2017. augusztus 21., hétfő
Sámuel névnap

Az értékek összegyűjtése hosszú távon kedvez

A tervek szerint Veszprémben is elindul a helyi értéktár kiépítése, az októberi közgyűlésen már összeállt a Veszprém Települési Értéktár Bizottság. Lovassy Klára tagot, a Magyar Építőipari Múzeum egykori igazgatóját kérdeztük az elképzeléseiről.

- Miért fontos a helyi értékek összegyűjtése?

Tulajdonképpen itt a helyi közösségekről van szó. Az igazság az, hogy az épített örökségünknek van nyilvántartása, azon kívül viszont szinte semminek sem, márpedig Veszprém épp ezektől az értékektől lesz Veszprém. 60 ezer ember él itt, akiknek van egyénisége, foglalkozása, akár egy kivételes tehetsége, produktuma és ezek mind együttesen adják azt, hogy Veszprém miért olyan különleges. Ráadásul nagyon sok szép és kedves emlékre is szín derülhet így.

- Mik azok a konkrét dolgok, amik egyedivé teszik Veszprémet?

Nagyon jó példák a régi veszprémi mesterségek, mint a tutyikötő, kapcás vagy éppen a Sédhez kapcsolódva a molnárok, de itt van nekünk Georgi Lajos könyvkötőnk is. Ezek tényleg olyan mesterségek, amelyek generációkon át hagyományozódtak és szerintem tipikusan veszprémiek. Büszkék vagyunk rá, hogy a Mondolat veszprémi nyomdakincs. Ha az egyházi vonalat vesszük, ott van máris az Érsekség. A hetvenes években Strenner József főkertész az egykori zsinagóga környékén déli típusú virágokat és növényeket ültetett, ő honosította meg a közterületeken a levendula kiültetését. Géczi János helybeli költő, egyetemi tanár Ányos Pál felé érzett tisztelete jeléül a sírja mellé egy trombitafolyondárt ültetett, ami csodálatosan felfut most már a ferenceseknek a tornyára – ez is abszolút veszprémi dolog. Ha a Tűztoronyra gondolunk, eszünkbe juthat Csermák Antal verbunkosa, de még a Fény nevű ital is értékké válhat, és persze ott vannak a város szellemi vagyonához tartozó fesztiváljaink, a Gizella Napok.

Lovassy KláraLovassy Klára

- Ha ki kellene emelnie három értéket, amelyet mindenképpen ajánlana az értéktárba, mik lennének azok?

Eredeti szakmámból kiindulva az egyik bizonyosan a Viadukt lenne, mint az épített örökség része. Nagyon rég óta a szívem csücske, ráadásul aktuális is. Most volt az I. bécsi döntés 75. évfordulója -1938-ban ekkorra tervezték a Völgyhíd átadását, ami a Felvidék visszacsatolása miatt '39 tavaszára csúszott át. A második a Tűztorony zenéje, Csermák Antal verbunkosa lenne, a harmadik pedig a Séd.  Ezek olyan dolgok, amik már mind Veszprém szimbólumaivá váltak és minden veszpréminek azonnal bevillannak.

- Országosan is nagy az említett értékek ismeretsége?

Szerintem ezeket mindenki ismeri Magyarországon. A Viadukt mérnöki büszkeségünk, séd többfelé is van, hiszen ez eredetileg egy ősi magyar szó, ami kisméretű lefolyást jelent, és sok helyütt ma is ezt használják a patak szó helyett, de persze leginkább Veszprémhez kapcsolják. Ha Csermák Antalt nem is ismeri mindenki, a verbunkost bizonyosan, de azért is lenne jó, ha ez bekerülne az értéktárba, mert ha tudatosítjuk, azzal egyben fontosabbá is válik.

- Az értéktárakba bekerülő értékek felterjesztés során akár a hungarikum kategóriáig is eljuthatnak. Ön szerint lesz Veszprémben olyan kincsünk, amelyik elérheti ezt a szintet?

Biztos vagyok benne, hogy igen. Veszprémben rengeteg értékünk van, abból is fakadóan, hogy királyi város, tehát van miből meríteni. Pontosan ehhez kötődnek a Gizella Napok is, és ha csak a szellemi örökségünket tekintjük, ez kifejezetten az élen jár.

- Ha elkészül az Értéktár, honnan értesülhetnek majd az emberek a bevitt értékekről? Valószínűsíthetően készül majd egy nyilvántartás, de lesz esetleg valamilyen helyi jelölés is?

Hivatalosan még úgy tudom, nem hirdetett az Értéktár, hogy lehet ajánlani tárgyakat, személyt vagy bármit, ami kötődik Veszprémhez, nekünk is inkább egy elgondolkodtató beszélgetésünk volt. Ezért is ez még képlékeny, de én nagyon remélem, hogy ha létrejön az értéktár, kiépül majd valamilyen szimbólumrendszer és például virtuálisan, internetes táblákon vagy tablókon ábrázolni lehet őket. Annyi viszont biztos, hogy ha listázzuk majd az értékeket, az a lista nem lesz kőbe vésett, hanem mindig kerülhet bele újabb és újabb javaslat.

- A bizottság milyen feladatot fog ellátni az értéktár életében?

Szerintem a bizottság feladata legfőképp az lenne, hogy segítsünk válogatni a javaslatoknál. Az értéktár egy olyan dolog, ahova nagyon sok minden belefér, de azért arra mégis figyelni kell, hogy mik a specialitások, és a bizottság ebben segíthet, hogy tudományos, néprajzi, vallási, etikai – tehát az egyes tagok saját területének megfelelő szempontból véleményezik az adott dolgot, és megmondja, hogy mi az, aminek tényleg fel kell kerülnie a listára. Az érték fogalma elég szubjektív, de a válogatásnál az is nagy segítség lehet, ha kategóriákat állítunk fel, amikbe besorolhatóak aztán az egyes elemek. Ez csakugyan a mi feladatunk lenne.

- Az értéktárak létrejöttének kigondolásakor cél volt az is, hogy olyan értékeket kutassunk fel, amelyek erősítik a magyarságtudatunkat. Hogyan járulnak hozzá a veszprémi kincsek a nemzeti hovatartozásunkhoz?

Ha csak a Mondolatra gondolunk, akkor ez nagyon egyszerű, hiszen a nyelvünk őrzéséről esik szó benne. Másrészt Veszprém olyan szintű tipikus magyar város volt, hogy amíg a barokk kor el nem kezdődött, a lakosság 99%-ban magyar volt. Csak ezután jöttek be a németek, akik például a vár építésénél is segédkeztek. Volt, aki letelepedett közülük, volt, aki csak egy ideig tartózkodott itt, de mind megismerkedtek valamilyen szinten a magyar kultúrával, és ez nagyon jó. Már Szent István megmondta, hogy tisztelni kell a külföldieket, szeretettel fogadni őket, mert attól leszünk értékesebbek, ha megmutatjuk nekik a kincseinket és ezáltal jobban megismerhetnek bennünket. Az értékek összegyűjtése hosszú távon kedvez, mert ha a köztudatban vannak, könnyebb őket közvetíteni és Magyarországot reprezentálni, jó képet kialakítani.