Debreczenyi János polgármester a hetvenes évekig visszamenve tekintette át a lakótelep kialakulását. Már kezdő építészként is hangsúlyozta, hogy egy ekkora lakótelepre sportpályákat, közösségi tereket, szélesebb utcákat kell tervezni. Akkor nem nagyon hallgatták meg véleményét, ám igaza mára beérett. Szólt arról is, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok közepette legfeljebb három hónapig tarthat a strandi szezon. A keletkező zajhatás elviseléséhez pedig szükség van az ott élők toleranciájára. A medencét – mondotta – 2011-ig szeretnék lefedni, ha a tapasztalatok azt indokolttá teszik. Az önkormányzatnak erre a projektre 400 millió forintja van, de nem több. Ez magyarázza azt is, hogy egyéb helyen nem lehet ennyi pénzből kialakítani a strandot. A Március 15. utcai fedett uszoda és sportcsarnok melletti terület ugyanis számos olyan adottsággal rendelkezik, ami lényeges költségcsökkentő hatással bír.
A folytatásban Debreczenyi János
a jövő nemzedékének, vagyis a gyermekeknek a lehetőségeit ecsetelte, majd
rámutatott arra, hogy igazi akvaparkos lehetősége nincs a városnak, hiszen az
4-5 milliárdba kerülhetne.
A lakókat képviselő Gurubi Balázs szerint a szomszédos 120-140 lakás nyugalmát 7-800 fürdőző fogja folyamatosan zavarni. Ez tarthatatlan, hiszen pihenni vágynak az ott élők. Indokként hozzátette, hogy a lakások értéke a zajhatás miatt csökkenni fog mintegy 30%-kal. Strandot mi is akarunk – hangsúlyozta –, de nem itt.
A lokálpatriótákat képviselő Molnár Ernő szerint 40 évig nem sikerült a veszprémieknek strandot építtetniük. Most itt a lehetőség, amivel élni kell, s ha azt elhalasztjuk, újabb éveket kell várni. A későbbiekben elmondta Molnár Ernő, hogy ezer forint értékű téglajegy kibocsátását tervezi annak érdekében, hogy hamarabb megvalósuljon a strand.
Nagy Piroska sportmenedzser is védelmébe vette a leendő strandot, ahol a sportolók fel tudnak készülni versenyeikre. Előre kell tekinteni 15-230 évet – mondotta.
A cserháti Dobos Gábor arra utalt hozzászólásában, hogy a belvárosban gyakorlatilag mindig van olyan rendezvény (utcazene-fesztivál, adventi vásár stb.), ami valóban megnehezíti az életüket, de a közösség érdekében emiatt nem tiltakoznak. Ezért is kérte a Batthyány utcaiak megértését.
Janicsekné Ádám Gyöngyi
felvetette, hogy nem álságos-e a fórum. Azt sem lehet tudni, strand lesz avagy
uszoda – mondta. Utalt az alkotmányra, amely rögzíti a pihenéshez való jogot. A
felszólaló szerint (kiszámította ugyanis) magasak lesznek a belépti árak, s
annak „mi fogjuk meginni a levét”.
Törő Csaba arra hivatkozott, hogy már most is be-be kell csukni az ablakot a zaj miatt. Hozzátette, ha befedik a medencét, akkor az már nem strand lesz, s hol fognak akkor napozni az emberek?
A Halle utcai Stigelmayer Józsefné a Csomai strandot hozta fel példaként, melyet „az előző önkormányzat bagóért eladott”. Mindenütt vannak kellemetlenségek – folytatta –, s olykor áldozatot is kell hozni. Mi lenne – kérdezte –, ha az állatkert fölött lakók kérnék a világhírű zoo bezárását, hivatkozva az oroszlán ordítására, avagy a szaghatásra. Örüljünk – összegezte –, hogy egy ilyen strandra is van lehetőségünk a mai anyagi körülmények közepette. S örüljünk annak, hogy a „kulcsos gyerekek” számára is lesz egy biztonságos hely.
Fülöp János egyenesen a polgármesternek tette fel kérdését: eldöntött tény-e a strand létesítése. Debreczenyi János válaszában elmondta, hogy előterjesztését a bizottságok elfogadták, s a testület nagyobb része azt meg is szavazta. Hozzátette, ha úgy gondolják az ott élők, át fogják gondolni a strand építését, ám azt tudomásul kell venni, hogy más, de főképp olcsóbb lehetőség nincs, pénzt sem elvonni, sem átcsoportosítani nem tudnak.
Fülöp János erre úgy reagált, hogy akkor inkább ne legyen strand, építsenek méltóbb helyen egyet.
Juhász Márta szerint városi strandnak ez kicsi lesz. Szerinte is a máshol, másikat ötlet a célravezetőbb.
Takács Imréné az önkormányzat kommunikációját bírálta. Szerinte másképp is megszólíthatták volna a lakosságot.
Tóth Vigh Józsefné gyermekvédelmi szakdolgozó szerint a környéken élőknek a gyermekek érdekében is el kellene viselniük a zajt.
Vida Kálmán úgy fogalmazott, hogy a lakosság többsége üdvözli a létesítményt, de nem ott. Feltette a kérdést, hogy felkészült-e az önkormányzat a perekre, melyeket az értékcsökkent lakások miatt fognak benyújtani a lakók, avagy megtámadják az építési engedélyt.
A fórum további részében is számos pro és kontra vélemény fogalmazódott meg, melyeket Debreczenyi János ekképp értékelt zárszavában: „Nem kerültek helyükre az emberi tényezők. Nemcsak egymással szemben vagyunk türelmetlenek, elégedetlenek, hanem magunkkal szemben is”
(a szerkesztőség megjegyzése: a fórumon a neveket bemondás alapján jegyeztük le, így azok pontosságáért felelősséget vállalni nem tudunk)
