2020. május 25. // Orbán névnap

Az élet bűn és halál fölötti győzelmét ünneplik a keresztények

2019. április 21. 11:22
MTI, Hirado.hu
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Ma van húsvét vasárnapja a nyugati keresztény egyházakban.

A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A félelem legyőzésére hívott fel a pápa a vigilián

Ferenc pápa arra szólította fel az embereket a szombat esti vigilián, hogy győzzék le a félelmet és a kétségbeesést, mert ezek véget vetnek a reménynek. A húsvéti virrasztás szertartása hagyomány szerint a teljesen sötétbe boruló Szent Péter-bazilika bejárati csarnokában indult, ahol az egyházfő megáldotta a tüzet és a húsvéti gyertyát. A gyertyára rávéste a görög ábécé első és utolsó betűjét, az alfát és az ómegát, valamint az idei évszámot. A gyertyaviaszba négy tömjénmagot is beleillesztett kereszt alakban. Ezt követően a pápa meggyújtotta a gyertyát, és azt kézben tartva a bazilika főoltáráig haladt, a vele koncelebráló papoktól kísérve.

A szokás szerint a hívőkkel teli Szent Péter-bazilika ezalatt teljes csendben volt, a fényeket eloltották, és csak a papok és a hívők kezében levő gyertyák világították meg az épület belsejét. A bazilikában akkor gyulladtak meg a fények, amikor a pápa az oltárhoz ért. A szertartás során megszólalnak a Szent Péter-bazilika három napja néma harangjai is.

A pápa szentbeszédében az életnek arról a négy nagy kövéről szólt, amelyek „szétzúzzák a reményeket és várakozásokat”. Ezek: „a halál, a bűn, a félelem és a világi dolgokhoz való ragaszkodás”. „A reményt gyakran a bizalom elvesztésének a köve is gyengíti. Amikor eluralkodik az az elképzelés, hogy minden dolog rosszul megy, és a legrosszabb esetben a rossz nem is ér véget soha, akkor arra a lemondással teli hiedelemre jutunk, hogy a halál erősebb az életnél, és cinikussá, gúnyolódóvá válunk… és végül kialakul az a lelki állapot, amelyben csak a sírra gondolunk: minden ott ér véget reménytelenül” – mondta, és felszólította a hívőket, hogy kérdezzék meg maguktól, merre vezet az útjuk az életükben, és ne temessék el a reményt.

Ferenc pápa a virrasztáson nyolc személyt részesített a keresztség, valamint az első áldozás és bérmálkozás szentségében. Három férfi és öt nő van közöttük: a legfiatalabb 21, a legidősebb 61 éves.

vehir.hu

További cikkek

Ferenc pápa: a járvány száműzze az emberek közötti közönyt, egoizmust, megosztottságot
Ferenc pápa: a járvány száműzze az emberek közötti közönyt, egoizmust, megosztottságot
Európában szolidaritást, a világban azonnali és globális fegyverletételt, a nemzetközi szankciók és a szegényebb államok adósságának enyhítését szorgalmazta Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében, amelyet a járványhelyzetben az üres Szent Péter-bazilikában mondott el a központi lodzsa helyett.
A protestáns egyházak vezetői is elmondták húsvéti gondolataikat
A protestáns egyházak vezetői is elmondták húsvéti gondolataikat
Jézus a bezárt ajtón keresztül, otthonainkban is meg tud látogatni - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott, hogy ha egymástól el is választ most bennünket a baj, Krisztustól semmi sem választ el.
Videóban üzent a veszprémi érsek
Videóban üzent a veszprémi érsek
Mivel a húsvéti egyházi szertartásokat csak hívek nélkül tudta megtartani az egyház a templomokban és a bazilikában, Udvardy György veszprémi érsek videóban mondta el ünnepi gondolatait.
Erdő Péter: az ünnep alkalom, hogy szembenézzünk a hitünkkel
Erdő Péter: az ünnep alkalom, hogy szembenézzünk a hitünkkel
Krisztus feltámadásának ünnepe alkalom, hogy szembenézzünk a saját hitünkkel - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában.
Youtube-on követhetjük a húsvéti vallási szertartásokat
Youtube-on követhetjük a húsvéti vallási szertartásokat
Számos érsekség, közte a veszprémi is a közösségi média segítségével tartja meg a húsvéti szertartásait. A keresztények legnagyobb ünnepében így minden hívő otthonról is részt vehet.
2020. május 25. // Orbán névnap