2018. május 27., vasárnap
Hella névnap

„A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.”

Poór Balázzsal, a kínai gyógymódok mesterével beszélgettünk a kínai orvoslás, és azon belül is a kínai gyógyító konyha különleges erejéről.

Miért kezdett el a kínai konyhával és annak gyógyító részével foglalkozni?

Hatéves korom óta foglalkozom vele. Nem tudom pontosan megmondani, hogy mi indított el ezen a vonalon, de ha jól emlékszem, akkor valamilyen filmélmény. Gyerekkoromban egy betegség okozta trauma révén kezdtem el igazán a kínai orvoslással foglalkozni. Az orvos váratlanul azt mondta szüleimnek, hogy „nem tudom a megoldást, keressék Kínában!” Így elkezdtem kutatni, és egy éven belül meg is oldódott a problémám. Tudtam, hogy ez egy fontos dolog lesz az életemben, de nem mertem arra gondolni, hogy akár hivatásként fogok a kínai gyógyítással foglalkozni. Viszont akkora mérföldkő volt a kutatás az életemben, hogy tudtam, érdemes ezzel a későbbiekben foglalkoznom. Végül eljött egy pont, amikor elég bátorságot szereztem ahhoz, hogy megvalósítsam a gyerekkori álmomat. Tanulmányaimat Magyarországon kezdtem meg, majd lehetőségem adódott, hogy első kézből tanuljam tovább Kínában a kínai orvoslás rejtelmeit. Jelenleg a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház és Rendelőintézet Belgyógyászat Diabetológia-Anyagcsere Centrum munkatársa vagyok.

Hogyan kapcsolódik ehhez a tevékenységhez a Vissza a Gyökerekhez Alapítvány?

A kínai gyógyításról tartott előadásim során egy hallgató felvetette egy alapítvány elindításának lehetőségét. Meg kell jegyeznem, hogy az alapítvány az eredeti formában már nem működik, de más profillal – mentális életvezetési tanácsadás – Életigen alapítvány (www.életigen.hu) néven tovább dolgozunk. Amit a Vissza a Gyökerekhez Alapítvánnyal el akartam érni, azt sikerült elérnem. Úgy gondoltuk, hogy manapság már sokkal fontosabb az, hogy lélekben mi történik. Ez az étkezésnél is megmutatkozik abban a formában, hogy nem az a fontos, hogy pirosat vagy zöldet eszünk, hanem az, hogy mi van a paradicsomon túl.

Mennyire ismert Magyarországon a kínai gyógyító konyha?

Amikor bekerültem a Hagyományos Kínai Orvosi és Gyógyszerészeti egyesületbe akkor én voltam az egyetlen, aki kifejezetten a konyhai és étkezési területet választotta szakterületéül. Sokan foglalkoznak kínai orvoslással, hiszen egy akupunktúrás kezelés alkalmával is sok tanácsot kaphatunk.

Mi a filozófiája a kínai gyógyító konyhának?

Ha nagyon hivatalos és szakszerű vagyok, akkor azt kell mondanom, hogy a hagyományos kínai orvoslásnak része a kínai konyha. A kínaiak mindig komolyan vették, amit Hippokratész mondott: „a táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.”A távol-keleti kultúrában nincsen különválasztva a test és a lélek, a nyugatival szemben, ahol az arisztotelészi dialektika a mérvadó. Viszont a hagyományos keleti orvoslás nem távolodott el a mindennapoktól. Modern szóval

a keleti gyógyítást prevencionálisnak nevezhetnénk, tehát a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

A konyha ebbe úgy kapcsolódik, hogy a gyógynövényes gyógyítás és a főzés megint nem vált el egymástól, tudatosan alkalmazzák együtt. Például ha főzök egy levest, akkor belefőzhetek egy ág gyógynövényt és máris gyógylevesként funkciónál. Tulajdonképpen a filozófiája, hogy otthon én magam minél egyszerűbben előállíthassam.

Említette, hogy a gyógynövényeket használnak főzéskor. Milyen más különleges alapanyagokkal dolgoznak?

Ez megint egy kettős dolog, hiszen ha elmegyünk Távol-Keletre, ott kifejezetten a keleti ételekhez illő fűszereket és gyógynövényeket kapjuk. Nem szabad hagyni, hogy a mai háziasszonyoknak rossz élményük legyen a főzést illetően, ha rájuk erőltetjük a nehezen beszerezhető alapanyagokat. A filozófia nem határozhatja meg az alapanyagaimat. Ez nem lehet perspektíva, mert akkor már nem érezzük a hatását az ételeknek, nem lesz életszerű. Minden országban, minden kultúrában meg kell lennie azoknak a pontoknak és alapanyagoknak, amelyek egyfajta prevencionális lehetőséget adnak. Én azon az állásponton vagyok, hogy a magyar ételeinket senki ne vegye el tőlünk.

Nem lehet a hagyományunkat és teljes gondolkodásunkat átalakítani azért, hogy egészségesebbek legyünk. Bele kell tudnunk illeszteni saját ételeinket az egészséges étrendünkbe.

Hiába leszek szuper egészséges, ha boldogtalan maradok, mert nem ehetem azt, amit szeretek. Lelkileg is egészségesnek kell lennünk ahhoz, hogy a fizikai egészségünket is megőrizzük.

Van-e olyan betegség, amire kifejezetten a kínai főzést, mint a gyógyítás egyik szakterületét ajánlják?

Alapvetően a régi világban mindent ez határozott meg. Ma ezt kiegészítő gyógymódnak nevezhetjük. Tulajdonképpen mindenre lehet használni a megfelelő módokon. Beleértve azt is, hogy a betegségével felkeresi háziorvosát, de emellett használja a kínai gyógyítás elemeit. Viszont vannak olyan apróbb dolgok, mikor fölösleges orvoshoz menni, ezzel is megkönnyítve saját dolgunk és orvosunk munkáját. A kínaiak már régóta alkalmazzák, megkönnyítve ezzel egészségügyi rendszerüket. Az apróbb betegségeket gyógynövényekkel otthon gyógyítják.

A kínai konyha lelki és fizikai betegségekre egyaránt alkalmazható, hiszen egy komplex orvosi rendszerről beszélünk. Én elsősorban az étkezést tartom a legfőbb gyógyítónak, de a pácienseimnek például tornagyakorlatokat is szoktam mutatni, valamint tanácsot adok, hogy milyen irányba menjen tovább a beteg.

Hogyan nézi ki a kínai gyógyítási folyamat?

Fontos a verbális kapcsolat, így van egy olyan része a gyógyításnak, mikor beszélgetünk a pácienssel. A kínai orvoslás nem szimptómákat, azaz tüneteket keres, mint a nyugati orvoslás, hanem az ember személyiségét figyeli meg, vagyis diszharmónia képet fest az emberről. Ezután a nyelvét vizsgálom meg, amivel az egész testébe bepillantást kaphatok. A pulzusvizsgálat a koronája az információszerzésnek az ember egészségi állapotáról. Ebből kialakul egy a nyugati orvosi képtől eltérő kép, ami arról szól, hogy az ember hogyan gondolkodik, hogyan szervezi az életét. A következő lépést terápia principiumnak nevezik, amikor ezen információkra jönnek azok a tanácsok, válaszok, hogy hogyan szervezzük meg az életünket és az étkezésünket. Az étkezést azért tartom kiemelten fontosnak, mert a legtöbb betegség kérdésére az evéssel találjuk meg a választ. De ez nem tekinthető olyan módon dietetikának, mint amilyet a nyugati orvoslás végez. A kínai orvoslás a diabétesz szót nem ismeri. Egy kínai orvos nem az almában rejlő vitamin mennyiséget figyeli meg, hanem azt, hogy milyen hatással van az érzelmekre, az életvezetésre.

Hiszen amikor az ember eszik, érzelmi világa megváltozik. Egy étkezési rendszer összeállításakor az ember személyiségét veszik figyelembe.

Szükséges szakember beleegyezése a kínai gyógymódok elkezdéséhez?

Az én esetemben, mikor kiderült, hogy beteg vagyok, akkor az orvosom kínjában mondott csak valamit. A nyolcvanas években még nem volt ismert a kínai gyógyítás. Ma már az internetnek köszönhetően is szélesebbek a lehetőségek. Sokan azt gondolják, gyógynövénnyel nem lehet hibázni, pedig nem csak gyógyszer túladagolás létezik. Minden embernek más és más gyógynövény használ, így első körben érdemes felkeresni egy szakembert.