„Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság tiltsa el a közügyektől.” „ ... és a bíró 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte”- olvassuk, látjuk, halljuk gyakran a hírekben.
A közügyektől való eltiltásról eddig csak az nem hallott, aki nem követ rendszeresen rendőrségi, bűnügyi híreket. Az is megeshet, hogy ön követi, de nem foglalkozik az ilyen részletekkel. Mivel a szerkesztőség tagjai közt „hirtelenjében megtartott kvíz és vetélkedő” is bizonyította, hogy Google nélkül mi sem tudnánk az egyébként gyakran előforduló jogfosztó-jogkorlátozó büntetés pontos részleteit, prevenciós jelleggel a Veszprém Megyei Főügyészség felé fordultunk, hogy mondják el, mit jelent a közügyektől való eltiltás a gyakorlatban? Mit tehet és mit nem az, akit erre ítéltek, és hogy megyei statisztikákban hogyan jelenik meg az eltiltás? Van-e jellemző bűncselekmény, amikor ez az ítélet?
Kérdéseinkre egy érthető összefoglalót készítettek, melyet alább közlünk, és köszönjük:
„A Büntető Törvénykönyv szankciórendszerében három körbe sorolhatók a bűncselekmények miatti jogkövetkezmények, ami azt jelenti, hogy vannak:
- büntetések,
- a közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés,
- illetve vannak intézkedések.
A törvény rendelkezése szerint a közügyek gyakorlásától azt kell eltiltani, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen.
Mellékbüntetés jellege miatt önállóan nem, csak szabadságvesztés mellett szabható ki, alkalmazásának pedig három feltétele van. Az egyik, hogy a bíróság a vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében mondja ki bűnösnek, a második, hogy emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje, harmadszor pedig az, hogy méltatlan legyen a közügyekben való részvételre. Ez utóbbinak a megállapítása az elkövető személyiségének, életvitelének, társadalomra veszélyességének elemzése alapján lehetséges.”
Mint írják,
„nem lehet olyan tipikus bűncselekményeket megnevezni, amelyeknél a bíróság szokásosan közügyektől eltiltást szab ki, azonban az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői általában érdemtelenek a közügyekben való részvételre"
Ezen túl a korrupciós bűncselekmények, a hivatali bűncselekmények, a hivatalos személy elleni és egyéb erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben is jellemzően kiszabásra kerül.
A közügyektől eltiltás egytől tíz évig tarthat. Nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. A feltételes szabadságon eltöltött időt viszont be kell számítani a közügyektől eltiltás tartamába, amennyiben az eredményesen telik el.
Az adott ügy körülményeitől függ, hogy a bíróság valakit mennyi időre tilt el a közügyek gyakorlásától, de annyi elmondható, hogy ez általában igazodik a végrehajtandó szabadságvesztés tartamához.
A törvény részletesen meghatározza, hogy a mellékbüntetés kiszabása az elítéltet mely jogaitól fosztja meg.
A közügyektől eltiltott így
- nem rendelkezik választójoggal,
- nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
- nem lehet hivatalos személy,
- nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt.
- Nem érhet el katonai rendfokozatot, nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
- nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és nem lehet civil szervezetnek vezető tisztségviselője.
- Ezen túl a közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelyek elnyerésére nem lenne jogosult.
Ahogy írták, a "Legfőbb Ügyészség honlapján elérhetők a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység főbb adatai évenkénti bontásban. A statisztikai táblák a közügyektől eltiltás kapcsán is tartalmaznak adatokat. Így például a 2019. évben Veszprém megyében 1 855 terhelttel szemben szabtak ki büntetést a bíróságok, akik közül 205 személyt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, közülük pedig 196 terheltet tiltottak el a közügyek gyakorlásától.”
