Dráma, szenvedély és mesés muzsika – Puccini operába öltöztetett detektívtörténete egyike a legnagyobb operaélményeknek. Dan Ettinger karmesteri pálcája alatt olyan operacsillagok szólalnak meg, mint Adrianne Pieczonka, Joseph Calleja vagy Gerald Finley.
Floria Tosca: Adrianne Pieczonka
Mario Cavaradossi: Joseph Calleja
Scarpia báró: Gerald Finley
Spoletta: Aled Hall
Cesare Angelotti: Simon Shibambu
A Tosca jelen operaévadunk egyik tündöklő csillaga. Az első, baljós akkordtól kezdve szinte tapinthatóvá válik a politikai zavargás és rettegés légköre. Jonathan Kent The Royal Opera-beli rendezése az 1800-as évek Rómájának vészterhes politikai időszakában játszódik. Scarpia, a titkosrendőrség vezetője ‒ minden operaszereplők leggonoszabbika ‒, könyörtelenül üldözi és halálra kínozza az állam ellenségeit. Komor, démoni áriái éles ellentétben állnak Tosca és Cavaradossi idealizált szerelmi kettőseivel, az olyan éteri áriákkal, mint a Vissi d’arte és az E lucevan le stelle. Giacomo Puccini tragédiája meghódította az 1900-as premier közönségét, és máig méltán az egyik leggyakrabban játszott opera maradt: megkapó cselekményének és fantasztikus zenéjének köszönhetően. A produkció látványos volta miatt ‒ gyertyafény megvilágította templombelső, Scarpia nyomasztó dolgozószobája és titkos kínzókamrája, valamint a római napfelkelte idézte túlzott optimizmus ‒ a könyörtelen végkifejlet néha enged a szorításából. Puccini gondosan mérlegelt hangjegyei ugyanolyan precízen kívánják megteremteni a valóság illúzióját egy távoli ágyúdörgés, mint az I. felvonásbeli Te Deum harangzúgása vagy a kivégzőosztag sortűze esetén.
