2018. október 18., csütörtök
Lukács névnap

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek segítséget jelenthetnek a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetre

Gazsi Attila VOSZ-elnökhelyettes szerint kielégítőek a hazai makroadatok, az infláció alacsony, stabil a költségvetés, a munkaerőpiaci helyzet viszont aggasztó. Utóbbin a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek enyhíthetnek- mondta kedd délelőtt a városházán.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 22 állomásból álló közös szakmai rendezvénysorozatot szervez a nyugdíjas szövetkezetekről, amelynek keretében országosan, minden megyében tájékoztatják a nyugdíjasokat és a vállalkozásokat a legfontosabb szabályokról, emellett jó gyakorlatokat is bemutatnak a résztvevők számára.

A rendezvénysorozat első állomásának Veszprém adott otthont a városházán. A keddi eseményen Ovádi Péter önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy Veszprém méltán lehet büszke arra, hogy támogatja a nyugdíjasokat, hisz a városban 2011 óta Idősügyi Tanács is létezik. Ezt a törekvést 2013-ban országosan is elismerték, hisz Veszprém Idősbarát díjat kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ovádi kiemelte azt is, hogy a városban országos átlagban is kiemelkedően magas itt tevékenykedő aktív nyugdíjas közösségek száma.

a szakmai napot az önkormányzat részéről ovádi péter nyitotta mega szakmai napot az önkormányzat részéről ovádi péter nyitotta meg

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese a fórumon arról beszélt, hogy a kis, -közepes és nagyvállalkozókat is érinti a munkaerőpiaci krízis, ami már a termelékenységet veszélyezteti. Demogárfiai, elvándorlási, egészségügyi és foglalkoztatás politikai okok miatt ma 200 ezer ember hiányzik a versenyszféra munkahelyeiről, ezért a VOSZ számára fontos a munkaerőpiaci kínálat bővítése.

Az adatokról szólva kiemelte, tavaly májusban 2,7 millióan részesültek nyugdíjas, vagy nyugdíj-szerű ellátásban Magyarországon, 70 ezren dolgoztak nyugdíj mellett, miközben 150 ezer nő ment nyugdíjba a Nők 40 program miatt. Ma Magyarországon a 65 év felettiek foglalkoztatási aránya 2,4 %, ami fele a nyugati országokéhoz képest. Szerinte a nyugdíjas szövetkezeti megoldások logikus eszközt jelenthetnek az aktív, és az erre nyitott nyugdíjasok munkaerőpiacra való visszacsábítására.

Gazsi Attila szerint közérdekű nyugdíjas szövetkezetek enyhítik a munkaerő-piaci gondokatGazsi Attila szerint közérdekű nyugdíjas szövetkezetek enyhítik a munkaerő-piaci gondokat

„Tapasztalatuk és megbízhatóságuk miatt szükség van a jó fizikai állapotú nyugdíjasokra, különösen a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és az adminisztratív munkakörökben. A nyugdíjas szövetkezetek vállalkozói szempontból is hasznosak, hisz számos adókedvezményben részesülnek. A VOSZ szerint jól kidolgozott munkaszerződés esetén a nyugdíjas szövetkezetekkel mindenki jól járhat”- mondta. Hogy mennyire és miként, arról az Ecoport magazin készített nemrég egy hosszabb anyagot:

Ecoport - AMIKOR A GAZDASÁG ÉS A NYUGDÍJAS IS NYER

Bár az élethosszig tartó tanulás fogalma és az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése már az évezred elején elkezdte átrajzolni az elképzeléseinket a munka világáról, a nyugdíjasokra még mindig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint akik már csak a jól megérdemelt pihenésre vágynak.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezek Országos Érdekképviseleti Szövetség Ellenőrző Bizottságának elnöke, Dávid Ferenc szerint ma itthon 4,4 millió munkavállaló mellé jó esetben plusz 200 ezer főt tudnak újra a piac számára „behúzni’, ami egyelőre nem oldja meg a demográfiai és munkaerő-piaci problémákat, ám alkalmas arra, hogy enyhítsen rajta. Úgy látja, a munkerőpiaci eszköz alkalmas arra is, hogy helyreállítsa a generációk közti szolidaritást.

2017. július 1. óta lehet bejegyeztetni közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket. Eddig közel 100 ilyen szervezet alakult meg, összesen mintegy húszezer taggal, több száz szerződéssel és nagyjából 1 milliárd forint éves szerződésállománnyal. A már meglévő tapasztalatok szerint a nyugdíjasok legszívesebben napi 4-6 órában vállalnak feladatot, heti 3-5 napot, lehetőség szerint délelőtt, de nem zárkóznak el az éjszakai munkavégzés elől sem. Érdekesség a motivációjuknál, hogy az anyagiak másodlagosak, a hasznosság, a minőségi időtöltés és az újraélt közösségi élmény mögött.