Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
11°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
11°C

Szolidaritásból jelesre érettségizett

2019. február 26. 1:00
1956 októberének végnapjaiban, amikor a magyarok szabadságharcukat vívták az elnyomó szovjet hatalommal szemben, nem voltak teljesen egyedül. Több száz kilométerrel arrébb, az NDK egy kisvárosában egy maroknyi középiskolás néma forradalommal állt ki mellettük.

Húszan voltak, végzősök, alig pár lépésnyire az érettségitől. A megszokott vágány mentén élték életüket a Harmadik Birodalom bukása utáni kommunista időkben, titokban azonban, a diákotthon falai között az amerikai rádiót hallgatták a magyar forradalom híradásaival, míg egyikük – folyamatos váltásban – őrködött, le ne bukjanak. Társaik az otthon falai között ugyanezt tették. Három évvel a keleti blokk első, keletnémet felkelése után az elégedetlenség még ott izzott a levegőben, és a magyarok bátorsága és áldozatvállalása valamit mélyen megpendített a fiatalokban. Elhatározták, hogy másnap, az iskolában kétperces csenddel állnak ki a magyarok mellett.

A kétperces csend jeleneteA kétperces csend jelenete

Valódi indokok ismeretének hiányában tettüket könnyen el lehetett volna könyvelni kamaszos diákcsínynek – de nem 1956-ban, a Szovjetunióban. A népművelési miniszterig jutó ügy ellenforradalmi kísérletté nőtt a hatalom szemében, a felbujtókat pedig haladéktalanul elő kellett állítani. Ha az osztály nem adja ki a bűnös nevét, mind elbúcsúzhatnak az érettségijüktől, erre az NDK-ban soha nem lesz lehetőségük.

A diákok döntenek: ők szolidaritást vállaltak a magyarokkal szemben, és ugyanilyen szolidárisak lesznek egymással is. Nem adnak ki neveket, inkább vállalják a büntetést, és végül, négy fő kivételével még ugyanabban az évben nyugatra emigrálnak.

Bár mindez úgy hangozhat, mint egy film forgatókönyve, a nálunk eddig kevésbé ismert sztori valóban megtörtént. A húsz fiatal tettéről persze sokáig nem lehetett beszélni, egyikük, Dietrich Garstka 2006-ban írta meg történetüket A néma osztály című dokumentumregényben, amelyből 2018-ban Lars Kraume rendező forgatott azonos címen játékfilmet – nálunk némi változtatással A néma forradalom címen látható.

A filmet hétfőn, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a Veszprém Agórában is levetítették négy veszprémi középiskola (Lovassy László Gimnázium, Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium, Vetési Albert Gimnázium, Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola) tanulóinak a Nemzeti Emlékezet Bizottságának szervezésében.

Fontosak az ilyen lépések, hiszen 1956, a hazai vagy az NDK-beli kommunista időszak a mai kamaszoknak közvetlen kötődés nélkül nem sokat mond, ugyanakkor az ő felelősségük lesz egyszer majd átörökíteni a múlt ismeretét a következő generációknak, a megértés legjobb módja pedig az, ha élő példákkal tudjuk közelebb hozni a jelen vagy múltbéli világ borzalmait – ahogy erre Porga Gyula polgármester is rávilágított a program elején.

Erre nemcsak a film megtekintése szolgáltatott jó alkalmat, amely érzékletesen, a direkt drámai eszközöket még jó arányban vegyítve mesélte el az igaz történetet, hanem az is, hogy a vetítésen jelen volt az egyik egykori diák, Karsten Köhler is, akitől a diákok kérdezhettek az eseményekről – ők pedig éltek is ezzel a lehetőséggel.

Karsten KöhlerKarsten Köhler

Nem véletlen, hogy ő volt itt a húsz egykori diákból: a film egyik főszereplője, az osztály szóvivője, Theo az ő személyéből táplálkozik, ugyanakkor Köhler soha nem állítaná, hogy ő Theo. Bár valóban ő volt annak idején az osztályuk szóvivője, kezdetben ellene volt a néma megemlékezésnek, mert tartott tőle, hogy nem mindenki vesz részt benne, aztán Dietrich meggyőzte. Tulajdonképpen a szerző az, aki Kurtra, a filmbeli ötletgazdára hasonlít, noha Köhler szerint minden egykori diák személyiségjegyeiből alapozott a rendező az öt főbb szereplő megteremtésénél.

Ez természetesen filmes szokás is, és vannak még fiktív részek és változtatások az adaptációban: ilyen például Edgar karaktere vagy a szerelmi szál, illetve a helyszín, Storkow cseréje Sztálinvárosra. Előbbiben ugyanis nehéz lett volna rekonstruálni az akkori időszakot, ellenben Sztálinvárossal, aminek a neve ráadásul azt is jól megindokolja, miért kerülhetett olyan magas körök elé az ügy a filmben.

A filmbeli Theo, Lena és KurtA filmbeli Theo, Lena és Kurt

S persze ez a fogás a drámai hatást erősíti, ugyanakkor van valami, ami rendezői koncepciók nélkül is kellőképpen drámai: hogy ezek a 17-18 évesek akkor, a jobb életet jelentő érettségit feladva, a családjukat hátrahagyva inkább kiálltak az elveik és egymás mellett, minthogy meghajoltak volna a szovjet hatalomnak. Mert bár az osztály aztán nem kevés kör és újabb kihallgatások után Nyugat-Berlinbe majd Frankfurtba átszökve, újra egyesülve letehette az érettségit, ennek sikerességében előre nem lehettek biztosak. Ahogy abban sem, hogy újra látják a családjukat. Köhler családja részben már a fiú szökése előtt, részben őt követve szintén Nyugatra ment, de a diákok többsége csak két évtized múlva találkozhatott újra szeretteivel.

Vakmerőség, de gyönyörű vakmerőség volt, amit tettek.

Bertalan Melinda
Kovács Bálint
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.