A kísérletben egy dobozban egy macska található, mellette pedig egy olyan szerkezet, amelyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy radioaktív anyagot, amelynek bomlási valószínűsége óránként 50%, azaz egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanakkora valószínűséggel megmarad. A radioaktív bomlást egy Geiger–Müller-számláló érzékeli, ami egy relén keresztül működtet egy kalapácsot. A kalapács összetöri egy hidrogéncianidos üveget, ezzel megölve a macskát. A doboz azonban zárva van, így a macska állapota addig ismeretlen: lehet élő vagy halott. A kvantummechanika törvényei szerint a macska mindkét állapotban egyidejűleg létezik (szuperpozíció), amíg a doboz ki nem nyílik, és meg nem figyeljük az állapotát.
Ugyan a mi Banános Joe-nknál nem az a kérdés él-e vagy hal, mégis abszolút szuperpozícióban tetszeleg. A magyar politikai tájképen Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor "uralkodása" alatt mindkét politikai vezetőnek volt lehetősége arra, hogy orvosolja teszem azt az egészségügy és más rendszerek hiányosságait. Azonban a reformok helyett sokaknak úgy tűnhet, hogy inkább a hatalom megszilárdítása, valamint a politikai holdudvar kiépítése került a középpontba, így a választók számára egyre nehezebb szavahihetőnek tartani őket. A legfrissebb kutatások szerint a 18-30 év közötti fiatal választók 80%-a nem bízik a politikai vezetésben. Ez a generáció már nemcsak a jövő, hanem a jelen aktív résztvevője is, akik elvárják, hogy a politikai szereplők valóban reagáljanak az ő igényeikre.
Magyar Péternek így minden előnye a „kvantummechanika törvényeiben” rejlik, egy újonnan megjelenő ellenzéki párt képviselője ugyanis szuperpozícióban van, ha a jövőt tekintjük. Mert a dobozt csak évek múltán nyithatjuk ki, viszont addigra már rég hullaszag párolog majd belőle.
Hangzatos ígéretek, amelyekben sokan hisznek, hogy valami újat hozhat, de vajon mennyire lehetünk biztosak benne? Szavahihető a magyar ember Anthony Weiner-e?
Forrás: Magyar Péter Facebook-oldala
Az igenek és nemek helyett, a tények:
Magyar Péter színre lépése az emlékezetes februári interjúra vezethető vissza, amely a kegyelmi botrány lezárása után készült. Gulyás Márton kérdésére, hogy tervez-e politikai szerepvállalást, Magyar határozottan kijelentette, hogy nem, sőt, még viccnek is tartja az ilyet. Rossz vicc volt Peti, nem nevetünk.
Politikai identitását is kaméleonként változtatja, a modernkori Ludas Matyi, Gulyásnál még abszolút jobboldali gondolkodású és nemzeti érzetű ember, aztán Rangos Katalinnak már azt nyilatkozza, hogy: ő egy liberális ember, akinek tinédzser korában Demszky Gábor posztere lógott a falán. Ennél még az is jobb lett volna, ha bevallja, a félmeztelen Nsync-es Nick virít az ágya felett.
Június 9-e előtt többször kijelentette, hogy nem kíván EP-képviselő lenni, végül mégis elfogadta a mandátumot. Persze előtte kocsma-quizt indított róla, mert úgy már nem őt terheli a felelősség a döntéseiről, hanem a 87 éves karakószörcsögi Margit nénit, aki szerint „azinternetet” ki lehet nyomtatni és a 13 éves Waldorf Palikát, aki szavazni még jóó sokáig nem szavazhat, de, ha a kommentek között O1G-zik, már nagyfiúnak hiszi magát.
Az esetleges durva szélsőségekért utólag elnézést kérek amúgy, de ahogy Péter, öt perc után én sem vagyok már az az ember, aki 30 évig voltam, és eddigi tetteimért abszolút nem vagyok felelősségre vonható. Vagy igen, de akkor kirohanok a szerkesztőségből.
De mivel még nem fogytak el az ujjak a kezemen, van itt még mentelmi jog a terítéken, amit azonnal meg kéne szüntetni, de nem neki, mert neki szüksége van rá, vagy megszünteti, de akkor a másik is szüntesse meg. Az öt éves kislányom szokott így alkudozni, ha rendet kell tennie a szobájában.
Aztán a legfrissebb, amit még csak a propaganda, Rogán Antal személyesen Magyar Nemzet írt meg ,,Magyarázkodik a Tisza, de megszavazták Brüsszelben a migrációs paktumot”, azaz: a Tisza Párt EP-képviselői támogatták a migrációs paktumot, amely kötelező kvótákat vezetne be a migránsok elosztására. A paktum végrehajtásához szükséges többletforrások biztosítására is szavaztak, ami ellentmond a párt korábbi állításaival, miszerint ellenzik az illegális migrációt.
De már tudjuk, hogy Péter egyik kezével simogat, a másikkal pedig a hátadhoz vágja a Révai nagylexikont. Amíg ez egy párkapcsolatban a magyar közvélemény szerint abszolút elfogadható, az vajon a politikában meddig működik?
Egykori híres politológus, William Shakespeare mondta: ,,Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár.” Mi ez, ha nem a politikai szerepvállalás tökéletes definíciója.
Ezért a választóknak talán érdemes lenne alaposan megfontolniuk, kire bízzák sorsukat. Az új politikai szereplők ígéretei mögött sok esetben nem találunk még konkrét tetteket, míg a régi vezetők esetében a tapasztalat és a múltbeli hibák árnyékot vetnek a jövőre. A kérdés tehát nem csupán az, hogy ki tudja monoton hangon a legnagyobb hangon kiabálni, hogy tégláról téglára..., hanem az is, hogy ki lesz képes megvalósítani is azt.
