2017. augusztus 19., szombat
Huba névnap

Ha hiteles a tanár, a diák is fogékonyabb

A diákok a közvetlenséget, és a lazaságot sokszor a gyengeség jeleként értékelik. Cél lehetne az iskolákban az is, hogy a fiatalok felfedezzék saját képességeiket, jobb önbizalomra tegyenek szert - egy megannyi pedagógiai-pszichológiai képzést elsajátító középiskolai pedagógussal beszélgettünk arról, milyennek látja ma a tanárok és a diákok helyzetét.

Várnai László jelenleg a veszprémi Jendrassik-Venesz középiskolában tanít fizikát és kémiát. Elmondása szerint fiatal kora óta vonzódik a pszichológiához, az emberi viselkedéshez, a másik nagy szerelme a természettudományok. Életformája a folytonos tanulás és utazás, élete során hobbiból több mint 18 nemzetközi képzésen vett részt, melyek fő témái az érzelmi-intelligencia és az úgynevezett „soft-skillek” fejlesztése. Ezek nagy részét pályázati forrásokból finanszírozza.

Azt mondja, az óráin alkalmazza a képzéseken megszerzett tudást, mert szükség van rá, és vallja, hogy egy tanár kellő pszichológiai tudás nélkül csak egy ismeret-átadó médium. Két óra között, a fizikaszertárban beszélgettünk.

„Azt gondolom, hogy nagyon hiányzik az iskolákból az a pszichológiai kultúra, amivel olyan környezetet tudunk teremteni, amivel a gyerekek motiváltabbak lehetnek, és az önbizalmuk is erősödne. Az, hogy megtalálják a saját tanulási stílusukat, felfedezzék magukban azt, amivel hatékonyabbá és eredményesebbé válhatnak"- mondja.

Várnai szerint sok szép kísérlet van arra itthon, hogy módszertanilag hogyan lehet kihozni a „jót” a gyerekekből, hogy hogyan lehetne felzárkózni ahhoz a trendhez, ami egy tréningalapú szerveződő tanulást, oktatást jelent. Úgy látja, jó lenne, ha itthon is többet dolgoznának a diákok az órákon úgy, hogy az a saját képességeiknek megfeleljen, hiszen ez által önállóbbá, motiváltabbá, és kreatívabbá válnának. Így a tanulási folyamat is hatékonyabb lehetne.

„Finnországban döbbenten tapasztaltam, hogy egyszer az osztályteremben nem találtuk a tanárt. Aztán megjelent facilitátor szerepben. Megvoltak az instrukciók és az előkészítés, majd a diákok maguk hozták létre a tudást. Cégeknek dolgoztak ki marketingterveket 16 évesen, tanári kontroll mellett önállóan, szabadon, függetlenül”- mesél tapasztalatairól, majd hozzáteszi, hogy itthonra is át lehetne menteni ezeket a módszereket, ám ez nagyon sok időt, energiát, pénzt és főleg közmegegyezést igényelne.

A fő cél a motiváció kifejlesztése

„Ha a tanár nem tud példát mutatni, nem tud fejleszteni másokat. Ezt magamon is érzem. Ha az ember jó valamiben, az átragad. Ez a diákokat is megerősíti. A mai napig ugyanolyan lelkesedéssel megyek iskolába. Élvezem, amit csinálok, hogy komoly felelősségem van a rám figyelő szempárok iránt. Azt gondolom, hogy ez a tanulásom eredménye. Mindig új impulzusokat akartam gyűjteni, hogy jobb legyek, hogy ezt átadhassam a diákoknak.”

„Szerintem a tanár legfontosabb feladata, hogy motiváljon. Ehhez persze kell egy komoly szaktudás, képzettség, és az se árt, ha kellő érzelmi intelligenciával, kultúrával, nyitottsággal és rugalmassággal rendelkezik, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Ez egy melós dolog”- válaszolja arra a kérdésemre, mit tart a pedagógus legfontosabb feladatának.

„Fontos továbbá az is, hogy a tanár nyitott legyen a világ, a diákok, és önmaga felé. Hajlandó legyen változni, tanulni, alkalmazkodni. Másrészről a személyiségét oda akarja, merje rakni a tanítás folyamatához. Én mindig személyes példával próbálom motiválni a diákokat. Szerintem mindig attól lesz érdekes a tananyag, ha valamilyen módon érintetté tudjuk tenni a diákokat a dolgokban. Ezt nem lehet a Googleből letölteni.”

„Lényegesnek tartom a kritikus gondolkodás elsajátítását, az elvont, absztrakt módon való gondolkodás, és az analitikus, elemző attitűd kifejlesztését.”

Mennyire fogékonyak a diákok?

„Azt látom, ha hiteles egy tanár, akkor a diák is fogékonnyá válik. Ha azt csinálja, amiről beszél, és életszerű, a környezetre vonatkozó, személyiségéhez passzoló tanítást végez, amikor nincs mellébeszélés. Amikor arra fókuszálunk mindketten, hogy elvégezzük közös dolgainkat, amit kell. Lehetőleg minél barátibb, elfogadóbb és nyitottabb légkörben. Ennek egy partneri viszonyon, kölcsönös tiszteleten, valamint szereteten kell alapulnia.”

„Én próbálok erre törekedni, de nehéz, mert a gyerekek a közvetlenséget és a lazaságot sokszor a gyengeség jeleként értékelik. Külföldi látogatásaim során azt láttam, hogy például a finn oktatás attól jó, hogy erősítik az önbizalmat, az önismeretet, az alapvető emberi kvalitásokat úgy, hogy a gyereknek legyen kedve iskolába járni, tanulni, értelmesebben és öntudatosabban élni.”

Az ideális tanár Várnai szerint olyan, aki folyamatosan képzi magát, tanul, próbál rendben lenni magával, pszichológiailag, szaktudásilag. Keresi a kapcsolódási pontokat a kollégákkal és diákokkal, hogy milyen módszerekkel lehet a legjobban teljesíteni. „Akinek az érzelmi intelligenciája is magas színvonalú, csak az tud pozitívan hatni a környezetére.” Ez szerinte Magyarországon azért is nehéz, mert nincs meg a pedagógusoknak az a társadalmi elismertsége és támogatása, mint például sok országban nyugaton.

A szabadságról és tudásról

„Azt látom a diákoknál, hogy amelyikőjük tud, az magabiztosabbá is válik. A tudás finomít. A tudás növeli a szabadság terét. Ez az egyik legfontosabb, mert az ember mégis csak egy szabad lénynek született.”

„A szabadság nálam azt jelenti, hogy a gyermeknek megadjuk a lehetőséget, hogy minél több irányba kibontakozhasson. De ehhez a választáshoz tanulniuk kell. A szabadság a feltételrendszerek felismerésre, másrészt a személyes, egyéni választási lehetőségek kiterjesztése. Ez csak akkor megy, ha az embernek van önreflexiója, gondolkodik. Visszagondol arra, hogy miként cselekszik. Persze ez küzdelemmel jár, és nem „fájdalommentes”.”

Várnai László tanítás mellett rendszeresen szervezett az intézményben önkéntes személyiségfejlesztő tréningeket diákoknak és tanároknak egyaránt. Legutóbb Romániában vett részt egy kockázatelemzési képzésen, legközelebb pedig Debrecenbe látogat el egy természettudományokkal foglalkozó tanároknak szóló nemzetközi módszertani szimpóziumra.