2021. március 8.
//
Zoltán névnap

Jobb lesz veszpréminek lenni 2023 után?

Nem egyéneken, hanem közösségeken és együttműködéseken múlik, hogy a 2023-as EKF-év után jobb lesz-e Veszprém élete.

Fórumra hívta a veszprémi civileket az Európa Kulturális Főváros 2023 program péntek délutánra. A Hangvilla harmadik emeletére szervezett eseményre minden olyan veszprémi nem profitorientált egyesület és alapítvány jelentkezhetett, aki hozzátenne az EKF-vízióhoz. Az első ilyen fórum – mert hogy több is lesz- teltházzal indult.

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program fontos partnerként tekint a területén működő civil szerveződésekre. A remények szerint az EKF csapata és a civilek sikeres hazai- és nemzetközi programokat valósíthatnak meg, valamint a közös munka eredményeként fejlesztéseket vihetnek végbe annak érdekében, hogy Veszprém és a Bakony-Balaton régió egy élhetőbb hely legyen.

Az első Civil Fórumon Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Mike Friderika az EKF Programfejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok igazgatója mutatták be a Veszprém-Balaton 2023 program céljait, eddigi eredményeit és részletesen ismertetették az EKF civil szervezetekkel való jelenlegi és jövőbeni kapcsolódási lehetőségeit.

A felvezetőben Porga Gyula kihangsúlyozta, az EKF program nem elsősorban infrastrukturális fejlesztésekről és a Veszprém utcáin megforduló világsztárokról és fesztiválokról szól majd. Lehetnek persze ilyen aspektusok is, de a térségbeli közösségfejlesztés, és az, hogy 2023 után jobb legyen Veszpréminek lenni, előrébb való. A koncepció kidolgozására alig több mint 3 év áll rendelkezésre.

Mi a recept?

Megírt és egyből átvehető recept az nincs, hisz minden eddigi EKF város más és más adottságokkal rendelkezett. Van viszont lehetőség, hogy a civilekkel együtt gondolkodva olyan kulturális programok jöjjenek létre, amellyel a városlakók szemléletét pozitívan befolyásolva Veszprém egy boldogabb város lehet. Ezt nem egyének fogják véghez vinni, hanem „mi”- mondta Porga Gyula a teremben ülő civil szervezetekre mutatva. A sok kicsi víziót három év alatt kell összerakni.

Mike Friderika volt az, aki lényegében megírta a győztes veszprémi EKF pályázatot, most ennek főbb célkitűzéseit és adatait ismertette, hisz mint mondta, kívülről talán nem látszik, de a háttérben már javában dolgozik egy komolyan vehető 16 fős stáb. Munkájukat leginkább jelenleg az adminisztráció tölti ki. A fórumon az is elhangzott, a pályázat megnyerésével csak 2023-ban jár némi pénzösszeg a címet adományozó EU-tól, addig forrásokat kell szerezni és összehangolni a terveket. Ezek részleteit és feltételeit egyeztetik jelenleg.

A pénzügyi hátteret tehát a városnak és a régiónak kell előteremteni. Jó hír, hogy a kormány komolyan gondolja Veszprém szereplését, és már 5,5 milliárd forintot ítélt idén a pályázatra, és a minap nevezte ki Navracsics Tibor korábbi EU-biztost és országgyűlési képviselőt hazai EKF-kormánybiztosnak.

Mike Friderika beszélt arról is, hogy a koncepció szerint a lakótelepek kiemelt fontosságúak lesznek a programban, hisz cél, hogy ne csak a belvárost tegyék kulturálisan élővé. Korábban ennek felvezetéseként tartottak szabadtéri mozit a Stromfelden. Fontosnak tartják továbbá, hogy a meglévő belvárosi köztereket új funkciókkal töltsék meg. „Egy kis csavarral” fejlesztenék a városhasználatot is, amelynek középpontjában a tervek szerint a kultúra mellett a sport is szerepet játszik majd. Az elhagyatott épületek kulturális hasznosítása és a fiatalabb, digitális generáció bevonása szintén fontos alappillére az EKF programnak.

A teltházas programon elhangzott az is, hogy program lényegében az önkéntesség, a partnerség, helyi identitás, a hagyomány és innováció, valamint a környezettudatos tervezés és szervezés témái köré épül.

A EKF program Mike Friderika szerint akkor lehet sikeres, ha mind a város, mind a régió az európai kulturális színtér szerves részévé válik, ha nem hallunk több „mindegy”-et a Veszprémben és térségben élőktől, ha kevésbé lesz diverzifikált a szezonalitás és a gazdaság, ha a kulturális tevékenységek környezetileg fenntarthatóvá válnak, ha a városi térhasználat közösségi igényeknek megfelelően fejlődik és ha a dizájn-vezérelte városfejlesztési elvek meghonosodnak.

A szervezők felhívták a figyelmet arra, hogy lesz még alkalom a közös gondolkozásra és a kapcsolódásra, ugyanis a tervek szerint 2020-ban újabb eseményt szerveznek, amire már a Bakony-Balaton régióban működő szervezeteket is várják.

Ge. Á.
Kovács Bálint

További cikkek

Magyarországra jön Ferenc pápa
Magyarországra jön Ferenc pápa
Ferenc pápa Magyarországra látogat és részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-i záró szentmiséjén - közölte Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hétfőn.
Meghaladta az egymilliót a beoltottak száma
Meghaladta az egymilliót a beoltottak száma
Meghaladta az egymilliót a koronavírus ellen beoltottak száma Magyarországon -mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.
Online pályázati tájékoztatót és fogadóórát tart a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.
Online pályázati tájékoztatót és fogadóórát tart a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.
A nagy érdeklődésre számot tartó pályázati felhívásokkal kapcsolatban március 10-én 15:30 és 17 óra között online pályázati tájékoztató fórumot tart a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. Az online eseményen összefoglaló tájékoztatót tart és a felmerülő kérdésekre is válaszol Mihályi Patrícia a Veszprém-Balaton Zrt. pályázati és forrástermelési koordinátora.
Süle Zsolt ott van A Dal döntőjében
Süle Zsolt ott van A Dal döntőjében
Kialakult A Dal 2021 március 13-i döntőjének mezőnye, miután a szombati második elődöntőből Süle Zsolt a Befúj című dallal, a Swing á la Django és Herrer Sára feat. Sárközi Lajos a Maradokkal, Radics Gigi az Egy vagy velem című számmal, valamint Andelic Jonathan az Áldommal bejutott a fináléba. A Dal 2021 Legjobb Dalszöveg Írója különdíjat Kardos-Horváth János vehette át.
Újabb történelmi lelet került elő a 8-as út építkezésénél
Újabb történelmi lelet került elő a 8-as út építkezésénél
Nemrég 7. századbeli avar kori temetőt tártak fel a 8-as út építkezésénél, legutóbb pedig egy mostanáig ismeretlen II. világháborús lövészárokra bukkantak, amelyben egy szovjet katona földi maradványait is megtalálták.