2018. június 24., vasárnap
Iván névnap

A munkahelyi örömteliség fejleszthető

Mihelyst egy ügyvezető felismeri, hogy nem a külső folyamatokra, hanem embereire kell helyeznie a hangsúlyt, a termelékenység-növekedés mellett a bevételnövekedés magától jelenik meg. A pénz hasznos, viszont ha értelmet és lényegiséget is adunk a munkánknak, hosszabb távon biztosítható a vállalkozás örömteli jövője. Ehhez azonban nyitottságra is szükség van – mondja a nemzetközi trénercég, a Happiness Consulting magyarországi ügyvezetője, Fodor Szilárd, akivel a felelősségvállalásról és a munka öröméről beszélgettünk.

A nemrég Balatonalmádiba költözött Fodor Szilárd 2008-ban még 500 millió forint feletti éves marketingbüdzsét kezelt egy multinacionális cégnél, mikor elkezdett egy olyan üzleti modellen dolgozni, melynek lényege, hogy a vállalati környezetbe örömteliséget vigyen.

„Ez azért fontos, mert sokan megéltük a multis élet során, hogy hiába a jó fizetés, az élet nem túl örömteli, hisz sok esetben széthajtják a munkatársakat, miközben nagy lojalitást várnak el, és nem teszik mögéjük a „well-being”, azaz a jól-lét elemet. Emiatt hamar sokan kiégnek" – osztja meg tapasztalatait a Happiness Consulting hazai ügyvezetője.

Egy németországi bázisú nemzetközi szakértői csapatot kialakítva statisztikusok, doktorok és klinikai szakpszichológusok bevonásával három év alatt alkották meg azokat a nemzetközileg alkalmazható módszereket, melyeknek célja, hogy az üzleti életben örömtelivé, ezáltal eredményessé tegyék a vezetőket, és vele együtt az egész céget. A fejlesztési stratégiát Németországban dolgozták ki, majd Malajziát és az USA-t bevonva tesztelték. Bár Magyarország nem számít egyelőre túl nagy piacnak, a hazai pályát nem elhanyagolva 2017 óta az országban is működnek.

A Happiness Consulting módszerei nemcsak az üzleti szférában, hanem a politikában és az oktatásban is alkalmazhatók.

A fizetésemelés nem tesz boldoggá, belső lényegiséget kell keresni

Minden szervezet emberekből áll. Ha van egy közös cél, mely felé idealista módon dolgozunk, és belső lényegiségét felismerjük, az meg tud nyitni minden embert. Ha például valaki egy gyufagyárban dolgozik, ő a családoknak segít, hogy meleget adjon a főzéshez.

Pénzért dolgozni jó egy darabig, de csak egy időre elegendő motiváció. Kutatások szerint a fizetésemeléshez három hónap után hozzá lehet szokni, így belátható, hogy egy idő után ez nem elég, pláne nem tesz hosszú távon boldoggá. Számos felmérés bizonyítja, hogy a pénzen vett tárgyak nem tesznek boldoggá, csak a dolgokhoz való hozzáállásunk. Az öröm csak egy bizonyos alapvető szintig függ a materiális tényezőktől, és az örömteliség is relatív.

Jó példa erre Kuba, ahol az embereknek alig van pénze ételre, mégis borzasztóan híresek arról, hogy örömtelik és élvezik azt, amijük van. A fogyasztói társadalom idealizálása is egy téves elképzelés, ám pár fejlett nyugati országhoz hasonlóan ezen túl kell lépni! A gondolkodásunkat kell tehát megváltoztatni, és az örömteliséget a cél elé helyezni.

– Harminc éves kutatások bizonyítják, hogy amikor olyan csapatot sikerül összerakni, melyben a tagok egy követ fújnak, könnyen kijönnek egymással, és jól működnek együtt, jól fogják érezni magukat, ez pedig már fél siker – mondja az örömtelien dolgozó emberekről az ügyvezető, aki szerint „ennek csak egy mellékzöngéje a pénzügyi eredményesség és a siker. Ebben a felállásban mindenki nyertes.”

– Amint az alkalmazott elégedett a külső körülményekkel, elkezdhet tenni a dolgokért és egy példamutató vezető mellett valamilyen magasabb cél érdekében aktívvá és elkötelezetté válik. Ez rendkívüli operációs bevételt hoz. 18-23 ezer fős felmérések szerint 50% bevételi különbség van abban, hogy valaki elkötelezett-e vagy sem.

Az egészség fenntartása

– Az egészség külső és belső fenntarthatósága fontos eleme a Happiness Consultingnak. A cégek életében vannak olyan extrém esetek, mikor rengeteg pénzt csinálnak, de az embereik kiégnek. Németországban a burn-out klinikák tele vannak ilyen ügyvezetőkkel, ahol egy hónapig dolgoznak rajtuk, hogy újra visszatérhessenek a való életbe. Ha túlfűtik a kazánt, az idővel szétesik, ezért szükség van a hűtésre is. Olyan belső mechanizmusra, amely során az emberek ki tudnak lazulni. Ha az ember csak húzza a húrt, tíz év alatt könnyen elszakadhat. Gyakorlatilag a megfelelő arányokkal száz évig is el lehetne „játszani”, miközben az emberek ezt úgy teszik, hogy a bevétel növekedik, és jól érzik magukat – meséli az ügyvezető, aki elmondta azt is, hogy a mentális tréning mellett a fizikai részre is nagy hangsúlyt fektetnek: kúrákat és étkezési javaslatokat is megfogalmaznak.

„Kis dolgoknak tűnnek ezek, de ha erre figyel az ember, legalább 40%-kal egészségesebb lesz tőle, így testünkben nemcsak jól érezzük magunkat, hanem egy hasznos eszközzé is válik” – vallja Fodor Szilárd.

Az örömteliség fejleszthető

Az ügyvezető szerint az örömteliséget a politikában és a közgazdaságtanban is komolyan veszik. Nobel-díjas gazdaságkutatók is kifejezik, hogy a GDP nem képes az igazi folyamatokat és a jól-létet leképezni, hisz az nem vesz figyelembe sok olyan szempontot, ami az egyén boldogságát, boldogulását segíti. Szükség van a GNH-ra (Gross Nation Happiness), azaz a boldogság indexre is, amelynek magyarországi bevezetéséért lobbiznak.

– Nyugaton már eljutottak arra a szintre, hogy ennek kutatására és fejlesztésére hatalmas összegeket költsenek. Jó pár Fortune500 vállalat, mint például a Facebook és a Google túllépett már a hagyományos fejlesztési megoldásokon, náluk épp az hiányzik, hogy az embereik tudjanak lazulni, és meglegyen nekik a „well-being” jelleg, amiben nemcsak belül és kívül változtatnak meg dolgokat, hanem a gondolkodást is átalakítják. A kortizol stresszhormon egészség- és figyelemkárosító hatásai felett mindig győz a szerotonin örömhormon – mutat rá az ügyvezető.

– Egy vállalat fejlődése azon múlik, hogy van-e felelősségérzete és hajlandósága előre lépni. Ha igen, akkor már csak a tudás hiányzik. Ez utóbbit mi adjuk. Az embereket eljuttatjuk A-ból B-be, azonban nem feltétlenül dolgozunk mindenkivel együtt; azokat a vállalatokat keressük, amelyeknél a legnagyobb pozitív változásokat lehet elérni. Arra törekszünk, hogy a vezetőket úgy képezzük ki, hogy elég legyen csak beleszagolnia a levegőbe, hogy tudja, mi történik a cégénél kívül – és az embereiben belül.

A cikk eredetileg a Vehir.hu-t is kiadó Bakony-Balaton Média Kft. másik lapjában, az Ecoport magazinban jelent meg.