2018. november 19., hétfő
Erzsébet névnap

Fontos az egészséges táplálkozás, de az étkezés körüli gondolatok ne uralják az életünket

Megannyi irányzat hirdeti az egészséges életmódot, a hirtelen jött kultusz közepette azonban néha lehetetlen eldönteni, mivel teszünk tényleg jót magunknak. Bloggerünkkel, Csík Orsolya dietetikussal trendekről beszélgettünk, miközben egy kicsit személyesebb terepre is eveztünk.

Milyen indíttatásból lettél dietetikus?

Valójában teljesen véletlenül lettem dietetikus. Mindig is állatorvosnak készültem, aztán egyszer csak belecsöppentem ebbe a világba, de ma már egyáltalán nem bánom. Nagyon szeretem, hogy emberekkel foglalkozhatom, és valljuk be, ha valaki jól űzi ezt a szakmát, az az egész emberiségre kihat.

A diploma megszerzését követően három évig az Egyesült Királyságban dolgoztál gyermek dietetikusként. Mennyiben más a kinti egészségkultúra, mint a hazai?

Teljesen. Kint sokkal fejlettebb az egészségügy, nagyon jó a felszereltségük, tudásban viszont már nem biztos, hogy előrébb járnak, itthon jóval találékonyabbak az egészségügyben dolgozók. Ugyanakkor kint egészen máshogy működik a rendszer: ott mindenki szakosodhat, egy területen dolgoznak a dietetikusok, nem úgy, mint nálunk, hogy ha másik kórházba mész, akár egy teljesen új területre kerülhetsz.

A különbség az emberek gondolkodásában is észlelhető?

Igen. Odakint sokkal hamarabb elmennek a páciensek orvoshoz és jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a prevencióra. Idehaza az emberek hajlamosak belesüppedni a rosszba és nem feltétlenül akarnak rajta változtatni, csak akkor keresik fel az egészségügyi szakembert, ha már nagy baj van.

Miért jöttél végül haza?

Három jó okom volt: a családom, a barátok és a Balaton.

Vallod, hogy az egészséges táplálkozást az életünk részévé tehetjük, úgy, hogy azt ne kínként éljük meg. Mi ennek a módja?

Az első és legfontosabb dolog az elhatározás, mert e nélkül nem fog sikerülni az életmódváltás. Nagyon fontos a támogató családi környezet is. Kifejezetten nem szeretem, hogy jelenleg eszméletlen számú diéta létezik, amelyek tudományosan nem elismertek. Rengetegen az interneten tájékozódnak és nem fordulnak szakemberhez, emiatt pedig teljes kavarodás van a fejekben. A legtöbben otthon elkezdenek diétázni, ám mivel ez legtöbbször rövid ideig vagy egyáltalán nem hozza meg a várt sikert, így hamar feladják és visszatérnek a kiindulópontra, vagy akár még súlyosabbak lesznek a problémák. Az interneten keringő mintaétrendekben nem lehet megbízni, mivel az, hogy azt szakember írta-e, a legtöbbször nem derül ki. A legcélravezetőbb az, hogyha felkeresnek az emberek egy szakembert, hiszen ez a hosszú távú sikerhez egy nagy segítség. Én abban hiszek, hogy egy egészséges embernek változatosan és kiegyensúlyozottan kell táplálkoznia. Egy beteg ember teljesen más eset, mert neki a betegségéből adódó igényeihez kell alkalmazkodni. Ugyanakkor az egészséges embereknél is fontos az egyedi igények betartása, hiszen mindenkinek megvannak a saját étkezési szokásai, a saját ízlése, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen csak így lehet sikeres az életmódváltás. Mindig a pácienssel közösen kell felépíteni a neki való módszert. A hosszú távú együttműködésekben hiszek: akik sikeresek az életmódváltásban, azokkal mind régebb óta dolgozom együtt. Kezdésként például létezik egy 3 hónapos egyénre szabott programom.

A változatosság nemcsak gyönyörködtet, a szervezetnek is jót teszA változatosság nemcsak gyönyörködtet, a szervezetnek is jót tesz

Általában mivel keresnek meg?

Három nagy csoport van: az elhízottak, a cukorbetegek és a gyerekek. Náluk általában az ételallergia- és intolerancia van túlsúlyban, de az elhízás is gyakori. A legnehezebb pont a túlsúllyal küzdőkkel, mert nem érzékelik elég komoly problémának az elhízást, így ott nagyon nagy támogatásra van szükség, hogy kitartsanak az egészséges életmód mellett, és főleg az első időszakban nagyon szoros az együttműködés.

Mi számít ma egészségesnek? Sokszor nehéz megítélni, miközben a magam részéről kétlem, hogy például úgy kellene étkeznünk, mint az ősembernek, és olyanról is hallottunk, hogy a természetesség iránti mánia inverz helyzetet szült, és végül az e feletti stressz okozott panaszokat.

Arra nagyon kell figyelni, hogy a táplálkozásunkkal való foglalkozás ne határozza meg az egész életünket, hiszen az már tényleg nem lesz egészséges. Túlzásokba nem kell esni. Én például nem tanítom meg a pácienseimet kalóriát számolni. Egyedül a cukorbetegeknél fontos, hogy tisztában legyenek az ételek szénhidrát tartalmával, de ők is általában hamar belejönnek. Az egyéni tanácsadások alkalmával mindig az életszerűség az alapja az oktatásnak. Az, hogy mi számít egészségesnek manapság nagyon túl van gondolva, amivel az emberek csak megnehezítik a saját életüket. Ősember módjára, paleolit diéta szerint pedig tényleg nem kell étkeznünk.

Menjünk piacra!Menjünk piacra!

Alapvetően ami jól esik a szervezetünknek, azt mértékkel ehetjük?

A mértékletesség, a tudatosság és az átgondoltság mindenképpen fontos, viszont nincsenek tiltott ételek, csak nagyon kivételes esetekben, egy-két betegségben. Nem tudom, próbáltad-e, de ha elkezdesz egészségesen étkezni és sportolni, már egy-két hét után sokkal energetikusabbnak fogod érezni magad. A következő gondolatom előtt azt előre leszögezem, hogy a szénhidrátra szüksége van a szervezetünknek, csak nem mindegy, hogy milyen forrásból származik és mennyi. Sajnos ez az, amiben a legtöbb ember nem ismer határt, mértéket manapság. Gondolj csak bele: reggelire mit eszünk? A kenyér vagy a péksüti az alap, abból is az agyonfinomított fehér fajta. Minden egészségtelen alapanyagnak van egy egészségesebb helyettesítője, és ezt nem használjuk ki eléggé sajnos.

Ez sokszor az elhízás oka is, ami népbetegség, de közben egy új is felütötte a fejét: az ételérzékenység. Mennyire valós ez az adat, és mennyire csak trend?

Ez részben trend is, részben viszont tényleg nagyon emelkedik az igazi ételallergiások- és intoleranciások száma, véleményem szerint az élelmiszeripar állapotának köszönhetően.

Rosszabb ma az ételek minősége?

Igen. Sokkal több adalékanyagot tartalmaznak mint régen. Persze nem kell rögtön elítélni minden adalékanyagot sem, hiszen vannak természetes eredetűek, de általában az a jobb, ha minél kevesebb összetevőt tartalmaz egy étel. Próbálom arra buzdítani az embereket, hogy a hipermarketek helyett piacon, kistermelőknél vásároljanak, mert azoknak a gyümölcsöknek, zöldségeknek sokkal nagyobb a beltartalmi értéke. Illetve érdemes otthon elkészíteni az ételeket. Én például nagyon ellenzem a felvágottakat, mert nem igazi húsforrások, tele vannak olyan anyagokkal, amelyekre a szervezetünknek nincs szüksége. Jobban tennénk, ha otthon készítenénk húskrémet, májkrémet, zöldségkrémeket.

A házi mindig jobbA házi mindig jobb

Visszakapcsolva az ételérzékenységre, miért baj az, ha valaki például úgy fogyaszt gluténmentes termékeket, hogy orvosilag nem diagnosztizálták a lisztérzékenységét?

Attól, hogy valami gluténmentes, még nem egészségesebb, a legtöbb ilyen termék kevesebb rostot tartalmaz, mint a glutén tartalmú társaik. A glutén egy egészséges szervezetben nem tesz kárt. Egyedül a diagnosztizált cöliákiásoknak (lisztérzékeny) és a nem cöliákiás gluténérzékenyeknek van szüksége gluténmentes étrendre. Aki egészséges, azzal sokkal jobbat tesz a szervezetének, ha például otthon süt magának egy igazi teljes kiőrlésű magvas kenyeret. Ráadásul nagyon macerás is odafigyelni arra, hogy minden helyzetben gluténmentes ételeket fogyasszunk – ezt lisztérzékenyként én is tapasztalom.

Az utóbbi időszak egyik nagy trendje lett a vegán életmód is, részben a környezet védelmére hivatkozva. Valóban jót teszünk vele magunknak és a környezetünknek?

Úgy 10-15 éve még élt a felfogás a dietetikusok között is, hogy vegetáriánusként, illetve vegánként nem jut elég fehérjéhez és esszenciális aminosavhoz a szervezet, hiszen ezek az állati eredetű élelmiszereinkben találhatók meg hiánytalanul. Ma már ez a nézet megdőlt, hiszen a magasabb fehérjetartalmú növényi alapanyagok fogyasztásával ugyanúgy hozzájuthatunk ezekhez az esszenciális aminosavakhoz és megfelelő mennyiségű fehérjéhez. Ugyanakkor itt is érvényes a gondolat, hogy mielőtt belevágunk, érdemes szakember véleményét kikérni. Másrészt azt hozzátenném, hogy önmagában attól nem leszünk egészségesebbek, ha a húsfogyasztást kerüljük, közben viszont péksüteményt eszünk péksüteménnyel. És bár igaz, hogy vegánként sokkal környezettudatosabban étkezhetünk – aminek nagy pártolója vagyok –, húsfogyasztóként is tehetünk a környezetünkért, ha például a helyi termelőket választjuk.

Ez valószínűleg a vaskalaposokkal szemben is erős érv.

Remélem. Úgy gondolom, nem szabad ítélkezni egymás fölött sem a táplálkozási szokásaink miatt, sem azért, hogy hogyan néz ki valaki. Éppen ezért tart ott táplálkozás szempontjából a társadalmunk, mert hiányzik az empátia és mindez frusztrációt okoz. Holott nem tudhatjuk, mi mögött milyen ok áll. Én mindenkiben azt próbálom tudatosítani, ne szégyellje magát, csak próbáljon tenni valamit a helyzet ellen.

Ezek után gondolom nem az a típus vagy, akiből civilben is folyton előtör a dietetikus.

Egyáltalán nem. Nem szeretem ráerőltetni a környezetemben lévő emberekre a tanácsaimat, majd ha elérkezik az ideje és úgy gondolja valaki, hogy változtatni akar, akkor úgyis segítséget kér tőlem. Kéretlenül mindenkinek tanácsokat osztogatni szerintem mások felett való ítélkezés lenne.

Összességében mivel lennél elégedett az egészséges életmódot illetően?

Nagyon nagy változásokat élünk meg, egyre többen kezdenek el foglalkozni az egészséges táplálkozással, életmóddal, ami szuper irány, viszont rengeteg az információ, ami zavart okoz. Én akkor lennék elégedett, ha az emberek tudnának szelektálni ezekből az információkból, vagy ha nem, szakemberhez fordulnának.