Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mit főznek az olasz elnöki palotában?

2011. május 16. 17:38 // Forrás: MTI
Rendezett hivatalos ebédek és vacsorák étlapján keresztül rekonstruálták Itália utóbbi százötven évének gasztronómiai történetét.

II. Viktor Emánuel olasz király volt az első lakója a római Quirinale-dombon levő és ugyanilyen nevű palotának - miután az egyesített Olaszország hadserege megdöntötte a pápai államot. A király a "hazait" szerette, vagyis észak-olasz puliszkát, torinói szalámit és a piemonti borokat, Barolót és Barbarescót. Ezeket tették az asztalra a Qurinaléban rendezett fogadásokon. Akkor a menüt még királyi címer díszítette és francia nyelven nyomtatták. Itália egységesítésétől egészen napjainkig, százötven év gasztronómia történetét kíséri végig a királyi, majd államfői székként használt Quirinale-palota menüit bemutató könyv. A "Quirinale menüi" (I menu del Qurinale) kötetet az Olasz Konyha-Akadémia jelentette meg. A legmagasabb állami méltóságok és vendégeik fogyasztotta ételek listáján keresztül nem csak receptek, múltbéli étkezési szokások is felelevenednek.

A hivatalos fogások jól mutatják, hogyan változott az olasz gasztronómiai divat. "A konyha is hozzájárult Olaszország egységesítéséhez és fordítva"- nyilatkozta az olasz sajtónak Giovanni Ballarini, a Konyha-Akadémia elnöke. Az 1946-ban népszavazással monarchiáról köztársaságra váltott Itália eddigi tizenegy államfője alatt a Quirinale menüje fokozatosan soványodott: ma már legfeljebb hat fogást szolgálnak fel, három különböző, de kivétel nélkül olasz borral. A világháború utáni években a takarékosság volt a jelszó: az anekdótákban gazdag könyv Luigi Einaudi államfőt (1948-55) idézi, aki vendégeivel még az almát is megfelezte. Sandro Pertini (1978-85) a könnyű ételeket szerette: nála a menüben leves, szárnyas és hal szerepelt. Néha azonban Pertini is engedett a csábításnak és édességként a szavarinhoz hasonlító nápolyi babat rendelt.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.