2018. június 21., csütörtök
Alajos névnap

Stabilitás, minőség, megújulás

Herendi Gábor 2018 januárja óta vezeti a Veszprém Televíziót. Annak idején első megszólalója volt a Juventus Rádiónak, később egy ausztráliai magyar rádiónak is, majd hazatért, és Veszprémben valósította meg elképzeléseit. Életútjáról és a Veszprém Televízió megújulásáról kérdeztük.

2018 januárja óta te vagy a Veszprém Televízió igazgatója és főszerkesztője. Hogyan vezetett az út idáig?

1984-ben kezdődött. Akkor kerültem a főiskolai rádióba, 1988-ban pedig már az induló Juventus Rádió első élő megszólalója voltam. Akkor úgy hívták, hogy Rádió Juventus Balaton. Siófokon volt a központja, egy atombiztos bunkerben. A négy akkori szerkesztő egyike voltam.


Utána jött egy kis kanyar, a szerelem elvitt a világ túloldalára a feleségemhez. 1990-ben kerültem Ausztráliába. Másfél évig éltem Melbourne-ben, ahol a Victoria állam által finanszírozott magyar nyelvű rádióadást szerkesztettem. 1991 végén jöttem haza, majd Mészáros Zoltánnal, Juhász Zoltánnal és többekkel együtt közösen megalakítottuk Veszprém első kereskedelmi rádióját, a Jam Rádiót. Tizenhárom évvel később kerültem Keszthelyre, ahol a Helikon Rádió főszerkesztőjeként dolgoztam, emellett a nagykanizsai rádió főszerkesztői teendőit is én láttam el. Párhuzamosan 1994-től a Veszprém televízió munkatársa voltam sokáig külsősként, majd 2009-től felelős szerkesztőként dolgoztam főállásban.

Közben elindult a Méz Rádió is…

Úgy gondoltam, hogy Veszprémnek kellene egy helyi rádió. Kitaláltam egy új helyi rádió koncepcióját, de akkor ebben rajtam kívül senki nem hitt. Kollegáim, barátaim azt mondták, hogy kizárt dolog az induláshoz szükséges pénzt összeszedni, engedélyt kérni..stb. Magam mellé gyűjtöttem a régi Jam Rádiós kollegákat, és találtam egy olyan befektetőt, aki ezt meg tudja finanszírozni. Így indult el 2011-ben a MÉZ Rádió. Mai napig büszke vagyok rá, hogy én vagyok az „édesapja” vagyis a kitalálója. Itt pár évvel később ugyanaz a szituáció állt elő, mint a Jam Rádiónál korábban, vagyis hogy a tulajdonos eladta az egészet. Nemsokkal később visszajöttem a Veszprém TV-hez, és egy idő után felelős szerkesztőként dolgoztam tovább. Januártól vagyok a cég ügyvezető -főszerkesztője. Szegedi László tizennyolc éves sikeres vezetése után engem kértek fel, hogy folytassam a munkát, és mivel egy kiváló stábbal dolgozhatok együtt, elvállaltam.

Meggyőződésem, hogy a Veszprém Televízió minden munkatársa profi, érti a dolgát, és bármelyik országos tévében megállná a helyét.

Beszéljünk a számokról. Milyen a televízió gazdasági helyzete?

Éves szinten körülbelül 140 millió forintból működünk. A Veszprém Televízió egy önkormányzati tulajdonú cég, de ez nem összekeverendő azzal, hogy ne lenne egy teljesen önállóan működő gazdasági társaság, vagyis egy kft. Magyarul mi egy kereskedelmi televízió vagyunk, akinek a piacról kell megélnie. Ezt sokan nem tudják, de így van. Műsorokat gyártunk, a reklám felületünket adjuk el és az MTVA-val is szerződésben állunk, amely szerint a megyei közszolgálati televíziós feladatokat mi látjuk el.

Úgy gondolom, hogy a televízió gazdasági helyzete stabil, biztos alapokon megyünk tovább, folytatjuk a megkezdett 30 évet. Vannak még benne lehetőségek, és szeretném, ha egy kicsit megújulnánk.

Milyen elképzelések vannak a televízió megújítására?

Az itt dolgozó kollegák tudásában és tehetségében több van annál, mint amit most lehet látni a képernyőn. Igyekszünk még több médiatartalmat előállítani, és még színesebbek lenni: ajánlókkal, új műsorral, és elmozdultunk az internet irányába is. A Facebookon például rövidhírekkel és bejelentkezésekkel szolgálunk, amelyek teljes formái az esti híradókban jelennek meg.

A közéleti magazinműsorunkat, ami a veszprémi történéseket dolgozza fel, megdupláztuk, most már hétfőn és pénteken is van közéleti magazin. Sok tervünk van még, de nem mindegyikről szeretnék még beszélni maradjon a nézőknek egy kis meglepetés. Az biztos, hogy a híradás is egy kicsit meg fog majd újulni.

Jelenleg felújítás is zajlik a Veszprém Televízió épületében. Új világítás, padlóburkolat, álmennyezet és szalagfüggönyök érkeznek a szerkesztőségbe. Úgy gondolom, hogy egy kulturáltabb környezetben jobban szeretnek dolgozni a kollegák is.

Ügyvezető igazgató és főszerkesztő is vagy egyben. Megfér a kettő egymás mellett?

Nem könnyű a dolog, amire vállalkozom. Csak azért merek belevágni, mert nagyon jó szakemberek állnak mellettem és régóta benne vagyok a szakmában. Sem az MTVA sem a Veszprém Televízió hétköznapi munkájában nem fogok tudni olyan mélyen részt venni, mint eddig, de megpróbálok - ha csak fél lábbal is,- benne maradni. Előfordulhat majd az, hogy továbbra is az M1 hírcsatorna képernyőjén megjelenek a lila színű mikrofonnal és megeshet, hogy veled találkozom egy sajtótájékoztatón, és jegyzetelek. Abban hiszek, hogy egy médium vezetője akkor tudja jól irányítani a céget, ha önmaga is csinálja azt, amit a többiek. Ez nem mindenhol kivitelezhető, de én így látom.

Azt gondolom, hogy nálam sokkal jobb szerkesztők is vannak a televízióban, én csak megpróbálom az eddigi tapasztalatommal a lehető legjobban csinálni. Az elődöm, Szegedi László nagyon jól intézte a dolgokat, igyekszem a nyomdokain tovább haladni. Ő egyébként nem szakított a tévével, tanácsadóként továbbra is nálunk folytatja a munkát.

Mekkora csapatért felelsz most a televíziónál?

Közel harmincan vagyunk. Ebbe a szerkesztők, a technikai személyzet, operatőrök, gyártásvezetők, felelős szerkesztő, és a marketingmunkatársak is bele tartoznak. Ennyi ember kell is, hisz sok feladatot látunk el. A tévénéző azt látja, hogy pl. a magazinban a stúdióban ketten ülünk, és sokan úgy gondolják hogy ezt bárki meg tudja csinálni, a valóság azonban az, hogy egy ilyen produkcióban 6-8 ember munkája van. Nagyon jó kollegáim vannak, és még egyszer mondom, hogy- bele látva a nagy tévék munkájába, - bármelyik országos csatornán megállnák a helyüket.

Ez nem könnyű dolog egyébként, mert az MTVA-nál nagyon komoly elvárások vannak. Másodpercre pontosnak kell lennünk, hiszen az egész Kárpát -medencében szinte mindenhol látnak bennünket. Ennek helyi szinten is komoly súly van, mert a Veszprém Televízió 150 ezer embert ér el.

Ennyi tapasztalattal a hátad mögött milyen tanácsod lenne azoknak a fiataloknak, akik a médiában szeretnének elhelyezkedni?

Azt gondolom, hogy csak akkor tegyék, ha belső késztetést éreznek erre. Ha úgy érzik, hogy ezt feltétlenül csinálniuk kell. Sokan csak azért mennek el média szakra, mert az könnyű, nincs matek és fizika. Egyrészt örülök neki, hogy divat lett a szakma, de nekem úgy tűnik, hogy több médiaszakos embert képzünk, mint amennyit kellene. Vidéki szinten a felvevő képesség eléggé korlátozott, aki nagyot akar lépni az Budapesten teheti meg, de ott is nagyon sokan állnak sorba.A szakmánkkal kapcsolatosan fontos kiemelni a szakmai alázatot! Ebből a szempontból pedig mindegy, hogy igazgató, operatőr, vagy riporter vagy. A leglényegesebb dolgok egyike.

Szerintem ez az a szakma, amit folyamatosan kell tanulni, hisz állandóan változik minden a modernizációval és a technikával együtt.

A kilencvenes évek elején Ausztráliában nem volt e-mail, telefon, internet. Édesanyámnak írtam egy levelet anno, és három hét múlva jött a válasz, hogy „képzeld kisfiam, itt taxis blokád volt.” Ezeket az időket éltük akkor. Most azok tudnak sikeresek lenni, akik a szó szoros értelmében benne vannak a szakmában az életben, követik a történéseket és folyamatosan tanulnak. Én is ezt teszem.