A dokumentum a város erősségei között említi kiterjedt településhálózati szerepkörét, az egyetem vonzerejét, és hogy már most is az ipar legversenyképesebb ágazati telepedtek meg. Veszprém jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, a lakosság jövedelmi helyzete meghaladja az országos átlagot, magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Ugyanakkor a népesség folyamatosan csökken az utóbbi időben, a városba látogatók száma jóval alacsonyabb a megyei átlagnál, hiányoznak a minőségi szálláshelyek, nem működik az idegenforgalmi promóció. A város zöldterületei és épületei felújításra szorulnak, nincsenek önkormányzati tulajdonban lévő, fejlesztésre alkalmas területek, mivel a város „felélte” az ingatlanok zömét.
Fennáll annak a veszélye, hogy az infrastrukturális hiányosságok miatt a közepes nagyságú befektetők elkerülik a várost, továbbá más nagyvárosok elszívják a pályakezdő fiatalokat. De vannak lehetőségeink a negatív tendencia megállítására, hiszen a szentkirályszabadjai repülőtér fejlődése, a balatoni turizmus új lendülete, az úthálózat fejlesztés és a már megtelepedett cégek bővülő tevékenysége fokozhatja Veszprém vonzerejét.
Az összehangolt fejlesztés és az elemibb feladatok meghatározása érdekében akcióterületekre bontja a várost a stratégia-tervezet.
Más-más tulajdonságokkal, szükségletekkel és lehetőségekkel rendelkeznek, így különböző önkormányzati és magánbefektetésekre van lehetőség, illetve lenne szükség az egyes területeken.
A belvárosban javasolt a bevásárlóutca és a zöldterületek megújítása mellett a volt Séd mozi épületének át- és a bútorgyár kereskedelmi-szolgáltató központtá alakítása. A turisztikai területen az állatkert kibővítése, a Völgyhíd rekonstrukció, a vár épületeinek felújítása, a volt Közgazdasági Szakközépiskola megfelelő funkcióval való ellátása lehetséges. A rekreációs területen a Barátság park és a sportcentrum megújítása, a volt honvédségi területek hasznosítása kiemelt cél.
A Dózsavárosban a központ fejlesztése, iskola- és óvoda-felújítások szükségesek, továbbá a közlekedési és csapadék-elvezetési problémák megoldása. A Jutasi út mentén panel- és közterület rehabilitációra, az oktatási intézmények, a művelődési ház és a strand megújítására van igény. Az Aréna környékén a kereskedelem fejlesztése, szálloda építése lenne szükséges.
Kádártán a központ közterületeinek, a Séd-part, a református templom és környékének, a könyvtárnak a felújítása volna az első lépés. Gyulafirátóton a városalközpont megújítása mellett iskolafelújítás, a helytörténeti múzeum fejlesztése, kerékpárút kialakítása javasolt.
Az Egyetemi Akcióterület fejlődése hamarosan elkezdődhet, ugyanígy a BudaWest Airport City kialakítása.
A tervezetből a pályázati anyagot november elején állítja össze az Aditus Kft., a végleges Akcióterületi Terv elkészítése pedig 2009 tavaszán esedékes. A projektek a támogatási szerződés aláírásával jövő nyáron indulhatnak el. Az ismertető után a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Brányi Mária a jelenlévők kérdéseire válaszolt.
Olaj Máté, egyetemi hallgató arról érdeklődött, hogy elképzelhető-e a belváros egyes épületeinek funkcióváltása, illetve tervezi-e a város egy akár ezer főt befogadó konferencia-központ létrehozását? Több közösségi tér is alkalmas ilyen célra - adott választ Brányi Mária -, de felméréseink szerint ezer fős térre nincs igazán igény. Folyamatban van a Városi Művelődési Központ átalakítása, az Agora program, ahol egy körülbelül 400 fős, konferenciára is alkalmas színházi tér áll rendelkezésünkre. A Séd mozi tervezett átalakításával is olyan terek jönnek létre, ahol akár párhuzamosan folyhatnak több száz főt befogadó előadások, események. Az egyetem kutatói-oktatói bázisa is minden bizonnyal rendelkezni fog megfelelő paraméterekkel, továbbá az Aréna előcsarnoka is alkalmas rendezvények befogadására, az arénáról nem is beszélve.
Inkább a szálláshelyek hiánya az, ami akadályozza a konferencia-turizmust - folytatta az elnök -, hiszen Veszprémben elsősorban kisebb panziók, hotelek vannak, pedig szükség lenne magas színvonalú, több csillagos, legalább 50-100 szobás szállodákra. Ilyet a Veszprém Hotel felújításával tudunk elképzelni, az Aréna mellett teljesen új komplexumként, illetve a volt Közgazdasági Szakközépiskola épületében, de itt természetesen csak a legmagasabb színvonalat. El kell érnünk, hogy a turisták itt is maradjanak, ne csak rossz idő esetén ugorjanak be a Balaton partjáról. A meglévő befektetőket kell ösztönöznünk, és új befektetőket vonzanunk. A város marketing pozicióját is ki kellene fejtenünk, enélkül ugyanis elképzelhetetlen a turisztikai fejlesztés - tette hozzá.
Oláh Miklós, a Balatoni Gazdasági Fórum munkatársa élményfürdőt, wellness-központot látna szívesen a városban. Ha jól tudom, van nem messze egy tavunk, és pár percre egy uszodánk is - mondta -, ezért olyan beruházásokat látnék jónak, amelyek nem ezek feladatát, hanem mást valósít meg. A debreceni Aquaticumról vannak tapasztalataim, egy ahhoz hasonló jó gazdasági mutatókkal rendelkező, télen-nyáron nyitva tartó élményfürdőnek talán lenne közönsége.
A '90-es években az országban szinte kampányszerűen épültek strandok, fürdők - válaszolt Brányi Mária -, ebből valahogy Veszprém kimaradt. Az Aréna után nem rendelkezünk elég anyagi forrással ahhoz, hogy egy nagyobb beruházást valósítsunk meg, ezért merült fel a meglévő uszodánk átalakítása, mely vitát váltott ki a környéken lakók és a város között. Talán nem szerencsésen kommunikáltuk, hiszen nem egy teljesen új strand létrehozása a cél, hanem a már meglévő, kis külső medencével amúgy is rendelkező uszoda bővítése költséghatékony módon.
A belvárosban javasolt a bevásárlóutca és a zöldterületek megújítása mellett a volt Séd mozi épületének át- és a bútorgyár kereskedelmi-szolgáltató központtá alakítása. A turisztikai területen az állatkert kibővítése, a Völgyhíd rekonstrukció, a vár épületeinek felújítása, a volt Közgazdasági Szakközépiskola megfelelő funkcióval való ellátása lehetséges. A rekreációs területen a Barátság park és a sportcentrum megújítása, a volt honvédségi területek hasznosítása kiemelt cél.
A Dózsavárosban a központ fejlesztése, iskola- és óvoda-felújítások szükségesek, továbbá a közlekedési és csapadék-elvezetési problémák megoldása. A Jutasi út mentén panel- és közterület rehabilitációra, az oktatási intézmények, a művelődési ház és a strand megújítására van igény. Az Aréna környékén a kereskedelem fejlesztése, szálloda építése lenne szükséges.
Kádártán a központ közterületeinek, a Séd-part, a református templom és környékének, a könyvtárnak a felújítása volna az első lépés. Gyulafirátóton a városalközpont megújítása mellett iskolafelújítás, a helytörténeti múzeum fejlesztése, kerékpárút kialakítása javasolt.
Az Egyetemi Akcióterület fejlődése hamarosan elkezdődhet, ugyanígy a BudaWest Airport City kialakítása.
A tervezetből a pályázati anyagot november elején állítja össze az Aditus Kft., a végleges Akcióterületi Terv elkészítése pedig 2009 tavaszán esedékes. A projektek a támogatási szerződés aláírásával jövő nyáron indulhatnak el. Az ismertető után a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Brányi Mária a jelenlévők kérdéseire válaszolt.
Olaj Máté, egyetemi hallgató arról érdeklődött, hogy elképzelhető-e a belváros egyes épületeinek funkcióváltása, illetve tervezi-e a város egy akár ezer főt befogadó konferencia-központ létrehozását? Több közösségi tér is alkalmas ilyen célra - adott választ Brányi Mária -, de felméréseink szerint ezer fős térre nincs igazán igény. Folyamatban van a Városi Művelődési Központ átalakítása, az Agora program, ahol egy körülbelül 400 fős, konferenciára is alkalmas színházi tér áll rendelkezésünkre. A Séd mozi tervezett átalakításával is olyan terek jönnek létre, ahol akár párhuzamosan folyhatnak több száz főt befogadó előadások, események. Az egyetem kutatói-oktatói bázisa is minden bizonnyal rendelkezni fog megfelelő paraméterekkel, továbbá az Aréna előcsarnoka is alkalmas rendezvények befogadására, az arénáról nem is beszélve.
Inkább a szálláshelyek hiánya az, ami akadályozza a konferencia-turizmust - folytatta az elnök -, hiszen Veszprémben elsősorban kisebb panziók, hotelek vannak, pedig szükség lenne magas színvonalú, több csillagos, legalább 50-100 szobás szállodákra. Ilyet a Veszprém Hotel felújításával tudunk elképzelni, az Aréna mellett teljesen új komplexumként, illetve a volt Közgazdasági Szakközépiskola épületében, de itt természetesen csak a legmagasabb színvonalat. El kell érnünk, hogy a turisták itt is maradjanak, ne csak rossz idő esetén ugorjanak be a Balaton partjáról. A meglévő befektetőket kell ösztönöznünk, és új befektetőket vonzanunk. A város marketing pozicióját is ki kellene fejtenünk, enélkül ugyanis elképzelhetetlen a turisztikai fejlesztés - tette hozzá.
Oláh Miklós, a Balatoni Gazdasági Fórum munkatársa élményfürdőt, wellness-központot látna szívesen a városban. Ha jól tudom, van nem messze egy tavunk, és pár percre egy uszodánk is - mondta -, ezért olyan beruházásokat látnék jónak, amelyek nem ezek feladatát, hanem mást valósít meg. A debreceni Aquaticumról vannak tapasztalataim, egy ahhoz hasonló jó gazdasági mutatókkal rendelkező, télen-nyáron nyitva tartó élményfürdőnek talán lenne közönsége.
A '90-es években az országban szinte kampányszerűen épültek strandok, fürdők - válaszolt Brányi Mária -, ebből valahogy Veszprém kimaradt. Az Aréna után nem rendelkezünk elég anyagi forrással ahhoz, hogy egy nagyobb beruházást valósítsunk meg, ezért merült fel a meglévő uszodánk átalakítása, mely vitát váltott ki a környéken lakók és a város között. Talán nem szerencsésen kommunikáltuk, hiszen nem egy teljesen új strand létrehozása a cél, hanem a már meglévő, kis külső medencével amúgy is rendelkező uszoda bővítése költséghatékony módon.
