2018. június 20., szerda
Rafael névnap

Lassan mindenki kulcsot kap saját otthonához

Míg éveken keresztül az építőipar mély válságáról beszéltek a szakemberek, az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően mára szárnyal a szegmens és egyre többen jutnak saját lakáshoz.

AZ OTTHON ÁLOM

Az Intrum Justitia jelentése szerint a magyar fiatalok leginkább lakásra gyűjtenek, tízből kilenc magyar pedig saját ingatlanban él, amelyet dominánsan a biztonsággal, a függetlenséggel és az önálló, felnőtt élettel kötünk össze. A 2008-ban begyűrűző globális pénzügyi válságot követően a saját otthon gondolata azonban csak álom maradt.

A legnagyobb csapást az építőipar szenvedte el: az állami beruházások jórészt befagytak, a magas, 25-30% önerőt igénylő banki hitelek miatt a lakáspiac keresleti oldaláról eltűnt a fizetőképes réteg, több tízezer embert bocsátottak el és számos vállalkozást számoltak fel.

SZÁRNYAL AZ ÉPÍTŐIPAR

A növekedés lassan indult meg, de az uniós finanszírozású, állami megrendelésű infrastrukturális fejlesztések 2012-2015 között már szépen húzták fel a szegmens teljesítményét. A gazdaság és a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, a fejlesztések, valamint az új típusú lakástámogatások következtében 2017-ben pedig rekordévet könyvelhetett el az építőipar: 2016-hoz képest 29,6-kal nőtt a termelés volumene. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3%-kal. A foglalkoztatottak száma eközben meghaladta a 300 ezres határt, amivel a szegmens produkálta a legnagyobb létszámbővülést a válság óta.

A fokozott építkezési kedv nem csökken: 2017 decemberében 16%-kal volt magasabb a rendelésállomány a korábbi évnél.

UTAT TÖRNEK A LAKÁSTÁMOGATÁSOK

A szektor húzóerejévé mára a lakáspiaci befektetések váltak. Az építőipari áfa 5%-ra való csökkentése, az alacsony banki hitelkamatok, valamint a kormány által bevezetett új otthonteremtési támogatások, így a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a várhatóan 2018-ban induló Új panelprogram kedvező feltételeket teremtettek a saját ingatlanok létesítéséhez. A KSH adatai szerint 2017-ben több mint 14 ezer új lakás épült, ami 44%-os emelkedést jelent az előző évhez képest, míg az építési engedélyek száma kis híján elérte a 38 ezret.

Becslések szerint 2018-ban még erősebb évet zárhat a piac, és akár a 160-180 ezret is elérheti az adásvételek száma.

EGYRE TÖBB A LAKÁS VESZPRÉMBEN

A lakáspiaci növekedés motorja időközben egyre jobban áttevődik a vidéki városokba. A tendencia Veszprémben és a megyében is tapasztalható: az elmúlt években több mint 60%-kal nőtt a magánszemélyek által építtetett ingatlanok száma, emellett számos új lakópark épült. 80 lakással bővült a Cédrus lakópark, 2017 novemberében adták át a Flóris lakóparkot 44 új lakással, 2018 második felében várhatóan a Takácskert mellett, a Bakony-kert lakópark részeként 600 új lakással gazdagodhat a város, 2019 májusában pedig a Top Residance is költözhető lesz.