A László Károly Gyűjteményt utoljára 2017 márciusában láthatta a közönség Veszprémben, mivel a műgyűjtő 2013-ban bekövetkezett halála után az örökös úgy döntött, inkább értékesíteni szeretné a kollekciót. Helyére most az Irokéz Gyűjtemény kortárs és neoavantgárd művei kerülnek, amely tartalmát és formáját tekintve is új színt visz a Dubniczay-palotába.
A László Károly gyűjteményhez képest, amely az elmúlt nagyjából száz év magyar és nemzetközi alkotásaiból válogatott a korai magyar realista, táj- és portré festészettől kezdve a klasszikus avantgárd művein át a pop-artig és a konstruktivista irányzatig, az Irokéz Gyűjtemény tisztán magyar művészek munkáit mutatja be. „Ez egy nagyon friss gyűjtemény, amelynek egyik része a rendszerváltozástól napjainkig tartó kortárs művészetet öleli fel. Pados Gábor műgyűjtő elsősorban olyan fiatalok munkáit kezdte el összegyűjteni, akik 1989-ben kezdték meg pályájukat vagy akkor végezték egyetemi tanulmányaikat. Nagyon sok ifjú művész alkotásai kerülnek be most is a kollekcióba, ugyanakkor öt-hat olyan névvel is találkozhatunk köztük, akik már nemzetközi hírnévre tettek szert és sikeresen képviselték hazánkat akár a Velencei Biennálén vagy más nemzetközi képzőművészeti kiállításon” – tudtuk meg Hegyeshalmi Lászlótól.
Az Irokéz Gyűjtemény részét képezi emellett egy nagyon jelentős anyag a neoavantgárd korából is. Olyan 60-as, 70-es években keletkezett művekről van szó, melyek sokszor a hivatalos művészet ellenében jöttek létre, s akkoriban általában nem is nagyon kaptak teret, elhallgatottak voltak. Ma viszont felfutásukat élik ezek a darabok, a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek, jelentős múzeumok, kiállítóterek érdeklődnek irántuk. Ez azért is fontos, mert ezáltal a művészettörténet-írás is kiegészülhet, pótolni tudjuk a korábbi hiányokat. A tárlat alkalmával egy eddig még együtt nem látható jelentős válogatást mutat be a Művészetek Háza, ami mind a laikus érdeklődőknek, mind a szakmai közönségnek igazi revelációként szolgálhat.
A 71 művész több mint 160 alkotásából álló gyűjtemény 2019 végéig bizonyosan Veszprémben marad, további sorsáról egyelőre még folynak a tárgyalások. „Most kölcsönösen ismerkedünk egymás szándékaival, kialakítjuk a koncepciót és döntünk a jövőről” – mondta el Hegyeshalmi László.
Ez idő alatt mindenesetre további kiállítások is láthatóak lesznek majd. Mivel a gyűjteményben szereplő alkotók egy-két kivételtől eltekintve ma is aktív művészek, a Ház munkatársai szeretnék, ha a közönség személyesen is megismerkedhetne velük. A tervek szerint egyéni és csoportos kiállítások során más összefüggésekben is bemutatnák az alkotókat, illetve egy-egy tárlatvezetésre, elméleti beszélgetésre is szeretnék meghívni őket, ahol a saját szavaikkal mondhatják el, ők maguk mit gondolnak munkáikról.
A Dubniczay-palota új gyűjteménye egyébként nemcsak tartalmában hat majd újdonságként, de dizájnban is egy kicsit másra számíthatunk: bár a kiállítóterek nem változnak, a László Károly Gyűjtemény darabjaihoz képest itt több nagyobb méretű munka, illetve új művészeti technika, technológia is megjelenik a printektől kezdve a fotómunkákon, lightboxon át az installációkig
A „Hiszünk a halál előtti életben” című válogatás hivatalos megnyitója április 21-én, szombaton 18 órakor lesz a Dubniczay-palotában.