2020. december 4.
//
Barbara, Borbála névnap

Jobb lesz veszpréminek lenni 2023 után?

Nem egyéneken, hanem közösségeken és együttműködéseken múlik, hogy a 2023-as EKF-év után jobb lesz-e Veszprém élete.

Fórumra hívta a veszprémi civileket az Európa Kulturális Főváros 2023 program péntek délutánra. A Hangvilla harmadik emeletére szervezett eseményre minden olyan veszprémi nem profitorientált egyesület és alapítvány jelentkezhetett, aki hozzátenne az EKF-vízióhoz. Az első ilyen fórum – mert hogy több is lesz- teltházzal indult.

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program fontos partnerként tekint a területén működő civil szerveződésekre. A remények szerint az EKF csapata és a civilek sikeres hazai- és nemzetközi programokat valósíthatnak meg, valamint a közös munka eredményeként fejlesztéseket vihetnek végbe annak érdekében, hogy Veszprém és a Bakony-Balaton régió egy élhetőbb hely legyen.

Az első Civil Fórumon Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Mike Friderika az EKF Programfejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok igazgatója mutatták be a Veszprém-Balaton 2023 program céljait, eddigi eredményeit és részletesen ismertetették az EKF civil szervezetekkel való jelenlegi és jövőbeni kapcsolódási lehetőségeit.

A felvezetőben Porga Gyula kihangsúlyozta, az EKF program nem elsősorban infrastrukturális fejlesztésekről és a Veszprém utcáin megforduló világsztárokról és fesztiválokról szól majd. Lehetnek persze ilyen aspektusok is, de a térségbeli közösségfejlesztés, és az, hogy 2023 után jobb legyen Veszpréminek lenni, előrébb való. A koncepció kidolgozására alig több mint 3 év áll rendelkezésre.

Mi a recept?

Megírt és egyből átvehető recept az nincs, hisz minden eddigi EKF város más és más adottságokkal rendelkezett. Van viszont lehetőség, hogy a civilekkel együtt gondolkodva olyan kulturális programok jöjjenek létre, amellyel a városlakók szemléletét pozitívan befolyásolva Veszprém egy boldogabb város lehet. Ezt nem egyének fogják véghez vinni, hanem „mi”- mondta Porga Gyula a teremben ülő civil szervezetekre mutatva. A sok kicsi víziót három év alatt kell összerakni.

Mike Friderika volt az, aki lényegében megírta a győztes veszprémi EKF pályázatot, most ennek főbb célkitűzéseit és adatait ismertette, hisz mint mondta, kívülről talán nem látszik, de a háttérben már javában dolgozik egy komolyan vehető 16 fős stáb. Munkájukat leginkább jelenleg az adminisztráció tölti ki. A fórumon az is elhangzott, a pályázat megnyerésével csak 2023-ban jár némi pénzösszeg a címet adományozó EU-tól, addig forrásokat kell szerezni és összehangolni a terveket. Ezek részleteit és feltételeit egyeztetik jelenleg.

A pénzügyi hátteret tehát a városnak és a régiónak kell előteremteni. Jó hír, hogy a kormány komolyan gondolja Veszprém szereplését, és már 5,5 milliárd forintot ítélt idén a pályázatra, és a minap nevezte ki Navracsics Tibor korábbi EU-biztost és országgyűlési képviselőt hazai EKF-kormánybiztosnak.

Mike Friderika beszélt arról is, hogy a koncepció szerint a lakótelepek kiemelt fontosságúak lesznek a programban, hisz cél, hogy ne csak a belvárost tegyék kulturálisan élővé. Korábban ennek felvezetéseként tartottak szabadtéri mozit a Stromfelden. Fontosnak tartják továbbá, hogy a meglévő belvárosi köztereket új funkciókkal töltsék meg. „Egy kis csavarral” fejlesztenék a városhasználatot is, amelynek középpontjában a tervek szerint a kultúra mellett a sport is szerepet játszik majd. Az elhagyatott épületek kulturális hasznosítása és a fiatalabb, digitális generáció bevonása szintén fontos alappillére az EKF programnak.

A teltházas programon elhangzott az is, hogy program lényegében az önkéntesség, a partnerség, helyi identitás, a hagyomány és innováció, valamint a környezettudatos tervezés és szervezés témái köré épül.

A EKF program Mike Friderika szerint akkor lehet sikeres, ha mind a város, mind a régió az európai kulturális színtér szerves részévé válik, ha nem hallunk több „mindegy”-et a Veszprémben és térségben élőktől, ha kevésbé lesz diverzifikált a szezonalitás és a gazdaság, ha a kulturális tevékenységek környezetileg fenntarthatóvá válnak, ha a városi térhasználat közösségi igényeknek megfelelően fejlődik és ha a dizájn-vezérelte városfejlesztési elvek meghonosodnak.

A szervezők felhívták a figyelmet arra, hogy lesz még alkalom a közös gondolkozásra és a kapcsolódásra, ugyanis a tervek szerint 2020-ban újabb eseményt szerveznek, amire már a Bakony-Balaton régióban működő szervezeteket is várják.

Ge. Á.
Kovács Bálint

További cikkek

Írásban válaszolt a veszprémiek kérdéseire a polgármester
Írásban válaszolt a veszprémiek kérdéseire a polgármester
Mivel a jelenlegi helyzetben nem lehet közmeghallgatást rendezni, Porga Gyula polgármester írásban fogadta a kérdéseket és mindenkinek személyesen válaszolt. Néhány, sokak által felhozott témával kapcsolatban közleményben is összefoglalta álláspontját.
Megnyitott az eplényi síaréna
Megnyitott az eplényi síaréna
Megnyitották az első sípályát az eplényi síarénában - közölte a síközpont csütörtökön a közösségi oldalán, ahol a járványügyi szabályok betartásának fontosságára is figyelmeztettek.
Csak az számít, mire van szüksége az embereknek
Csak az számít, mire van szüksége az embereknek
Rekordszavazattal választották meg két és fél éve országgyűlési képviselőnek, most pedig már az állatok védelmét is rábízták országos szinten. Ovádi Péterrel beszélgettünk parlamenti kulisszatitkokról, a miniszterelnökről, „gombnyomogatásról” és 2022-ről.
Országos kórházfőparancsnok: nincs olyan kapacitáshiány, amely hátráltatná a védekezést
Országos kórházfőparancsnok: nincs olyan kapacitáshiány, amely hátráltatná a védekezést
Nincs olyan kapacitás-, technikai vagy védőeszközhiány az egészségügyi intézményekben, amely hátráltatná a védekezést - mondta Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén.
Lépcsőt újítottak fel a Cholnokyn
Lépcsőt újítottak fel a Cholnokyn
Megújult egy köztéri lépcső és új járdaszakaszt is építettek a Cholnoky lakótelepen.