Egy Veszprém méretű városnak nincs értelme a nagyobb városokkal versenyeznie kultúra és gazdaság terén, hisz méretéből adódóan eleve más helyzetben van, mint például Budapest, ezért a helyi adottságokra, az egyediségre, a márkázásra, a helyi közösség megerősítésére és a „harmadik helyekre” kell koncentrálnia - nagyjából így foglalható össze prof. dr. Dieter Haselbach, a németországi Centre of Cultural Research szociológusának múlt heti Urban 21 konferenciaelőadása a Hangvillában, amit a kultúra-város-gazdaság témakörében tartott. De mik azok a harmadik helyek?
Eddig minden demográfiai prognózis hibásnak bizonyult
Miközben a világ lakossága folyamatosan nő, addig Európában csökken a lakosságszám. Annyira, hogy a nemzetek már önmaguk reprodukciójára sem képesek. Ezek olyan tények, amelyekkel a prof szerint nem sok mindent lehet kezdeni, ezért előre jósolható a kontinens népességcsökkenése.
Prof. dr. dieter haselbach januárt 10-én a Hangvillában
Van itt azonban egy másik dolog, amelynek hatásait a tudósok kevésbé tudják előre jelezni. Ez pedig a migráció. Azt látjuk ugyanis, hogy nem csak a kontinensen kívülről jönnek emberek, hanem belül is történik vándorlás. Minden irányba. Haselbach szerint a legtöbb tudós eddig elbukott, ami e demográfiai hatások pontos előrejelzését illeti.
Egy azonban biztos: a vonzó életstílus, a munkalehetőségek és az oktatás miatt egyre többen költöznek véglegesen nagyvárosokba, emiatt pedig a kisebb települések elvesztik fiataljaikat.
Ami marad: a kevésbé agilis, átlagosnál alacsonyabban képzett, szélsőséges nézetekre fogékonyabb idős lakosság- mondta bevezetőjében, de azért hozzá tette: természetesen vannak kivételek, ugyanis egy egyetem vagy egy gyár árnyalhatja a képet.
A politika legfontosabb feladata a stabilitás megteremtése, de nem csak jó infrastruktúrával
A feljebb említett helyben tartás miatt a professzor szerint a politika legfontosabb feladata a stabilitás megteremtése. De nem csak infrastrukturálisan, hanem megfelelő kulturális kínálattal.
Haselbach előadásában három szászországi kistelepülést mutatott be, amely korábban drámaian elvesztette lakosságát, de egy átgondolt kulturális koncepcióval mégis megerősítette pozícióját a térségben.
„Olyan kulturális kínálatot alkottak, amibe a helyieket is bevonták, mert ez nagyobb kötődést jelentett a helyiek számára.”
Egyebek mellett mindhárom településen a fiatalok aktív bevonásával működő, találkozási pontként is funkcionáló diákparlamentet hoztak létre, és helyi munkaerőpiaci workshopokat szerveztek – csak néhány azok közül, amelyekkel megerősítették a helyiek településhez való kötődését. Haselbach szerint ugyanis épp ez, amire a kisebb településeknek, mint például Veszprémnek is koncentrálnia kell:
a város elsősorban a helyiek igényeinek feleljen meg.
Ha ez stabil és erős, lesz mire építeni később. Az az elképzelés ugyanis, hogy egy kisebb városnak egy nagyobbal kell felvennie a versenyt hibás, és azt is elfelejthetjük, hogy a vállalkozások virágzásáért és innovációkért felelős kreatív emberek, tudósok és akadémikusok özönleni fognak egy 50 ezer fős városba. Ehhez ugyanis nem elég vonzóak az ekkora települések.
„Ilyen szempontból Berlin vonzóbb mint Budapest, Londonban pedig nagyobb a szabadság és a fun-érzés, mint Lusakában.”
De akkor mi legyen?
Haselbach szerint röviden: egy kisváros koncentráljon magára és hozzon létre minél több „harmadik helyet”.
Mik a harmadik helyek?
Ray Oldenburg írta le az első, a második és a harmadik hely fogalmakat. Az első hely az otthon, amelyet a hozzánk legszorosabban kötődő emberekkel, családunkkal, de legfeljebb a legközelibb barátainkkal osztunk meg.
A második a munkahely, az egyetem vagy az iskola lehet. Itt töltjük napjaink jelentős részét. Nem minden esetben mi választjuk meg azokat az embereket, akikkel itt együtt töltjük a mindennapjainkat, de itt is szükségesek a közös értékek, a normák, amelyek szabályozzák az együttlét kereteit.
Napjaink nagyvárosaiban ezeken túl szükség van az úgynevezett harmadik helyekre is, amelyek minden olyan közösségi teret jelentenek, ahová az emberek szívesen járnak.
A harmadik hely a következő tulajdonságokkal bír:
közel hozza egymáshoz a környéken élőket,
az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja”,
elősegíti különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását,
közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket,
elősegíti a környék fejlődését,
elősegíti a politikai viták kialakulását,
csökkenti a megélhetési költségeket,
szórakoztat,
a barátság ajándékát adja (barátságok születhetnek itt),
fontos a nyugdíjasoknak
Forrás: cswiki
A harmadik helyek létrehozása a professzor szerint a kultúrpolitika fontos feladata. Egy könyvtár és egy helyi múzeum is felvállalhat ilyen szerepet, de nagyon jó megközelíthetőséggel, és nagy szabadságfokkal kell működniük. Fontos, hogy ezek ne mindenkinek kínáljanak tartalmat, hanem a helyi közösségre koncentráljanak.
Mindezt elsősorban ne közpénzből, ugyanis annak ellenére, hogy a közkultúra kínálata fontos, de csak kis része a kulturális gazdaságnak.
A nyers valóság szerint: a harmadik helyek 80%-a magán finanszírozású, ezért a közfinanszírozású kultúrára nem szabad gazdaságélénkítőként tekinteni.
Értelmesebb célok: a lehetőségek kihasználása
Haselbach az előadásában kitért arra, hogy a kultúrpolitikának szerinte vannak értelmesebb céljai, mint 50 ezer lakost, és a kreatívipar agyait vonzani egy városba.
A kulturális turizmus közpénzből való fejlesztése például szerinte ilyen, de csak azoknak a városoknak, akik vonzót és egyedit tudnak kínálni, és csak akkor, ha a befektetés megtérül, erősíti a gazdaságot és jólétet hoz. Itt kiemelte, hogy
rendkívül fontos a helyi közösség, és a várost ismerő turisztikai szakemberek bevonása.
A professzor szerint a kultúrpolitika megtartó erejének érdekében egy-egy városnak érdemes különböznie szomszédaitól, ha tudja, márkáznia magát, jó narratívát kell kialakítania a helyiekkel és integrálnia politikáját. Ezek mellett természetesen figyelni kell a munkahelyekre és az oktatásra, képzésekre is, hisz ha ezek nincsenek meg, az emberek tovább állnak.
„ Lehet, hogy csak néhány száz emberről van szó, de egy ilyen településen ennek fontos szerepe van” – mondta, majd még egyszer megjegyezte: ha nincs esély a nagyokkal versenyezni, használjuk ki az adottságokat.
Az Urban 21 konferencián téma volt még:
Hogyan ne veszítsük el a fiataljainkat? - vehir.hu
Hogyan tudja egy város megtartani a népességét, főként a fiatalokat? Erre a kérdésre igyekezett válaszolni Kézy Béla, a Megakom Tanácsadó Iroda ügyvezetője a múlt heti Urban 21 konferencián. Mint Kézy rámutatott, a népességi adatok alapján Európa szemlátomást elöregszik, a 21. században tovább nő majd az átlagos életkor.
