A dr. Márfi Gyula veszprémi érseket ábrázoló festményt dr. Takáts István érseki kancellár ajánlotta a közösség figyelmébe. Hangsúlyozta: a jó mű az, ami nem a fénykép merevségét sugározza, nem egyetlen pillanatot akar megragadni, hanem magában hordozza az ábrázolt személy egyéniségét is, megragadja és megmutatja a személyiséget. Ezen a képen olyan eleven és élő az, akit ábrázol, hogy szinte várjuk, mikor fog megszólalni.
Hozzátette: a színeknek is szimbolikus jelentősége van, kifejezik életünket. A festményen a kék szín dominál, ami az ikonográfiában az isteni szférának fenntartott árnyalat, ez is jól mutatja az érsek helyét és feladatát a világban. Az egyházmegye vezetőjének keze a Biblián pihen, kifejezve ezzel, hogy az érsek ismerője az abban leírtaknak, átvitt értelemben és szó szerint is a könyvhöz nyúl , életében abból táplálkozik, merít erőt.
Amikor dr. Márfi Gyula láthatta az elkészült portrét, elmondta: bár a saját látványáért nem kifejezetten rajong, az alkotás élethű kivitelezése őt is lenyűgözi. Az érseknek különösen a humoros lelkületét megvillantó "huncut mosoly" tetszik a festményen.