósági zónák különböző értelmezéséről. A kiállítás során nemcsak az utcagalériában található nyolc print eredetijét – festményeket, médiaműveket – lehet majd megnézni, de a pályázatra beérkezett mintegy száz alkotó 200 művének jelentős részét.
Vajon egy új művészeti trend lecsapódása is tetten érhető lesz majd a házban? – érdeklődtünk Hegyeshalmi Lászlótól. „Egy uralkodó képzőművészeti trendről nem beszélhetünk – válaszolja –, a nemzetközi kiállítások tapasztalata is inkább az, hogy a hagyományos műfajok és a legújabb hibrid kifejezésmódok, technikai megoldások, például a médiaművészet egyszerre vannak jelen, mindezek akár a performansszal, a happeninggel kiegészülve jelennek meg akár egy-egy művön belül is. Gondolok itt például a Velencei Biennálé Arany Oroszlán-díjas alkotására, Anne Imhof Faust installációjára, vagy a Gerhes Gábor Négy évszak és a Szolnoki József-Katharina Roters Hack the past! kiállításunkra. A mi szándékunk az, hogy ezek eredményeit folyamatosan bemutassuk.”
Nem marad üresen a Dubniczay-palota sem, miután tavaly elszállították onnan a László Károly Gyűjtemény darabjait. „Továbbra is fontos gyűjteményeket szeretnénk bemutatni a palotában. Ha minden a terveink szerint alakul, január végén, de legkésőbb februárban megnyílhat az első kiállítás, egy nagyon jelentős merítés a rendszerváltozás környékén indult művész generáció jórészt a 90-es években készült műveiből, amelyek ugyancsak egy magángyűjtemény részét képezik” – tájékoztat az igazgató.
Kortárs kulturálódásra tehát továbbra is lehetőségük lesz a veszprémieknek, de a többi hagyományos elem – az Olvasólámpa sorozat, a kiadványok megjelentetése, az Ünnepi Könyvhét – is folytatódik. „Szeretnénk még aktívabban működtetni a közönségkapcsolatainkat, párbeszédet folytatni és minden kiállításba bevonni a közönséget és a legkülönbözőbb korosztályokat, hogy minél inkább csökkenjen a szakadék a kortárs kultúra és a befogadók között. Tavaly minden kiállításunknál tartottunk tárlatvezetést az alkotóval vagy egy őt jól ismerő művészettörténész segítségével, amit nagyon szeretett a közönség.”
A ház továbbá a kortárs kultúra ápolása mellett az épített örökséget is gondozza: 2017-ben sikerült megvalósítani a Csikász Galériát is magában foglaló Vár utca 17 felújítását, a nyílászárók cseréjét és restaurálását, ebben az évben pedig a tervek szerint a Várkert étterem lesz soron.