2019. június 16., vasárnap
Jusztin névnap

Ki szavazott Trumpra?

Aki a mindennapi valóságot úgy tapasztalta, amilyen - Kanada volt miniszterelnöke szerint a globalizáció hívei csupán egy ideában hisznek és nem látják a valóságot.

Bárhol élők-valahol élők.
Globalisták-konzervatívok.
Álomvilág-valóság.

Nagyjából ezekkel az ellentétpárokkal írja le Kanada háromszoros ex-miniszterelnöke, Stephen Harper egy januári anyagában, milyen nézetek feszülnek egymásnak manapság.

Fejtsük ki bővebben. A Prager University számára készített videóban a korábbi politikus azt fejtegeti, hogy bár korábban kevesen gondolták volna, hogy Donald Trump megnyeri az elnökválasztást, mégis ez történt.

Miért?

Mert egyre többen látták és érezték bőrükön azt Amerikában, hogy a globalizmus nem értük van. Megfoghatatlan, és egy téves elképzelésen alapul. Fő támogatói David Goodhart újságíró szavaival élve csak a „bárhol élők”, akik általában multinacionális és nemzetközi cégeknél dolgoznak, akiket kevésbé érint az, hogy éppen Londonba, vagy Szingapúrba helyezik ki munkára. Munkájukat kevésbé fenyegeti a behozatali verseny vagy a technológiai áthelyezés. Támogatják mindegyik nemzetközi kereskedelmi egyezmént és a nagymértékű bevándorlást. Ők azok, akik bárhol tudnak élni. És ők azok, akik korábban dominálták minden fejlett ország politikáját.

Itt csak egy bibi van. Hogy többen vannak azok, akik a „valahol élők.” A gyári dolgozók, kisvállalkozók, alkalmazottak, vagy bolti eladók. Akiknek gyerekei helyi iskolába járnak, a szülei és barátai a közelben élnek és a helyi sportcsapatnak drukkolnak. Ők az a réteg, akik sokkal érzékenyebbek egy-egy belpolitikai vagy egy céges döntésre. Ők azok, akik a valóságot tapasztalják.

A tény az, hogy a törvényeket és szabályozásokat valamint a stabilitást a nemzetek adják és nem a globális intézmények.

„Egy nemzet minden hibájával együtt a konkrét valóság. A globális közösség nem más, mint egy fogalom”

-mondja. És ez a dinamikaváltás („bárhol” elit vs. „valahol” populista) nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában is megfigyelhető.

Egy demokratikus rendszerben pedig a „valahol élő” réteget kell szolgálni. Általában erre a konzervatívok képesek. Harper persze nem azt mondja, hogy szembe kell menni az eddigi gyakorlatokkal (szabad piac, globalizáció, bevándorlás), csupán

szélsőségektől mentesen a helyi polgárok érdekeit, és nem az eszméket kell képviselni.