2020. december 1.
//
Elza névnap

Bagaméri, fagylaltját a Petőfi Színházban méri

Bagaméri, Lópici Gáspár, Kis Rece. Az ikonikus alakok és a jól ismert történet ezúttal a Petőfi Színház színpadán elevenedik meg: szeptember 20-án debütál a Keménykalap és krumpliorr.

„Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri.” Ha a történet egy kicsit már meg is kopott az emlékeinkben, a híres mondatot biztosan mindenki fel tudja idézni mind a mai napig, aki látta a Csukás István azonos műve alapján készült filmsorozatot, illetve a mozifilmet. A Petőfi Színház jóvoltából most itt az ideje, hogy ismét belépjünk a Hörömpő Cirkusz varázslatos világába, amelyet öt jó barát azért hoz létre, hogy felvidítsák a tavaszi szünetet betegen töltő Panni napjait.

A történetet ezúttal Oberfrank Pál tolmácsolásában láthatjuk, aki a bemutató előtt tartott médianapon elárulta, szerencsések voltak, mert volt mire támaszkodniuk Csukás művén és a filmen kívül is. „A Janik László-Varga Bálint szerzőpáros egyszer már színpadra alkalmazta a a történetet a Szegedi Pinceszínházban, amit Csukás István is látott és nagyon tetszett neki. Ezt találtuk meg mi is, és ez alapján úgy érzem, egy nagyon szép előadás született. A pandémia ellenére is egy egészen katartikus találkozáson próbafolyamaton vagyunk túl lassan: rendkívül tehetségesek a gyerekek és csodálatos velük a munka” - mondta el az igazgató.

Na de mennyiben lesz más az előadás, mint a könyv, illetve a film? Annyiban bizonyosan, hogy majmok helyett ezúttal teknőslopás történik, és nem a nyári, hanem a tavaszi szünet idején zajlik a történet? Emellett, mivel színpadi adaptációról van szó, nem feltétlenül látunk majd minden szereplőt, de persze a kulcsfigurák: Bagaméri, Lópici Gáspár és a gyerekek (Kis Rece, Panni, Marci, Karcsi, Süle és Jóska) nem maradhatnak ki, ahogy néhány karakterszereplővel is találkozhatunk. „Ugyanígy a híres mondatok mindegyike sem feltétlenül hangzik el, de ettől függetlenül még egy nagyon színes előadás született, amiben a gyerekek tehetségén túl kiskutyával, oroszlánnal, egy egész állatkerttel is találkozhatunk. A zenés darab dallamvilága is egészen varázslatos, a díszlet, a jelmezek is nagyon szépek, az pedig, ahogy az egész tér be van világítva, rengeteget tesz hozzá az előadáshoz” – tette hozzá az igazgató.

Mint mondta, bár a darab arról szól, hogyan próbálják a fiúk Panni napjainak megszépítése érdekében megvalósítani a hirtelen ötletből született Hörömpő Cirkuszt, valójában nem is a végeredmény a fontos, hanem maga az út, ahogy eljutnak odáig: a leleményességük, az összetartásuk, a barátságuk, a problémák leküzdésére tett próbálkozásaik és maga az ötlet, az invenció. „Ezek a való életben is mind nagyon fontosak.”

A Keménykalap és krumpliorr a 70-es évek egyik legendás alkotása volt, amelyen generációk nőttek fel, kérdés azonban, vajon a mai fiatalok is tudnak-e olyan meghatározó élményt fűzni hozzá, mint a 2000-es évek előtt születettek? „Erre magam is kíváncsi vagyok – válaszolt kérdésünkre Oberfrank –, mert ezek a történetek, akárcsak korábban az Égigérő fű vagy a Gyermekrablás a Palánk utcában egy másik generációhoz tartoznak, de a szülők szerencsére átadják őket a gyerekeknek. Valószínűleg sokan ismerik, és sokan talán nem, akik majd most fognak rácsodálkozni erre a mesére. Bevallom őszintén, nagycsaládban nőttem fel és sokáig nem volt televíziónk, amikor pedig lett, már éppen olyan korszakomat éltem, amikor más dolgok kezdtek el foglalkoztatni, így annak idején nekem is kimaradt a Keménykalap és krumpliorr is. Tulajdonképpen tehát én is most ismerek rá dolgokra, mindamellett, hogy a saját életemből tudok meríteni, hiszen pont akkor voltam fiatal, amikor ezek íródtak, illetve a saját gondolataimat tudom hozzáadni.”

Ez nem baj, hiszen a színház arról is szól, hogy ugyanazokat a történeteket más-más szemszögből is el tudjuk mesélni. S az sem jelenthet akadályt, ha egy-egy legendás színész után kell felmenni a színpadra, ahogy azt Kőrösi Csaba is teszi Bagaméri szerepében. Számára például kifejezetten izgalmas lesz megmutatni, hogy a korábbi értelmezésekkel ellentétben a fagylaltárus egyáltalán nem egy gonosz figura. „Bagaméri nem ármánykodik, ezt meg kell cáfolnom. Persze, hajt a sikerre, ahogy mindenki más is, részben azért is, mert a gyerekek voltak azok, akik ármányt szőttek ellene azzal, hogy azt terjesztették a fagylaltjáról, hogy mérgezett. Valójában tehát jólelkű ember, aki szereti a gyerekeket, az állatokat” – mondta el a színész, aki azt is elárulta, a gyerekekkel már rutinosan játszik együtt, a legnagyobb kihívást így most az jelentette, hogy egy kiskutyával is együtt tudjon működni, amikor azt a történet szerint kocsiba kell ültetni.

A darabban Kis Recét Zámbó Dávid, míg Pannit Fischer-Kovács Iza alakítja. A színpad egyiküknek sem idegen: korábban mindketten szerepeltek az Égigérő fűben, Dávid pedig a Titanicban is alakított egy kisebb szerepet, az egyik pincérét. Azt mondják, nagyon szeretnek itt játszani, s bár van bennük némi egészséges izgalom, fent lenni a színpadon csodás érzés. Lelkiismeretesen a műből is felkészültek, amiben fontos üzenetet kap az összefogás ereje és az, hogy ha segítünk egymáson, sokkal több mindent képesek vagyunk elérni.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Westeros urai vs. mai vezetők
Westeros urai vs. mai vezetők
A kváziközépkor tanulságai a vezetésben címmel tartott előadást a Pannon Egyetem oktatója, Szentes Balázs az idei Kutatók Éjszakáján.
Meghalt Balázs Fecó
Meghalt Balázs Fecó
A Neoton, a Taurus és a Korál zenekarok egykori tagja 69 évet élt.
Három művészeti sors találkozása, vagy csak a véletlenek játéka?
Három művészeti sors találkozása, vagy csak a véletlenek játéka?
Három különböző személyiség, különböző háttérrel és motivációkkal, mégis útjaik többször keresztezték egymást, köszönhetően a kultúra és művészet iránti alázatuknak. A Pannon Unifest keretében Péti Krisztina, Süle Zsolt és Trócsányi Gergő vallottak a belső mozgató erőről, célokról és a véletlenszerűség, vagy pont ellenkezőleg, a sorsszerűség jelentőségéről.
A színész eszköztárában fontos az önismeret
A színész eszköztárában fontos az önismeret
A Pál utcai fiúk Csónakosaként egy ország színházkedvelői ismerték meg a színpadon, de azt már kevesebben tudják, hogy Király Dániel Veszprémben, a Pannon Egyetem hallgatójaként került igazán közel a színjátszáshoz, ami aztán meghatározta eddigi életét. A Pannon Unifest keretében vallott motivációiról, félelmeiről és egy fiatal színész dilemmáiról.
A digitalizáció segítheti is az analóg művészetet
A digitalizáció segítheti is az analóg művészetet
Kép és szöveg találkozásáról, digitális és analóg technikák összecsengéséről és egy rendhagyó Mikulásról is szó volt a Pannon UniFest negyedik napján Tóbiás Krisztián költő legfrissebb, Turi Lilla rajzaival illusztrált A Mikulás rakétája című kötete kapcsán tartott előadáson.