2020. augusztus 9. // Emőd névnap

A fogyatékkal élők támogatási rendszerének finomhangolására lenne szükség

Jelentős előrelépések történtek az elmúlt években a fogyatékkal élők társadalmi felzárkóztatása és támogatása terén az elmúlt években, azonban mint minden rendszerben, itt is van még hova fejlődni. Többek között erről esett szó a Fogyatékosügyi Kerekasztal szombati beszélgetésén.

A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a teljesen átlagos életet élőknek, hogy akár kényesebb témákat is feszegetve, kötetlen beszélgetés formájában megismerjék a fogyatékkal élők mindennapjait, illetve hogy a megye érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetei tolmácsolhassák észrevételeiket a döntéshozók felé – mondta el Brokés Judit, a Fogyatékosügyi Kerekasztal elnöke.

A kerekasztal számos szervezetet és tömörít: van, amelyik autista gyermekekkel foglalkozik, mint az AutiSpektrum Egyesület, más a mozgássérülteknek szervez szabadidős, sport és kulturális programokat, mint a Mozgássérültek Aktív Egyesülete, megint másik a látássérültek képességeinek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, mint a Vakok és Gyengénlátók Veszprémi Egyesülete, vagy éppen a hallássérültek életét igyekszik megkönnyíteni az akadálymentesítés révén, mint a Csend Világa Alapítvány. Egy kicsit mindannyian mással foglalkoznak, más területeket érintenek, de a missziójuk azonos: formálni a szemléletet. És nem véletlenül használják ezt a szót a társadalmi érzékenyítés helyett, hiszen érzékenyek például különböző ételekkel, alapanyagokkal szemben vagyunk, nem emberekkel – az megint csak valamiféle megkülönböztetés, kirekesztés lenne az elfogadás helyett.

Ez a sokszor társadalmi munkában végzett tevékenység ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű. Bár a fogyatékkal élők támogatottsága az elmúlt közel tíz évben rengeteget nőtt, mindig lehet finomhangolni a rendszeren.

Éppen ezért is vett részt örömmel a fórumon Sótonyi Mónika önkormányzati és Ovádi Péter országgyűlési képviselő, hiszen mint a parlamenti képviselő is megjegyezte, ő maga elsősorban a statisztikákkal találkozik, amelyek jó eredményeket mutatnak, de nem feltétlenül fedik le a teljes képet.

Előbbiek egyébként tényleg némi optimizmusra adhatnak okot. 2010 óta például több mint duplájára emelkedett a fogyatékosügyi szervezetek támogatása: anno 8 szervezet kapott 522 millió forintot, idén már 1, 114 milliárd forint jutott 13 érdekvédelmi és civil szervezetre. Jelentős jogalkotási lépések történtek a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása érdekében is, 2011-hez képest pedig az addigi 18%-ról több mint a duplájára, 41,6%-ra nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma.

Emellett a kormány

  • létrehozta a GYOD-ot, amelynek összege folyamatosan emelkedik;
  • két év alatt 20 millióval nőtt a segítőkutya-kiképzés támogatás (2017: 25,3 millió Ft, 2019: 45,3 millió Ft);
  • 2010-hez képest közel hatszorosára emelkedett (2010-ben 5 millió Ft, 2019-ben 29,6 millió Ft) a szülősegítő szolgáltatások támogatása;
  • több támogató központ is elkészült, például a Vakok Állami Intézetének Budapesti Központja, a Tatai Központ és az Agárdi Rehabilitációs Központ;
  • 4 milliárd forintos támogatással megvalósult az infokommunikációs akadálymentesítési pályázat;
  • valamint a paralimpikonok felkészülését is egyre növekvő mértékben segítik (London 2012: 70 millió Ft, Rio de Janeiro 2016: 140 millió Ft)
  • a parasportnak (febr. 22.) és a sikertsportnak pedig külön napja (jún. 2.) van.

A számos támogatás ellenére ugyanakkor felmerülhet a kérdés: eleget tettünk már? Mik azok a területek, ahol még fejlődni kellene? A válaszok a kérdésekre: nem, mindig lehet min javítani és utóbbira, például a pályázati rendszer. A szervezetek képviselői szerint hiába nőtt jelentős mértékben a civilek számára elnyerhető támogatási összegek, ezekből a fogyatékkal élőket segítő szervezetek sajnos nem minden esetben részesülnek – vagy legalábbis nem időben. A rendszer ugyanis minden civil szervezetet egy kalap alá vesz – környezetvédelmitől az érdekvédelmiig –, abból pedig akad jócskán, míg a források azért minden gazdasági növekedés ellenére végesek. Így aztán hiába nyer valaki egy pályázaton, lehet, hogy első körben csak a várólistára kerül forráshiány miatt, és mire megérkezik az összeg, a program, amire pályáztak, már rég időszerű lenne. „Nem azt mondjuk, hogy pozitív diszkriminációt szeretnénk, de egyelőre nehézséget okoz, hogy nincs egy kollégium, ami csak a fogyatékkal élőket támogatná” – összegeztek a jelenlévők.

Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy sokszor nem a soft elemek, a szemléletformálást és a fogyatékkal élők mindennapjainak támogatását megcélzó programok a legköltségesebbek, hanem a mindennapi működés, például egy épület bérlése, rezsiköltsége, ami már önmagában akkora kiadást jelent, hogy a segítők rendes bérezésére nem is igen van lehetőség. A megoldást éppen ezért talán az jelenthetné, ha állami és helyi szinten is úgy alakítanák ki a pályázati rendszert, hogy külön keretből gazdálkodhassanak a fogyatékkal élőket segítő érdekvédelmi szervezetek.

Bertalan Melinda
Kovács Bálint

További cikkek

Megyénkben is átlépte a 100-at a megbetegedések száma
Megyénkben is átlépte a 100-at a megbetegedések száma
Vasárnapra újabb 43 embernél mutatták ki a koronavírus megbetegedést Magyarországon, Veszprém megyében pedig 11 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a vírus kirobbanása óta 108 ilyen esetről tudunk. Jó hír, hogy nincs újabb elhunyt.
30 évig voltak a vendégeink az atomtöltetek Veszprém mellett
30 évig voltak a vendégeink az atomtöltetek Veszprém mellett
A helyiek csak Kis-Moszkvának nevezték, valójában a ma is ismert legpusztítóbb erejű fegyvereket tárolták Veszprém tőszomszédságában az erdő mélyén a szocialista rendszerben. Így voltunk stratégiailag fontos pont és célpont egyszerre.
Megnyitották a balatonfüredi borheteket
Megnyitották a balatonfüredi borheteket
Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.
A veszprémi sellőlány nem a hangjával csábít
A veszprémi sellőlány nem a hangjával csábít
Ariel, Ficánka, Sebastian – bizonyára ismerősen csengnek a nevek. Esetünkben azonban nem a Kis Hableányról, hanem egy igaz történetről lesz szó. A veszprémi születésű Eszes Fanni ugyanis az első magyar sellőlány, aki nem mellesleg már világversenyen is képviselte hazánkat.
Az első utcazenész már megérkezett
Az első utcazenész már megérkezett
Elkészült Kolodko Mihály gerilla szobrászművész második, Veszprémbe tervezett miniszobra: az utcazenészt formázó figura a Kossuth utca alján kapott helyet.
2020. augusztus 9. // Emőd névnap