2018. december 19., szerda
Viola névnap

A szeretet lángja lobogjon mindenkor

Ég már a második gyertya is a város adventi koszorúján, melyet Ovádi Péter országgyűlési képviselő, Nagy Károly apát kanonok és Oberfrank Pál színművész együtt gyújtott meg.

Márai Sándor szerint aligha akad olyan érzés, mely forróbban és sejtelmesebben dobogtatná meg az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma. Persze ünneptől és személytől függően a reakciók mind-mind másak, de vajon a karácsony miért kivétel? – tette fel a kérdést Ovádi Péter. Mert legyünk idősek vagy fiatalok, különböző hivatást végzők, a karácsonyfa fényei mellett nem tudunk úgy elmenni, hogy ne mosolyodnánk el, óhatatlanul is számoljuk az adventi naptár ablakainak számait, és az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtása mindig felér egy kisebb ünneppel.

„Sokat gondolkodtam ezen, legfőképpen családom és gyermekeim körében. Hogy bár én vagyok az édesapjuk, és igyekszem felelősségteljesen nevelni őket, ilyenkor mégis ugyanazok a gyermeki érzések kavarognak bennem, mint bennük. Sokféle értelmet kerestem erre, de egyetemes választ nem tudtam megfogalmazni. Aztán rádöbbentem, elég csak körbetekintenem hozzá otthonomban, Veszprémben: ez az az időszak, amikor a szeretet szinte kézzel fogható, belélegezhető az utcán, láthatóvá válik a gesztusokban” – fogalmazott a képviselő.

És milyen jó ezt megtapasztalni! Milyen jó lenne pedig ezt egész évben átélni! Évről évre megfogadjuk, hogy ezt az érzést, ezt a lelki megnyugvást az ünnepek után is megőrizzük, de a mindennapok olykor elűzik azt tőlünk. Szerencsések vagyunk azonban, hogy a karácsony minden esztendőben eljön, nekünk pedig csak annyi a feladatunk, hogy emlékezetünkbe véssük az elmúlt és a jövendő adventek ízét is.

Az advent ugyanis olyan, mint egy gyurma – vélekedett Nagy Károly apát kanonok: szinte átjár és átalakít bennünket karácsonyra, hogy igazán jó emberek legyünk. A szeretet időszaka ez, és ezt a szeretetet tovább kell vinnünk a hétköznapokban is.

Erre int a dátum, december 8-a, a szeplőtelen fogantatás, Szűz Mária ünnepe is – nem véletlen, hogy Oberfrank Pál, a Petőfi Színház igazgatója is Harsányi Lajos Vers az égi asszonyhoz, illetve Rónay György Mária éneke című költeményével köszöntötte a jelenlévőket. Nem seperhetjük le az istent és nem dönthetjük le a keresztet, mert az mindennél nagyobb erőmű: annak a jelképe, hogy Krisztus az életét áldozta értünk – mondta az apát. Ennek a momentumnak pedig első stációja Mária fogantatása és az advent, amelynek üzenetét pásztortűzként kell őriznünk.