A kölni túra nem az első távoli útja volt. 2012-ben feszültséglevezetésként letekerte a spanyolországi "Francia utat", a Szent Jakab zarándokút legismertebb nyomvonalát. A kibővített túra – ami végül Bordótól Portóig tartott (1637,5 km) – emelte végleg a hobbijai közé a hosszútávú kerékpározást. Később feltekert egészen Svédországig is. A kocsijában mindig bent van a bringa, akármerre megy Európában.
A kölni útból nem akart nagy felhajtást csinálni, viszont barátai unszolására elindította Facebookon a Féktelenül Kölnig blogot, amelynek nagyon nagy sikere lett. A támogatók kérés nélkül jöttek. A sok buzdítás, jókívánság mellett egy barátja vállalta, hogy összeállít egy erre az útra alkalmas kerékpárt, volt aki szuperfoodokkal, táplálékkiegészítőkkel látta el, más pénzzel támogatta a vállalást, a klubtól pedig ruhákat kapott, sőt két játékos, Gulyás Péter illetve Andreas Nilsson egy-egy az egész csapat által aláírt mezzel is hozzájárult a kalandhoz. Meg kell említenünk még két segítőjét is, akik sokszor keresgéltek helyette szükséges dolgok után: Gál Krisztiánt, illetve Lehoczky Szilvesztert.
"Sokan azt gondolják, hogy elmenni egy hosszú távú kerékpártúrára, embertpróbáló, elképesztő, nagy hőstett – pedig nem így van!" – Boldi szerint nem kellenek ehhez az úthoz sem milliók, sem edzettség. – "Egyetlen egy dolog kell hozzá a kitartáson kívül: szabadidő". Ráadásul még benzinre sem kell költeni, hiszen „gyakorlatilag te magad vagy az üzemanyag”. Csak fel kell pakolni mindent a biciklire. Ő sem készült fel másképp, mint „napi két sörrel”. A legnagyobb feladat az volt számára, hogy átadja követőinek az élményeit, a tartalmakat – ebben a Malom Multimédia, Molnár Péter volt segítségére.
Boldizsár a maga szórakoztatására indult el a túrára, illetve azzal a céllal, hogy népszerűbbé tegye a kézilabdát és a kerékpározást. Ez be is vált, hiszen a Féktelenül Kölnig után többen vállalkoztak a bicikliútra, a második túrára már páran csatlakoztak hozzá. Jungné Erzsébettel, Szegedi Andrással, Tóth Arnolddal (aki mind a két alkalommal beszállt párszáz kilométerre) tekertek el egészen a döntő helyszínéig. Szerinte a biciklizésben mindenki meglelheti a harmóniát, mindenki úgy teker, ahogy akar: „Amit adsz az életnek, azt kapod vissza tőle; amennyire nyomod a pedált, annyira mész előre. A biciklizés visszaadja azt, ami valójában benned rejlik.” Kiváló feszültségoldó, pihentető elfoglaltság, ami nem követel hatalmas anyagi áldozatot.
Fontos, hogy az ember megfelelő kerékpárt válasszon! A piacon nagy a választék, jobbnál jobb biciklik érhetők el. A gyártók egyre specifikusabb járgányokat készítenek, ami igencsak behatárolja a felhasználási területet. Túrakerékpárnak az úgynevezett „trekking” kerékpárok a legideálisabbak, erős csomagtartóval. A biciklin kívül fontos a kompakt és vízálló felszerelések kiválasztása is. A megfelelő táskák, illetve a ruházat a kulcsa mindennek. Úgy kell válogatni, hogy a saját súlyunk 10-15%-ánál ne legyen nehezebb a csomagunk. A jó felszerelésekért mélyebben bele kell nyúlni a zsebbe, de hosszútávon megtérül a befektetés.
A feltétlenül szükséges felszerelések mellé ő még az általa készített függőszékek egyikét is magával vitte – Boldi vezeti ugyanis a ZeroGravity Manufacturer nevű vállalkozást, ahol függőszékeket készít már 11 éve. Boldizsár tehát nem unatkozik: vezeti a vállalkozást, emellett nem bír egy helyben maradni. Biciklizik, búvárkodik - valamit folyton csinál.
Ha kedvet kaptatok a mozgáshoz, kerékpározáshoz, csatlakozzatok ti is a túrához! Ha a következő évben kijut a Telekom Veszprém a Final 4-ra, Boldi újra teker féktelenül Kölnig!
Ágel Zita Krisztina
Képek: Lőrincz Balázs Boldizsár, Melczer Zsolt
