2019. március 22., péntek
Beáta névnap

Valóban a ruha teszi az embert?

„A stílus a személyiség kortalan megnyilvánulása” – állítja Tish Jett amerikai divatújságíró és blogger. Mindannyian tudjuk, megjelenésünknek, ruháinknak kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy mások milyen véleményt alakítanak ki rólunk. De tényleg a ruha teszi az embert?

Ahogy a könyveknek is van borítójuk, a mi borítónk a ruhánk, ami legalább annyit elárul belső „tartalmunkról”, mint egy könyv esetében a fedél. Amikor először találkozunk valakivel, már a megjelenése alapján jó eséllyel be tudunk lőni pár dolgot az életkörülményeiről – de mi a helyzet a belső tulajdonságaival?

Ma már közismert tény, hogy a ruháink, az otthonunk, az autónk, de még a telefonunk is több csupán praktikus eszközöknél. Az önkifejezés formái is ezek. S mint ilyenek, sokat árulhatnak el a társadalomban betöltött szerepeinkről, csoporttagságainkról, személyiségünkről. Muszáj megfelelnünk bizonyos normáknak, ha érvényesülni akarunk az életben – ez alól pedig a megjelenésünk sem kivétel.

Mindenki kommunikál az öltözékével. Azok is, akik magasról tesznek a divatra, és akiket nem érdekel, ki mit gondol róluk. Azzal is üzenünk, ha követjük a divatot – és azzal is, ha látványosan szembemegyünk a trendekkel. Egyszerűen lehetetlen anélkül felöltözni, hogy az összkép ne árulja el rólunk, hogy milyenek vagyunk.

Azzá válunk, amit viselünk?

Néhány pszichológus úgy véli, hogy a fizikai tárgyak, ruhák megváltoztathatják belső gondolkodásmódunkat, lehetővé téve számunkra, hogy könnyebben át tudjunk váltani olyan szerepkörökbe, melyek első körben nem ismertek számunkra. Tudattalanul úgy kezdünk el viselkedni, amilyen viselkedést mi magunk is elvárnánk, a hasonlóan öltözködő, hasonló tárgyakat birtokló emberektől. A munkához igazított öltözködés megváltoztathatja a viselkedésünket, ezzel hozzásegítve minket a jobb teljesítményhez és a munka megszerzéséhez.

Amikor az emberek bizonytalanok a szerepük betöltésére való képességükben, akkor hajlamosak úgy öltözködni, hogy kompenzálják saját bizonytalanságukat. Ennek egyik klasszikus példája, amikor a korábban szerényebb körülmények között élők nagyobb összeghez jutnak, akkor jól láthatóan márkás, drága ruhákat, használati tárgyakat vásárolnak vagyonuk bemutatására.

Úgy tűnik tehát, az öltözködésünknek is lehet fontos szerepe a sikereinkben.

Vigyázzatok, mit vesztek fel – a ruhátok többet mond rólatok, mint gondolnátok!

Figyeljünk azonban arra, hogy a megfelelő öltözet nem kompenzálja a képességek hiányát! Legyünk őszinték magunkkal, és ha úgy érezzük, valamiben fejlődnünk kell, akkor előbb képezzük magunkat, és csak utána cseréljük le a ruhatárunkat!