Minderről a Gizella Napokon a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban megnyílt Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője – Mátyás király egyházpolitikája és a 15. század egyházművészete című kiállítás ad átfogó képet, melyet a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény rendezett.
– Hunyadi János korától és a nándorfehérvári diadal történetétől indítjuk a kiállítást, és kronológiai sorrendben követjük végig az eseményeket: szót ejtünk Mátyás királlyá választásáról és megkoronázásáról, Beatrixszal kötött házasságáról, de híres törvénykönyvét is kiemeljük, mely a magyarországi jogalkotásban mérföldkőnek számít. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk kül- és belpolitikájára. Mátyásnak sikerült stabilizálnia a pénz értékét a 15. század közepén jelentkező inflációs problémák ellenére. Bemutatjuk mindazt a szellemi és kulturális hátteret, amely Hunyadi János és Mátyás egyház- és kultúrpolitikáját is meghatározta a török elleni küzdelemben – tudtuk meg Udvarhelyi Erzsébettől, a kiállítás kurátorától.
Magyarország, a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője
Utóbbiban mindkettejüknek jelentős szerep jutott, ezért a tárlat a nándorfehérvári diadallal indít, mely után III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót a keresztény összefogás örömére, majd utódja, II. Pius pápa több európai gondolkodóval együtt Magyarországot a keresztény európai civilizáció pajzsának és védelmezőjének ismeri el Hunyadi János tettei nyomán, s amely szerepet később Mátyástól is várja a Szentszék és az európai politika. Mátyás uralkodása kezdetétől védelmi politikát folytat a török veszély elhárítására, ennek érdekében tárgyalásokat folytat a Szentszékkel és a Velencei Köztársasággal, akik több százezer velencei dukáttal támogatják. Visszaszerzi az oszmánoktól Bosznia fővárosát, Jajcát, majd Szabács várát, a legjelentősebb csatát pedig a kenyérmezei ütközetnél vívja, melyben a nagyvázsonyi vár urának, Kinizsi Pálnak is nagy szerep jut. „A kiállításban ezért a helytörténeti vonatkozású eseményekről, helyszínekről és azokról a személyekről is megemlékezünk, akik döntően meghatározták a kort – így Kinizsi Pálról, a nagyvázsonyi várról, a nagyvázsonyi és a többi dunántúli pálos kolostorról. A Magyar Pálos Rendnek jelentős kultúrateremtő- és -őrző szerepet tulajdoníthatunk, akárcsak az obszerváns ferences szerzeteseknek. Mindkét szerzetesrendet támogatta Mátyás.”
Egyházpolitika és humanista műveltség
A tárlat szót ejt a király személyes vallásos érzületéről is, Máriához fűződő kapcsolatáról, akinek a korban nagy kultusza volt. „A ferences lelkület és a Mária-kultusz közel álltak egymáshoz, ezért is volt fontos Mátyásnak, hogy felkarolja a szerzetesrendeket.”
Emellett a kiállítás azoknak a humanista püspököknek is emléket állít, akik a legfontosabb világi és egyházi pozíciókat betöltötték a korban. „Gondolok itt mások mellett Nagylucsei Orbán egri püspökre, Vetési Albert veszprémi püspökre, Mátyás talán legműveltebb püspökére vagy Vitéz János esztergomi érsekre, aki Mátyás nevelésében a legnagyobb szerepet töltötte be, később mégis ellene fordult és a püspöki kar egy részét is sikerült maga mellé állítania. Mátyás végül megbocsátott neki, nem neheztelt rá, de a püspök örökre elveszítette a király bizalmát” – árulta el Udvarhelyi Erzsébet. De a tárlat kitekint arra a reneszánsz és humanista műveltségre is, mely I. Ferdinánd nápolyi király és Aragóniai Beatrix révén vert gyökeret hazánkban, s amely meghatározta a püspökök életét is, akik itáliai egyetemeken tanultak és később humanista köröket alapítottak – például Vetési Albert Veszprémben, vagy Janus Pannonius. „De azt sem szabad elfelejteni, hogy Mátyás nagyon megbecsült volt a korban és hatalmas megrendeléseket adott a miniatúrafestőknek, a könyvfestő műhelyeknek – ilyen kiemelkedő szerep jutott még a Medicieknek és a modenai hercegeknek.”
Mit láthatunk a tárlaton?
- Vetési Albert Velencében készült, 15. századi miseruháját a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményből, melyet a püspök egyik itáliai követjárása során vásárolhatott
- A kor egyházművészetét bemutató kelyheket és monstranciát.
- A Festetics-kódex faximile kiadását, és egy kisfilmet róla, melyet Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának készítettek a nagyvázsonyi pálos kolostorban.
- A zalaszentgróti plébánia Napbaöltözött asszony-ábrázolását, Madonna-szobrát, illetve a bakonyszentiváni templom altöttingi Madonna szobormásolatát.
- Mátyás corvina könyvtárának egy darabját, egy római császárokról szóló dicsőítő versgyűjteményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárából.
- Lucanus Pharsalia című művét a Veszprémi Érseki Könyvtárból, a Nürnbergben megjelent 1497-es Biblia kiadását, valamint a Legenda Aurea-t, illetve Vetési Albert adománylevelét és Mátyás követi megbízólevelét a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből.
- Egy Mátyást ábrázoló kályhacsempét a Budapesti Történeti Múzeumból, valamint vörösmárvány töredékeket Remete Szent Pál budaszentlőrinci síremlékéről.
- Kisfilmeket, Kövesdi Róka Lajos és Mudrák Attila fotóművészek felvételeit a Magyar Pálos Rend dunántúli kolostorromjairól (Salföld, Nagyvázsony, Pula-Tálod, Budaszentlőrinc, Pilisszentlélek stb.)
- Az esztergomi misekönyvet az Országos Széchenyi Könyvtárból, benne az esztergomi rítussal.
- A Magyar Nemzeti Múzeum Szent Lászlót, a Köpenyes és a Koronás Madonnát ábrázoló Mátyás korabeli éremgyűjteményét.
- A kiállítás grafikai arculatát a corvinák határozzák meg: mindegyik tabló egy-egy corvina-részlettel, egy-egy iniciáléval kezdődik, melyekhez többek között a firenzei Medici, a nápolyi Nemzeti, a modenai Este és a Vatikáni Apostoli Könyvtár kölcsönzött digitális felvételeket.