Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 17. Endre, Elek
Veszprém
25°C
2024. július 17. Endre, Elek
Veszprém
25°C

Épült: az örök emberszeretet nevében

2021. április 10. 12:30
Az Erzsébet-liget végén a fák mögött rejtőzik az egykori gyermekkórház hatalmas épülete, amely immáron negyed évszázada üresen és funkció nélkül tűri az idő vasfogát és szolgál a graffitisek gyakorlótereként. Cikkünkben bemutatjuk az épület történetét, két világháborún és rendszerváltáson át, mielőtt az Európa Kulturális Főváros keretében hamarosan új funkciójában születne újjá.

Az egykori veszprémi gyermekkórház történetének megismeréséhez több, mint egy évszázadot kell visszautaznunk az időben. 1904-ben nyitotta meg a kapuit az akkor még gyermekotthonnak szánt épület. A valódi története mégsem ekkor kezdődik, hanem pár évvel korábban.

1901-ben Széll Kálmán volt a belügyminiszter, ekkor született meg egy törvény, ami kimondta, hogy az államnak sokkal jobban ki kell vennie a részét az árva gyermekek gondozásában.

Ennek köszönhetően kezdődött el a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely építése Veszprémben, amelyhez a területet báró Hornig Károly, veszprémi püspök adományozta az államnak a mai Erzsébet-liget végén. Az épület Ybl Miklós és unokaöccse, Ybl Lajos tervei szerint épült meg Csomay Kálmán veszprémi építőmester irányításával. Veszprémen kívül a történelmi Magyarország területén egyébként még 17 másik ilyen intézmény épült fel a század elején, amelyekből Trianon után 8 maradt Magyarországon.

A gyermekotthon végül 1904-ben nyitotta meg a kapuit, ráadásul olyan, a kor szempontjából modern technológiával felszerelve, mint például a villanyvilágítás. Az első igazgatója Cseresnyés József volt, az ő nevét a mai napig őrzi a bejárat fölött elhelyezett márványtábla, amelyen leolvasható az eredeti funkciójára utaló idézet is: „Épült: az örök emberszeretet nevében…”

Akkoriban Veszprémen kívül Fejér, Győr és Komárom megyéből is érkeztek elárvult gyermekek az intézménybe, kezdetben 1100-an voltak, majd ez a szám 1912-re egy közepes falu létszámára, 4155-re nőtt.

Az I. világháború következtében még nagyobb teher nehezedett az intézményre, amely kezdett túlzsúfolttá válni a számos hadiárva miatt, akik szintén ide kerültek szüleik elvesztése után.

A II. világháború sem kímélte az intézményt, valamint az annak otthonául szolgáló épületet. A front elől menekülő anyák és gyermekeik közül sokan itt találtak menedéket. Érkeztek Veszprémbe Kassáról, Pécsről, Rimaszombatról is gyermekek, anyák és gondozók. 1944 őszén a háborús helyzet miatt a veszprémi intézményből az egészséges gyermekeket Németországba menekítették, a sérültek és fogyatékkal élők viszont itt maradtak.

Bár a szovjet bombák nem kerülték el az épületet, a tetőszerkezetet teljesen lerombolták, a kórtermek és a berendezések nagyrészt épségben megmaradtak a háború alatt. Nem úgy, mint a városi kórház gyermekosztálya, amely egy bombázás során teljesen megsemmisült, ezért a gyermekotthonba helyezték át az osztályt 1945-ben.

A háború után is az egészségügyi funkció maradt a legfontosabb az épületben. Átmeneti gyermekotthonként akkor az utca másik felén lévő épület szolgált, amíg az eredeti otthont egészségügyi és nevelésügyi gondozásra szervezték át. 1954-ben ebben az új formájában nyitotta meg ismét a kapuit, immáron önállóan, mint a Heim Pál Megyei Gyermekkórház, jelentős állami támogatással. Ekkoriban 154 ágyban kezeltek beteg gyermekeket az épületben, a kor lehetőségeihez mérten modern és újszerű eszközökkel. Ebben a fejlődésben nagy szerepe volt az intézmény akkori igazgatójának, Gaál Istvánnak is.

Gaál halála után Török János lett az intézményvezető, az ő szellemiségét a "gyermekek mindenek fölöttisége" jellemezte. Számos orvosi újítást ő alkalmazott először az országban a veszprémi intézményben.

Az intézmény önálló működése 1977-ig tartott, ezután a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház gyermekosztályaként működött tovább sok éven keresztül, amíg el nem készült a megyei kórház mostani helyén az új, modern osztály.

Az épület 1904-ben kezdődött története 1995. július 12-én torpant meg, amikor végleg bezárta kapuit, mint kórház és azóta is kihasználatlan. Ugyan 2008 környékén volt egy kísérlet az újbóli hasznosítására, amikor a Pannon Egyetemhez került, hogy tudományos központot alakítsanak ki belőle, ez a projekt végül meghiúsult és az épület tulajdonjoga visszaszállt az államra.

13 eseménytelen év után azonban most ismét lehetőség adódik arra, hogy a történelmi épületet a város és a térség szolgálatába helyezzék. Az Európa Kulturális Főváros 2023 egyik vezető projektjeként fog új, immáron kulturális funkciót kapni. Ennek a fejlesztésnek a részleteivel hamarosan bővebben is foglalkozunk majd, amely cikkben további részleteket mutatunk be az épületről, új és eddig nem látott szemszögben is.

Abban, hogy a gyermekkórház épületéről és az ott folyó munkáról nem csak száraz adatok maradtak fent az utókornak, vitathatatlan érdeme van Hogya Györgynek. A közelmúltban elhunyt helytörténész a XX. század közepén 32 éven át volt az intézmény dolgozója, az ő visszaemlékezéseiből ismerjük az egyik legmeghatóbb történetet is még 1952-ből.

Az egyik legmeghatóbb történet, amire még most is könnyeimmel küszködve gondolok, egy koraszülött hármas ikerpáré. 1952-ben nem voltak inkubátorok, így a fejletlen csecsemőknek nem sok esélyük volt az életben maradásra. Gara Margit főnővér azonban nem adta fel, külön helyiségben ápolta az alig másfél kilós csecsemőket, akikhez senki más nem mehetett be. Éjjel-nappal, hónapokig vigyázta őket. Szenzációnak számított, hogy mindhárman életben maradtak.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Egy 19. századi bulvárhír miatt indult el rohamos léptekben a balatoni vitorlázás fejlesztése, amit aztán a két világháború és a tó gazdasági és társadalmi átalakulásai sem törtek meg. Éppen kilencven évvel ezelőtt pedig elrajtolt az első olyan tókerülő verseny, ami mára Európa egyik legnevesebb vitorlás viadala lett és mindenki csak úgy emlegeti, hogy Kékszalag. De pontosan kik voltak az úttörők a balatoni vitorlázásban és miért éppen kékszínű az a szalag. Történeti cikkünkben ezeket is elmondjuk. tegnap 14:29 Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően. 2024. július 15. 15:22 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21 Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Szerda este egy kaukázusi ország teljes értetlenségbe taszította a magyarokat. Egyfelől azért, hogy hogyan tudták legyőzni a labdarúgó Európa-bajnokságon a Cristiano Ronaldóval felálló portugálokat – ezzel kiejtve a magyarokat a tornáról – valamint, hogy miért nevezte őket végig a kommentátor georgiaiaknak grúzok helyett. 2024. június 27. 8:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.