2021. február 28.
//
Elemér névnap

Mit tegyünk, vagy ne tegyünk, ha megmozdul alattunk a föld

December végén a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés rázta meg Horvátország egyes részeit, amelyet Magyarországon, azon belül Veszprémben is lehetett érezni, igaz jóval gyengébben, mint déli szomszédunknál az epicentrum közelében. A katasztrófa kapcsán megkérdeztük a szakértőt, mi a helyes magatartás, ha hazánkban is hasonló erősségű rengés következne be.

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Kárpát-medence a biztonságosabb területek közé tartozik a Földön, ami a földrengés gyakoriságát és azok erősségét illeti. Amíg a dél-indiai térségben, Japánban, vagy éppen az USA nyugati partjainál rendszeresek ezek az események és akár havonta, sőt hetente lehet kisebb-nagyobb rengéseket érzékelni, addig Magyarországon, ha történik is földmozgás, a legtöbb esetben csak a szeizmográf mutatja ki, ritkán pedig megmozdulnak olyan kisebb tárgyak, amelyek nincsenek rögzítve.

Nálunk ilyenkor maguktól koccintanak a poharak a vitrinben.

Ezt a hasonlatot Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője fogalmazta meg portálunknak, akit arról is kérdeztünk, mi a helyes és legbiztonságosabb magatartás akkor, ha azt érezzük, megmozdult alattunk a föld.

Ha épületben vagyunk, soha ne kezdjünk el fejvesztve menekülni, mert ilyenkor általában nem a földrengés jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem azok a rögzítetlen tárgyak, amelyek könnyen ránk eshetnek és sérülést okozhatnak. A legjobb, amit tehetünk, hogy menedéket keresünk egy asztal, vagy ágy alatt. Ha olyan helyen tartózkodunk, ahol nincsenek ilyen bútorok, akkor az ajtófélfa alá állva is nagyobb biztonságban vagyunk a lehulló tárgyaktól.

Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője (fotó: Hír TV)Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője (fotó: Hír TV)

Ezek a rengések általában 20-30 másodpercig tartanak. Ha úgy érezzük, hogy véget ért, azonnal menjünk ki az épületből és végezzünk el a gyors kárfelmérést.

Ellenőrizzük, hogy nem sérült-e a gáz-, villany- és vízvezeték. Ha ezek megrongálódtak, értesítsük a szolgáltatót a hibáról, nagyobb baj esetén pedig azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívót

- sorolja a protokoll legfontosabb lépéseit Mukics Dániel.

Ha éppen autóban ülünk, amikor bekövetkezik a földrengés, a lehető leghamarabb biztonságosan álljunk félre és mindenképpen maradjunk a járműben, amíg mozog a föld. Az autó karosszériája biztonságot nyújt a lehulló tárgyaktól, épületdaraboktól, ekkor is csak azután szálljunk ki és mérjük fel, hogy más nem szorul-e segítségre, ha elmúltak a rengések.

Sérülteket mentenek Horvátországban (fotó: inquirer.com)Sérülteket mentenek Horvátországban (fotó: inquirer.com)

Gyalogosan már nincs ilyen védőszerkezet körülöttünk, ami védelmet nyújtana, ezért ha az utcán érne a földrengés, semmiképp se meneküljünk épületekbe, kapubejárókba, reklámtáblák, vagy magasabb fák alá, hiszen a már említett lehulló törmelékek itt jelentik a legnagyobb veszélyt. A helyes magatartás ilyenkor, ha keresünk egy olyan nyílt teret, ahol nincsen fölöttünk épület, vagy fa és ott várjuk meg, amíg elcsendesedik alattunk a föld.

Mukics Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy, ha átvészelünk egy ilyen természeti katasztrófát, azután, hogy saját épségünkről meggyőződtünk, mindenképpen szánjunk időt arra, hogy megnézzük, a közvetlen környezetünkben valaki nem szorul-e segítségre.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a segítség elmulasztását a BTK is bünteti, ugyanakkor mielőtt bárki meggondolatlanul, akár saját épségét veszélyeztetve kezdene neki mások mentésének, a legfontosabb, hogy jelezze a 112-es segélyhívón, hogy hol van szükség a képzett mentőcsapatok beavatkozására.

Mukics Dániel elmondta, az év 365 napján, napi 24 órában az országban körülbelül 2000 tűzoltó és 500 jármű van szolgálatban, ők biztosítják a szakszerű mentést, ha bármelyik pillanatban bekövetkezne a katasztrófa.

HUNOR, a tűzoltóság nehézfiúi

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság égisze alatt alakult meg a speciális helyzetekben bevethető HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet. Ez a mentőalakulat hivatásos tűzoltókból áll, akiket kifejezetten a speciális helyzetekben, a mentési folyamatokban vetnek be.

A HUNOR gyors reagálását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Budapesten 3 óra alatt, Magyarországon bárhol 8 óra alatt, a Föld bármely pontján pedig legfeljebb 48 óra alatt harcra készek.

Ezek a tűzoltók elsősorban a romok alatt rekedt áldozatok keresésében, az élők mentésében, szükség szerint elsősegélynyújtásban segítenek. Földrengés sújtotta területen magától értetődő feladat a műszaki mentés, áldozatok kiemelése, túlélési esélyeik biztosítása.

A HUNOR mentőszervezet (fotó: Katasztrófavédelem)A HUNOR mentőszervezet (fotó: Katasztrófavédelem)

A HUNOR tagjai a mentés során speciálisan kiképzett kutyákkal is együtt dolgoznak, valamint eszközeikkel képesek több méteres vaselemeket leemelni, hogy menteni tudják a romok alatt rekedt túlélőket, például egy földrengés után.

Sőt, ez az alakulat bevethető egyszerre három különböző munkaterületen is, valamint képesek 10 napig önellátóan biztosítani a szükséges vizet, áramot, valamint azokat a feltételeket, eszközöket amelyek nélkülözhetetlenek a munkájukhoz.

A HUNOR szakértelmét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ENSZ minősítési rendszerében elsőként kapta meg a „nehéz-fokozatot”, azaz a legmagasabb osztályzatot, amit azóta sikerült megújítani is.

A HUNOR mellett egyébként számos önkéntes csapat működik az országban, közülük a Huszár mentőcsapatot szintén elismerte az ENSZ, ők közepes minősítést kaptak, tagjai között számos önkéntes is van, a csapat vezetői pedig itt is hivatásos tűzoltók.

A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. A horvátországi legerősebb földrengés 6,4-es volt a Richter-skála szerint.

Hajas Bálint

További cikkek

Veszprémi cég is részt vett a horvátországi földrengés áldozatainak megsegítésében
Veszprémi cég is részt vett a horvátországi földrengés áldozatainak megsegítésében
Bár a napi hírfolyamban lassan elfelejtjük a sokkot, amit a Magyarországon is érezhető horvátországi földrengés jelentett, déli szomszédjaink közül sokak életét még hosszan elkíséri a tragédia, hiszen számos ember maradt otthon nélkül. A Katolikus Karitásszal együttműködve nemrég egy veszprémi cég is besegített az érintettek életkörülményeinek javításába.
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Nagyjából minden évszázadban történt nagyobb földrengés Veszprém százkilométeres körzetében, amik a riadalom mellett súlyos károkat is okoztak, és nem egy közülük emberéletet is követelt.
Ismét volt egy Magyarországon is érezhető utórengés Horvátországban
Ismét volt egy Magyarországon is érezhető utórengés Horvátországban
A múlt hét eleji földrengések után Horvátországot szerdán újabb utórengés rázta meg, amelyet Magyarországon is érzékelni lehetett - erősítette meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa, Győri Erzsébet az MTI-nek.
Videón a Veszprémben is érezhető földrengés
Videón a Veszprémben is érezhető földrengés
A húszemeletes tetején elhelyezett webkamera képe rögzítette, ahogy megmozdult a föld Veszprémben is.
A horvátországi földrengést Veszprémben is lehetett érezni
A horvátországi földrengést Veszprémben is lehetett érezni
A horvátországi rezgéseket az ország nyugati részén lehetett érezni december 29-én 12 óra 20 perc körül. További rengések is várhatók.