2018. december 10., hétfő
Judit névnap

Ismét régi fényében ragyog az Érseki Palota

Két év után befejeződött az Érseki Palota rekonstrukciója. Csütörtök délután ünnepélyes keretek között adták át a megújult épületet.

Takáts István érseki kancellár ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a beruházás valójában nemcsak az épület megújulását szolgálta, hanem mindannak megőrzését is, amit a palota képvisel. „Első pillantásra kőbe zártan a harmónia, a szépség nyűgöz le minket, a részletek művészi kimunkáltsága, igényessége, finomsága, amely a felújítás által újra beragyogja ezt a gyönyörű barokk épületet. Aztán a rácsodálkozás első élménye után arra is rájövünk, hogy örökséget is kapunk azok lelkéből, akik az épületet emelték és lakták” – mondta.

Takáts IstvánTakáts István

A Fellner Jakab tervei alapján, Koller Ignác püspöksége idején, 1765-1776 között épült palota gyakorlatilag a török uralom romjaiból emelkedett ki, mintegy hirdetve a történelmére büszke, keresztény hitéből erőt merítő nemzet élni akarását. Helyén korábban gótikus stílusban épült püspöki palota állt, a 150 évig tartó török hódoltság, majd a betörő labancok azonban szinte teljesen elpusztították azt. Fellner tervei elkészítésekor az egykori épület romjait is számba vette, így a falakból a magyar történelem ezer évének atmoszférája is árad. Ezek a falak később ugyancsak meghatározó történelmi pillanatoknak voltak szemtanúi: kardcsörgésnek, ágyúdörgésnek, a nőoktatás apostolának számító Ranolder János reformer munkájának, a nyilasok rémuralmának, Mindszenty József esztergomi érsek bátorságának és üldöztetésének. Voltak, akik itt találtak menedéket, s az épület végül a kommunizmust is túlélte.

Kincsei, megújulása tehát nemcsak az egyház, hanem a köz ügye is, amely lehetőséget ad arra, hogy elgondolkodjunk felelősségünkről – vélekedett Takáts.

Semjén ZsoltSemjén Zsolt

Nemzeti emlékeinkről is van szó, amikor az olyan, örökségünket képező, egyházi tulajdonú barokk épületekről beszélünk, mint amilyen az Érseki Palota is – magyarázta Semjén Zsolt, az ünnepségen résztvevő nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes. A kormány éppen ezért az EU-ban elsőként kiemelt figyelmet fordít az egyház támogatására, s ezért nem volt kérdéses, hogy az ország egyik legszebb barokk épületének tartott palota felújítása mellé is odaállnak.

Márfi Gyula érsek szerint ez is jól mutatja: Magyarországon az állam és az egyház kapcsolata modell értékű. Nem esünk bele sem abba a csapdába, hogy egyházállamiság jön létre, sem abba, hogy a kettő teljesen elszigetelődik egymástól. Az atya hozzátette, szerette volna, ha az Érseki Palota megújulása még az ő idejében megvalósul, s nem későbbi utódja vállát nyomja majd ez a teher – másrészt a rekonstrukció igencsak érett már.

Amikor két éve nekiláttak a felújításnak, még meglehetősen reménytelennek tűnt a helyzet: a tető több helyen beázott, leromlott állapota pedig a teljes épület gyors pusztulásával fenyegetett. A kormány 1,2 milliárd forintos támogatásának köszönhetően végül a művészi értéket is szem előtt tartva sikerült teljesen újjáépíteni a tető födémszerkezetét és burkolását, emellett megújultak a falak is, restaurálták a köveket és a kapukat, valamint a teraszos szerkezetű részt. Nemcsak kívülről nyújt esztétikailag szebb és jobb élményt az épület, de a belső terek is részben megszépültek, így a palota újra nyitva áll a találkozók, rendezvények előtt.

A beszédek után az érsek ünnepélyesen megáldotta az épületet.