A rendezvényt a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Suchman Tamás és a Somogyi Hírlap főszerkesztője, dr. Árpási Zoltán szervezte a régi politikusai, polgármesterei és újságírói számára. A Siófokról induló médiahajón a vezértéma a 2008-as szezon értékelése volt.
Az önkormányzati miniszter szerint azért lenne helytálló a „magyarok tengere” kifejezés, mert a meghatározó többség a hazai volt a Balatonon. Hosszú évek óta – folytatta – 2007 volt az, amikor a magyarok aránya jelentősen fölébe kerekedett a külföldiekének, s ez nemcsak az arányra, hanem a vendég- és vendégéjszaka számra is vonatkozik. Az első félévi mérleg készítésénél még nem voltak bizonyosak a turizmus szakemberei afelől, hogy 2008 jobb lesz, mint az azt megelőző, ma azonban már ez kijelenthető.
Gyenesei szerint emögött nemcsak a kiváló vízminőség, de a javuló infrastruktúra, a szolgáltatások színvonalának fejlődése is ott van (pár esztendeje még csak hét volt a négycsillagos szállodák száma, ma pedig már 26). A miniszter szerint legalább annyira fontos az is, hogy a tóhoz érkezők milyen hírverést képesek visszatértük után „csinálni”.
A Balatonon nem idegenforgalomra, hanem vonzó turizmusra van szükség – jelentette ki. Ez pedig azt jelenti, hogy annak még hiányzó feltételeit meg kell teremteni a Balaton régióban.
A miniszter néhány statisztikát is idézett. Addig, míg 1990-1994 között száz vendégéjszakából 80 volt a külföldi, 2007-ben már 56 volt a magyar, s 44 a külföldi. Megváltozott a vendégek összetétele is: csökkent németek és osztrákok száma, nőtt viszont a dánoké, hollandoké, oroszoké, cseheké. A tendenciák között az is megfigyelhető (s ez világtendencia), hogy esett a vendégéjszakák száma. Ez a Balatonnál is megfigyelhető, de némileg kompenzálja a jelenséget a forgalom növekedése.
Gyenesei István a folytatásban utalt a magasabb színvonalú szolgáltatásokra, az egyre eredményesebb marketingtevékenységre, s azokra az attrakciókra, amelyek a nyári szezonon túl is népszerűvé teszik a Balatont.A vendégforgalomban jelentős szerepet játszik az üdülési csekk is. Ezek forgalma 30%-kal nőtt, s ma már 260 szállodában, 40 kempingben, 700 étteremben stb. fogadják el (s a híresztelésekkel ellentétben nem vetnek ki rá adót).A folytatásban Suchman Tamás tájékoztatta a médiahajó közönségét. A turizmus tükre egy-egy ország társadalmának.
A BFT elnöke bejelentette, hogy javasolni fogja a költségvetés elkészítésekor a Magyar Turizmus Zrt. támogatására fordított összeg megduplázását.
A Balatonnál ennek pedig zászlóshajó szerepe van – magyarázta. Az elmúlt 15-20 év kényszerről és paradigmaváltásról szólt. Ma ott tartunk, hogy magához tért az ágazat vezetése, de a helyi önkormányzatokra és a régió vállalkozásaira is ez a jellemző. Fontos – hangsúlyozta –, hogy a három megyének ne legyen három politikája, s ez máris látható: a régiók a saját érdekeik mellett figyelembe veszik a közös érdekeket.
A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Feigli Ferenc arról adott tájékoztatást, hogy a Balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése című pályázat keretében 19 nyertes pályázat született, a megítélt támogatási összeg 1,6 milliárd forint, melynek segítségével többek között fürdő-, strand-, kikötő-, valamint rendezvényfejlesztéseket hajtanak végre.
Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési tanács elnöke hasonlóan
eredményes pályázatokról számolt be. Elmondta, hogy a tanács kiemelten kezeli a
Balatont, az ország harmadik leglátogatottabb turisztikai régióját. A balatoni
térség turisztikai vonzerejének növelését célzó pályázati kiírásra 46
projektterv érkezett be, ezek közül 13 nyertest hirdettek a régióban, akik
összesen 1,3 milliárd forint értékű uniós támogatást nyertek el.
Az így megvalósuló 13 projekt beruházási összértéke meghaladja a hárommilliárd forintot. A nyertesek között találunk borturisztikai, strand- valamint kikötőfejlesztést vagy épp szabadidős szórakoztató központ kialakítását.
A médiahajó Tihanyban kötött ki, ahol a révnél a BFT elnöke Bagyó Sándornak, a Balatoni Vízimentők Szakszolgálata parancsnokának átadta annak a speciális mentőhajónak a kulcsát, amelyet BFT fejlesztési keretből 50 millió forintért vásárolt a szervezet számára. Európa legmodernebb vízimentő hajója 90 km/h sebességgel képes haladni a vízen, speciálisan kialakított orr-része fűthető, valamint a legmodernebb navigációs műszerekkel, radarral valamint szonár berendezéssel is felszerelték, ez utóbbi a vízben eltűnt személyek felkutatásában nyújt majd nagy segítséget a vízimentőknek.
