2021. május 18.
//
Erik névnap

A fogyatékkal élők támogatási rendszerének finomhangolására lenne szükség

Jelentős előrelépések történtek az elmúlt években a fogyatékkal élők társadalmi felzárkóztatása és támogatása terén az elmúlt években, azonban mint minden rendszerben, itt is van még hova fejlődni. Többek között erről esett szó a Fogyatékosügyi Kerekasztal szombati beszélgetésén.

A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a teljesen átlagos életet élőknek, hogy akár kényesebb témákat is feszegetve, kötetlen beszélgetés formájában megismerjék a fogyatékkal élők mindennapjait, illetve hogy a megye érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetei tolmácsolhassák észrevételeiket a döntéshozók felé – mondta el Brokés Judit, a Fogyatékosügyi Kerekasztal elnöke.

A kerekasztal számos szervezetet és tömörít: van, amelyik autista gyermekekkel foglalkozik, mint az AutiSpektrum Egyesület, más a mozgássérülteknek szervez szabadidős, sport és kulturális programokat, mint a Mozgássérültek Aktív Egyesülete, megint másik a látássérültek képességeinek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, mint a Vakok és Gyengénlátók Veszprémi Egyesülete, vagy éppen a hallássérültek életét igyekszik megkönnyíteni az akadálymentesítés révén, mint a Csend Világa Alapítvány. Egy kicsit mindannyian mással foglalkoznak, más területeket érintenek, de a missziójuk azonos: formálni a szemléletet. És nem véletlenül használják ezt a szót a társadalmi érzékenyítés helyett, hiszen érzékenyek például különböző ételekkel, alapanyagokkal szemben vagyunk, nem emberekkel – az megint csak valamiféle megkülönböztetés, kirekesztés lenne az elfogadás helyett.

Ez a sokszor társadalmi munkában végzett tevékenység ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű. Bár a fogyatékkal élők támogatottsága az elmúlt közel tíz évben rengeteget nőtt, mindig lehet finomhangolni a rendszeren.

Éppen ezért is vett részt örömmel a fórumon Sótonyi Mónika önkormányzati és Ovádi Péter országgyűlési képviselő, hiszen mint a parlamenti képviselő is megjegyezte, ő maga elsősorban a statisztikákkal találkozik, amelyek jó eredményeket mutatnak, de nem feltétlenül fedik le a teljes képet.

Előbbiek egyébként tényleg némi optimizmusra adhatnak okot. 2010 óta például több mint duplájára emelkedett a fogyatékosügyi szervezetek támogatása: anno 8 szervezet kapott 522 millió forintot, idén már 1, 114 milliárd forint jutott 13 érdekvédelmi és civil szervezetre. Jelentős jogalkotási lépések történtek a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása érdekében is, 2011-hez képest pedig az addigi 18%-ról több mint a duplájára, 41,6%-ra nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma.

Emellett a kormány

  • létrehozta a GYOD-ot, amelynek összege folyamatosan emelkedik;
  • két év alatt 20 millióval nőtt a segítőkutya-kiképzés támogatás (2017: 25,3 millió Ft, 2019: 45,3 millió Ft);
  • 2010-hez képest közel hatszorosára emelkedett (2010-ben 5 millió Ft, 2019-ben 29,6 millió Ft) a szülősegítő szolgáltatások támogatása;
  • több támogató központ is elkészült, például a Vakok Állami Intézetének Budapesti Központja, a Tatai Központ és az Agárdi Rehabilitációs Központ;
  • 4 milliárd forintos támogatással megvalósult az infokommunikációs akadálymentesítési pályázat;
  • valamint a paralimpikonok felkészülését is egyre növekvő mértékben segítik (London 2012: 70 millió Ft, Rio de Janeiro 2016: 140 millió Ft)
  • a parasportnak (febr. 22.) és a sikertsportnak pedig külön napja (jún. 2.) van.

A számos támogatás ellenére ugyanakkor felmerülhet a kérdés: eleget tettünk már? Mik azok a területek, ahol még fejlődni kellene? A válaszok a kérdésekre: nem, mindig lehet min javítani és utóbbira, például a pályázati rendszer. A szervezetek képviselői szerint hiába nőtt jelentős mértékben a civilek számára elnyerhető támogatási összegek, ezekből a fogyatékkal élőket segítő szervezetek sajnos nem minden esetben részesülnek – vagy legalábbis nem időben. A rendszer ugyanis minden civil szervezetet egy kalap alá vesz – környezetvédelmitől az érdekvédelmiig –, abból pedig akad jócskán, míg a források azért minden gazdasági növekedés ellenére végesek. Így aztán hiába nyer valaki egy pályázaton, lehet, hogy első körben csak a várólistára kerül forráshiány miatt, és mire megérkezik az összeg, a program, amire pályáztak, már rég időszerű lenne. „Nem azt mondjuk, hogy pozitív diszkriminációt szeretnénk, de egyelőre nehézséget okoz, hogy nincs egy kollégium, ami csak a fogyatékkal élőket támogatná” – összegeztek a jelenlévők.

Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy sokszor nem a soft elemek, a szemléletformálást és a fogyatékkal élők mindennapjainak támogatását megcélzó programok a legköltségesebbek, hanem a mindennapi működés, például egy épület bérlése, rezsiköltsége, ami már önmagában akkora kiadást jelent, hogy a segítők rendes bérezésére nem is igen van lehetőség. A megoldást éppen ezért talán az jelenthetné, ha állami és helyi szinten is úgy alakítanák ki a pályázati rendszert, hogy külön keretből gazdálkodhassanak a fogyatékkal élőket segítő érdekvédelmi szervezetek.

Bertalan Melinda
Kovács Bálint

További cikkek

Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i)
Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i)
Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott.
140 éve egymásért! – Kerek évfordulót ünnepel a Magyar Vöröskereszt
140 éve egymásért! – Kerek évfordulót ünnepel a Magyar Vöröskereszt
Hazánk legnagyobb humanitárius szervezete 2021. május 16-án ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. 1881-ben ezen a napon alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Vörös-kereszt Férfiegylete, mely másnap a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel egyesülve megalapította a Magyar Vöröskereszt elődjét.
A helyi állatvédőknek segít az üzletlánc Veszprémben is
A helyi állatvédőknek segít az üzletlánc Veszprémben is
Kétnapos akcióban gyűjtik a magyarországi Interspar áruházakban, köztük a veszprémiben is a macska- és kutyaeledeleket a „Mancs a bajban!” kezdeményezés keretében. Szombat délelőtt Veszprémben volt a program részleteit bemutató sajtótájékoztató.
Szombaton nyitottak meg az országos közművelődési és kulturális intézmények
Szombaton nyitottak meg az országos közművelődési és kulturális intézmények
A Veszprém Agóra 13 másik magyarországi agórával és több mint ezer közművelődési intézménnyel együttműködve rollup-kiállítással csatlakozott az országos megnyitó eseménysorozathoz.
Mentális menedékünk: a nosztalgia
Mentális menedékünk: a nosztalgia
Amikor 2020 tavaszán kitört a világjárvány, az emberiség nagy része a valóság elől menekülve a múlt felé fordult: régi filmekkel, zenékkel, emlékekkel leltünk megnyugvást. S bár ez elsőre klasszikus struccpolitikának tűnhet, pszichológusok szerint a nosztalgia akár segíthet is túllendülni a Covid letargiánkon.