Az ünnepi beszédet a településrészi önkormányzat vezetője, Czaun János mondta, aki kijelentette: 1848-ban magyar nyelven írták be a szabadság szót Európa történelmébe.
Bár az ilyenkor szokásos beszédek rendre igyekeznek megmagyarázni az ünneplőknek, miként kellene visszatekinteniük a történelmi napokra és mit kellene érezniük, Czaun megjegyezte, ő tartózkodna ettől, mert „sokan és sokfélék vagyunk, és úgy van rendjén, ha a saját lelkünk mélyén e nagy titokban mindannyian mást és mást sejtünk meg. Így lesz közös az emlékezetünkben 1848, kinek a forradalom, kinek a szabadságharc ünnepe.”
Mint rámutatott, 1848-cal kapcsolatban mindenki másban találja meg a maga igazát: ki a mérsékelt Széchenyiben, ki a harcos Kossuthban; kinek Görgey, kinek Bem; kinek a pákozdi győzelem, kinek az aradi vértanúk áldozata jelenti az 1848-as forradalmat és szabadságharcot. A képviselő megjegyezte: számára a reményt, az új utakat kereső közösség bátor kiteljesedését idézi a 48-as tavasz.
A megemlékezésen a Ficánka óvoda csemetéi adtak elő 1848-as dalokat és verseket, a résztvevők pedig elhelyezték virágaikat a hősi emlékműnél a templomkertben.