2017. április 24., hétfő
György névnap

Stresszmentes élet? Felejtsük el!

Teljesen életszerűtlen a reklámokban feltüntetett stresszmentes élet ideája, pláne munkahelyen. Tűrése egyénfüggő, ám nagyon fontos az elismerés és viszonyítási alap is. A témáról egy pszichológust kérdeztünk.

- Nem lehet stresszmentesen élni, nincs olyan életmód és életszakasz, amelynek során ne érintene minket kisebb-nagyobb mértékben - mondja Kardos Klára pszichológus, akivel irodájában a munkahelyi stresszről beszélgettünk.

- Bizonyos értelemben még jól is kijöhetünk abból, ha stresszelünk, ugyanis vannak helyzetek, mikor az eredményeként nem szorongás, hanem teljesítményfokozás jön létre. Rosszabb esetben görcsölünk, aminek megélése akár fizikai tüneteket is mutathat. A vérnyomás problémáktól elkezdve a bélrendszeri és emésztőszervi megbetegedésekig számos tünete lehet a túlzott és hosszan tartó stresszelésnek. A mértéke meghatározó, és az, ki milyen személyiség. Van, aki jobban viseli a frusztrációt, míg más nehezebben.

Egyértelmű, hogy a stabil és kiegyensúlyozott ember az, akit kevésbé visel meg, de az is érdekes, hogy életünk különböző szakaszaiban is teljesen másként reagálhatunk ugyanazon stresszhelyzetre - hívja fel a figyelmet a pszichológus.

Munkahely - fontos hogy érezzük, mi irányítjuk az életünket

Kétségkívül az embert a legtöbb esetben a stressz a munkahelyén éri. Mindenki érintett, a különbség itt csak abban mutatkozik meg, hogy ki mi miatt érzi magát frusztráltnak és idegesnek. Míg egyeseket a bizonytalanság érzése, másokat az elismerés hiánya visel meg.

- Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az, amikor a vezetők nem adnak pozitív visszajelzést beosztottjaiknak. Nagyon fontos a dicséret, hiszen gyakorlatilag semmibe sem kerül, mégis sokat javíthatunk a munkatársak közérzetén, ami a hatékonyságra is kihat - magyarázza Kardos Klára.

- A felelősség érzése is sokat számít. Az, amikor az ember úgy érzi, bele tud avatkozni a történésekbe. Kevés kellemetlenebb dolog van annál, mikor az ember tehetetlennek érzi magát. Amikor tudja, hogy valamit meg kellene tennie, de mégsem meri, vagy tudja azt meglépni.

- Gyakori konfliktusforrás az igazságtalanság miatti stresszelés is. Az „amíg egyesek lógatják a lábukat, addig én kidolgozom magam” érzés. Ez lehet valós és vélt is, ami szintén sok kellemetlenséget okozhat. Az ember a munkahelyén folyamatosan összehasonlítgatja magát a másikkal - mondja Kardos Klára, majd a megoldásról kérdeztem.

Kardos Klára: Fontos a dicséretKardos Klára: Fontos a dicséret

- A legjobb megoldás az lehet, ha az ember belső kontrollal működik. Amikor valamelyest tudja magát függetleníteni a környezettől. Ez nagyon fontos. Ha az ember tudja, hogy mik az erősségei, akkor bármilyen helyzetbe kerül, tudja magát stabilizálni, ilyenkor szinte bármi jöhet, nem fog összeomlani. Ez persze csak annak megy könnyen, aki saját magát arra a polcra tudja tenni, ahol van. Se túl magasra, se túl alacsonyra. A sikerélményhez ez kell.

- A két véglet nagyon gyakori, ami nagyon megkeserítheti a hétköznapokat, az alacsony önértékelésű emberek nagyon el tudnak keseredni, annak ellenére, hogy a munkahelyi sérelmek valójában mindig 8 napon belül gyógyulnak. Persze vannak olyanok is, akik a sérelmüket egész életükben eldédelgetik. Itt jó megoldás lehet az, ha feltesszük a kérdést: „mennyire lesz ez nekem fontos egy hét múlva?” Az esetek nagy részében a válasz persze az, hogy semennyire, és elneveti magát az ember. Felesleges a sérelmeket hógolyóként magunk előtt görgetni.

- Magyarországon egyébként elég jellemző, hogy az emberek minden apró sérelem után egyből tovább állnak egy új munkahelyre - jegyzi meg.

Erőből nem megy

Az embereket gyakran pozíciótól függetlenül az is frusztrálja, hogy nem elég kompetensek az adott posztra.

– Gyakran találkozok olyan vezetőkkel, akik hiába kiválóak az adott szakmában, a vezetésre emberileg szinte teljesen alkalmatlanok, ahogy mondani szokták, egyszerűen „túl nagy nekik a kabát.” Ezt csak az tudja még tetézni, amikor az ember be sem ismeri magának, pedig lehet, hogy érdemes elgondolkozni akár a váltáson is.

Sok feszültség abból adódik, hogy a főnök nem képviseli azt, amit elvár a beosztottjaitól, ezáltal pedig hiteltelenné válik. A főnök emiatt frusztrálja magát, és gyakran erővel akarja megoldani a helyzeteket. Ez rengeteg feszültséget okozhat, aminek végeredménye az, hogy mindenki rosszul érzi magát.

Kódolt a negatív gondolkodás, de lehet rajta változtatni

Beszélgetésünk alatt Kardos Klára elmondta, ami szinte már tényleg közhely: a magyarokba szinte kódolva van a pesszimizmus és a negatív gondolkodás, ám erről nem csak az okként sokat emlegetett Kádár-korszak tehet. Öngyilkossági-kutatások szólnak arról, hogy az országon kívüli magyarlakta területeken arányaiban a magyarok azok, akik arányaiban a legtöbbször vetnek véget saját életüknek. Ennek egyik oka az lehet, hogy gyakran ítélünk meg olyan helyzeteket problémának, amik lehet, hogy nem is azok.

- Sokat stresszelünk olyanon, amihez semmi közünk, és nem is tudunk rá hatással lenni. Ez a negatív gondolkodás borzasztóan fertőzésveszélyes, egy így gondolkodó ember nagyon meg tudja mérgezni a többieket is - osztja meg tapasztalatait Kardos, aki szerint jó technika lehet, az egyszerűen papírra vetjük azokat a dolgokat, amiket el szeretnénk elérni.

a nézőpont csak rajtunk múlika nézőpont csak rajtunk múlik

A félig üres pohár nézőponton is lehet változtatni.

- Ugyanazzal az energiával, amivel rosszul érezzük magunkat, akár jól is érezhetjük magunkat a bőrünkben, a nézőponton kell változtatni. Jó megoldás lehet az, hogy a gyakori magyar szokásként nem arra koncentrálunk, mink nincs, hanem arra, hogy mivel rendelkezünk. Viszonyítási alap kérdése. A magyarok általában nem erre szocializálódtak, de ezt meg lehet tanulni.

Jó kommunikációs stílus

Kardos tapasztalata szerint gyakrabban kellene munkahelyünkön elmondani azt is, hogy mi bánt minket - persze olyan stílusban, ami a környezetünket nem sérti.

- Nem szabad megvárni a feszültség kirobbanásának végét. Ha nem indulatoktól fröcsögve, hanem nyugodt stílusban mondjuk el, hogy mi bánt minket, még fontos hozadéka is lehet. Egyrészt megkönnyebbülünk, másrészt akár egy probléma megoldását is előre mozdíthatjuk. Ha saját magunkat fontosnak tartjuk, akkor ezt muszáj bevállalni. Ennek lehet kockázata, de a pozitív hozadéka felbecsülhetetlen, még akkor is, ha galibát okozunk ezzel. Ehhez persze fel kell nőni.

A pszichológus szerint nem kell stresszmentes életre törekedni, mert irreális cél. Elég ellensúlyozni, például olyan dolgokkal, amik örömet jelentenek, - akár a munkahelyen is. Kardos szerint rendkívül fontos a rendszeres sportolás, ami szintén sokat javíthat a közérzetünkön.

Címlapfotó: Huffington Post